Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)

2021-12-10 / 284. szám

www.ujszo.coml 2021. december 10. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR r Észszerű - népszerű? Nem az volt korábban a kommunikáció, hogy az oltás szabadság? Ami pár héttel ezelőtt még elképzelhetetlen volt, az most bekövetkezik, idén ismét elmarad a kará­csony, pontosabban a családi ünnep­lés - oltottaknak és oltatlanoknak is. A kormány ugyanis egészen janu­ár 9-ig hosszabbítja meg a zárást, a „népszerűbb” nevén lockdownt, s bár mától néhány kivétel megjele­nik a szabályban, ám a kijárási tila­lom, a családi látogatás továbbra is tiltólistán marad. Az újabb „enyhí­tés” december 25-től lép érvénybe, ám a kormány már most jelezte, ha romlik a helyzet, jöhetnek az újabb szigorítások... Tehát folytatódik a kormány kao­tikus kommunikációja, szinte már nincs olyan ember az országban, aki pontosan tudná, adott napon vagy másnap milyen szabályok vannak, lesznek érvényben. Mást mond­tak hétfőn, mint kedden, hogy aztán szerdán a korábbi terveket is felülír­ják. Teszik ezt azért, mert a koalíci­ós pártok csak a hatalmi érdekeiket tartják szem előtt, és mivel hazánk­ban nagyon sok az oltatlan, ezért a cél, hogy még véletlenül se haragít­sák magukra ezeket az embereket- ezért inkább mindent és minden­kit bezárnak. A kötelező oltásra to­vábbra is tabuként tekintenek, még mindig elhiszik, meg tudják győzni azokat, akik eddig rettegtek a vak­cinától, hogy mégis kérjék az oltást. Biztosak lehetünk benne, hogy ez nem fog menni. így továbbra is a le­zárások és- a bezárások lesznek napi­renden, ez az egyetlen megoldásuk arra, hogy valamelyes enyhíteni tud­ják a járványt, arra számítanak, hogy ezzel veszítik el a legkevesebb támo­gatóikat. Hogy ez napi csaknem száz halottal és sok ezer ember kórházi szenvedésével jár - hogy a korláto­zások miatti mentális és gazdasági károkat ne is említsük az, úgy tű­nik, nem nagy áldozat számukra... A lényeg, hogy lehetőleg ne csök­kenjen a párt népszerűségi indexe... Az oltatlanok nagy bázisa mellett azonban van egy még ennél is na­gyobb réteg - az oltottak. Ők azok, akik felelőségteljesen vállalták a tű­szúrást, több mint félmillióan már a harmadik dózison is túl vannak, és a kormány ahelyett, hogy szabad­ságot adna nekik, néhány kivétellel szinte ugyanúgy bezárja és korlá­tozza az oltottakat, mint az oltatla­nokat. Ez lenne a köszönet azért, hogy a saját, a környezetük és a tár­sadalmi érdekeket szem előtt tartva beoltanák magukat? Nem az volt korábban a kommunikáció, hogy az oltás szabadság? Az ígéretből most csak annyi lesz, hogy - az oltottak és az oltatlanok is szabadon felhív­hatják -jobb esetben videótelefo­non - szeretteiket karácsonykor és újévkor, hogy kellemes ünnepeket kívánjanak. Úgy tűnik, a kormány csak az ol­tásellenesek és az oltatlanok tilta­kozását tartja veszélyesnek, arra nem számít, hogy a felelősségteljes lakosság egy részénél is elszakad a cérna, és megelégeli a korlátozáso­kat. Hiszen lassan két éve tart a jár­vány, sokaknál már fogytán a tarta­lék és a türelem. Ausztriában 20 napos lezárást ve­zettek be november végén azzal, hogy utána az oltottak visszakapják a szabadságukat. Ott mától az oltot­tak számára valóban újra szabadabb lesz az élet, a többiek pedig febru­árig kaptak időt, hogy beoltassák magukat, hiszen onnantól kötelező lesz. A görögök januártól havi száz­­eurós bírságot szabnak ki az oltatlan 60 éven felüli lakosságra, és szá­mos európai ország tervez hason­ló lépéseket. Ugyan Eduard Heger kormányfő is egyre inkább hajlik a kötelező oltás felé, ám a koalíció összetételéből ítélve erre kevés az esély, hiszen számukra a népsze­rűség az irányadó, nem az észsze­rűség. A kérdés, mennyi betegnek, áldozatnak kell még lenni ahhoz, hogy megértsék: ha már az idei ka­rácsonyi meghittséget feláldozzuk is, nem élhetünk hónapokig, évekig lezárásokban. KcrriHk Legszívesebben háromszor beoltott nyugdíjas lennék (Kotrha) Ötszázból háromszáz SZILVÁSSY JÓZSEF I ____ I 9 Végre tegnap délelőtt