Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)
2021-12-10 / 284. szám
8 I RÖVIDEN Ha Zeman vétóz, Petr Fiala visszavág Prága. Panasszal fordul az alkotmánybírósághoz, és az államfői jogkörök tisztázását fogja kérni a testülettől Petr Fiala kinevezett cseh kormányfő, amennyiben Milos Zeman elnök nem nevezi ki az általa javasolt összes személyt miniszternek. Zeman, aki külön-külön találkozik az egyes jelöltekkel, már korábban közölte, egy jelölt ellen kifogásai vannak, s a kinevezését megvétózza. Úgy tudni, hogy Jan Lipavskyról van szó, akit a Kalózpárt jelölt a külügyminiszteri tisztségre. Fiala viszont a jelöltek névsorán nem kíván változtatni. A leendő miniszterelnök azzal számol, hogy kormányát a jövő hét elején nevezi ki a köztársasági elnök. (MTI) Keménykedő orosz vezérkari főnök Moszkva. Az ukrán vezetés minden olyan provokációja, amely a Donyec-medencei helyzet erőszakos megoldására irányul, meg lesz szüntetve - közölte Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke. Geraszimov szerint a Kijevnek szánt fegyverszállítás „drasztikus és veszélyes” lépésekre bátorítják Kijevet, s ez tovább élezi a helyzetet. A tábornok szerint hazugság a tervezett ukrajnai orosz invázió. (MTI) MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. december 10. | www.ujszo.com Budapest ráront a német kabinetre ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Keményen kezdtek az Orbán-kormány tagjai a szerdán beiktatott új német kormánnyal szemben. Németh Szilárd honvédelmi államtitkár egyenesen az 1944-es német megszállást emlegette. A beiktatás napján a német Bild újságban megjelent Orbán Viktor kormányfő publicisztikája, amelyben látszólag Angela Merkelt búcsúztatta, de a szöveg vége arról szól, hogy készen áll a küzdelemre az új német kormánnyal: „Látva az új, baloldali német kormány bevándorláspárti, genderbarát, föderalista, német Európát megcélzó programját (...) egy dolog biztos, a kétértelműség, a lopakodó politika és a sodródás korszaka Merkellel befenek.” Németh Szilárd honvédelmi államtitkár pedig arról beszélt, „ma ugyanolyan, Magyarország keresztény kultúráját, nemzeti örökségét, a magyarok jövőjét fenyegető erőszakos kihívásokkal kell szembenézni, mint 1944-ben”. A kihívás oka: „Az új német koalíciós program aláírói egész Európát meg akarják változtatni, meg akarják alapítani az európai egyesült államokat, elvéve ezzel Magyarország szuverenitását is”. A németeket a második világháborús bűneikkel szembesítő, és az új német kormányt lenácizó gesztus meglepően kemény, pedig Magyarország legfontosabb gazdasági partneréről van szó, amelytől éppen mostanában vesz rengeteg fegyvert a honvédség. A német kabinet koalíciós szerződése tette ilyen agresszívvá Budapestet. Az abban meghatározott EÜ-s törekvések szinte mindegyike az ellenkezője annak, amit a magyar kormány el akar érni. A szerződés EU-ról szóló első mondata rögtön a jogállamiság védelméről szól, miközben a magyar fél szerint a jogállamiság definiálhatatlan, ezért számonkérhetetlen. (444, MaHa) Németh Szilárd (középen), a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára (MTI) jeződött. Új, nyílt sisakos idők jön-Zuzana Caputová részt vett Biden konferenciáján Joe Biden amerikai elnök tegnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és a Bukaresti Kilenceknek nevezett országcsoport vezetőivel is tárgyalt, beleártve Szlovákiát is. Washington. Az amerikai elnök a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel kedden folytatott megbeszélésekről tájékoztatta telefonon Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária vezetőit, kikérve a véleményüket a biztonsági helyzetről, továbbá biztosította őket az Egyesült Államok elkötelezettségéről a transzatlanti biztonság mellett. Csütörtökön az Egyesült Államok kormánya 110 ország részvételével rendezett demokrácia-csúcstalálkozót, amelynek „az autoritarianizmus elleni védekezés, a korrupcióellenes küzdelem és az emberi jogok tiszteletben tartásának elősegítése” a témája. A találkozón politikai, céges és civil szervezeti vezetők a demokráciát ért kihívásokkal és a liberális demokrácia megerősítésével foglalkoztak. A csúcson az ENSZ-főtitkártól az Európai Bizottság elnökéig számos fontos ember felszólalt. Magyarországot egyetlen uniós országként nem hívták meg rá. Egy amerikai kormányzati tisztviselő azzal indokolta a magyarok kihagyását, hogy az Orbán-kormány szavakban és tettekben is világosan elutasítja a liberális demokráciát. Ugyanakkor például a lengyel és a szerb kormány kapott meghívót. A térségünkből felszólalt többek között Zuzana Caputová szlovák államfő. A Carnegie washingtoni agytröszt szerint a résztvevők kiválasztásában nagy szerepet játszottak a regionális megfontolások, hiszen demokráciaalapon nehéz lett volna meghívni egyetlen arab országot is. Egy másik szempont volt az amerikai stratégiai érdek. Pakisztán vagy a Fülöp-szigetek például hiába állnak távol attól, amit demokráciának szokás nevezni, de fontos potenciális stratégiai partner. (MTI, Tx, 444)