elfogadta a pozsonyi parlament azt a törvényt, amely alapján a hatvanadik életévüket betöltött polgárok háromszáz euró jutalmat kapnak, ha már három­szor beoltanák magukat, illetve a kitűzött határidőig meg­teszik. Egy százassal kevesebb illeti meg azokat, akik regisztrálják magukat, és legalább egy dózist megkapnak. Igor Matovic kezdemé­nyezéséről gyorsított eljárásban tárgyaltak a képviselők, mégis vi­szonylag sokáig halogatták a döntést, miközben válogatott sértéseket, alpári szavakat szórtak egymásra. Csütörtökön legalább egy hölgy ezért a minősíthetetlen viselkedésükért mindannyiuk nevében bocsá­natot kért. A jogszabály beterjesztője pedig négy nap alatt négyszer változtatott a tervezetén. Egyébként főleg arról vitáztak, a pénzügyminiszter eredeti, ötszáz eu­­rós utalványt ígérő ötlete eléri-e célját. Ennek az ajándéknak a hatására elmennek-e oltásra az eddig határozatlan idősödő emberek? Boris Kollár házelnökből kibuggyant a fiatal korából ismert üzérkedő hajlam, nyilvá­nosan azt javasolta az érintetteknek, ha az értékpapírt nem óhajtják ét­termekben, üdülőhelyeken, netán konditermekben felhasználni, adják el készpénzért, valamivel olcsóbban rokonaiknak, barátaiknak, élelmes is­merőseiknek. Fényezni igyekezett önmagát Robert Fico. A Smer elnöke frakciójuk nevében ötszáz eurós jutalmat követelt minden nyugdíjasnak készpénzben, függetlenül attól, beoltattak-e, vagy sem. Javaslatát azon­ban leszavazták. Richard Sulik viszont ellenezte a kezdeményezést, az­tán pártja támogatottságára gondolva, inkább hallgatott. A parlamenti vitához hasonló - ennél is durvább - vélemények főleg a közösségi hálókon hemzsegnek. Sokan arra mutatnak rá, hogy Ma­tovic már jól felsült a vakcinalottóval, amelyre sok millió eurót herdált el. Persze, nem a sajátjából, hanem közpénzből. Mégsem növekedett a beoltottak száma. Mentségére szolgáljon, hogy számos országban ne­ves tudósok igyekeznek kideríteni, mivel lehet - egyáltalán lehet-e - jobb belátásra bírni a Covid-elleni vakcinázástól ódzkodókat. Ausztriá­ban nyereményjátékot hirdettek, kevés sikerrel. Az egyesült államokbeli Ohio államban százötven meghívottnak harminc másodperces tudomá­nyos-népszerűsítő filmeket vetítettek, amelyekben ismert járványügyi szakemberek győzködték őket. Fejenként száz dollárt is ígértek nekik, ha jelentkeznek oltásra. Alig harmincán cselekedtek így, a többiek utána is tagadóan rázták a fejüket. Nálunk senki sem tudja még csak megjósolni sem, hogy a beígért juta­lom hatására meggondolják-e magukat az érintett személyek. Nincsenek kevesen, hiszen a legutóbbi adatok szerint országunkban még mindig csaknem 400 ezer nyugdíjas egyszer sincs beoltva. A pénzügyi tárca ve­zetője mindenesetre derűlátó: a parlamenti vitát követő zárszavában nyil­vános fogadást ajánlott a kétkedőknek. Szerinte közülük legalább százez­ren, esetleg még többen, rövidesen beoltatják magukat. Elég sok olyan bejegyzést posztoltak, melyeknek a szerzői szerint az idősek nem dedósok, jól felfogott érdekük, hogy ne fertőzzék meg ön­magukat és szeretteiket. Ezért nem kellene pénzzel ösztönözni őket az oltásra. Nekik azt ajánlanám, hogy nézzék meg, mennyi az átlagos nyug­díj nálunk, s mennyien kapnak havonta ennél is kevesebb járandóságot. Különösen nekik, a vágtató energiaárak idején minden euró jól jön. Ezért talán hajlandók feladni makacskodásukat. Nyilván ebben bízik a jogsza­bály előteijesztője is. Főleg akkor teljesülhet a reménykedése, ha legalább advent és a kö­zelgő ünnepek idejére lecsendesednének az ál- és rémhírek terjesztői, akik azonban egyelőre nem fémek a bőrükbe. Egy kassai polgárt azért állítottak elő, mert naponta tucatnyi hazugsággal riogatta facebookos olvasóit. Néhány társa az oltás kártékonyságát hirdette. Ma már nem élnek. Tragédiájukból okulhatnának a még élő, szintén hangoskodó ol­tásellenesek. Miként a vakcinától még mindig óvakodó nyugdíjasok is. Ismét rekordszámú újságíró volt börtönben idén Ismét rekordszámú újságíró volt börtönben, és legkeve­sebb 24 újságírót gyilkoltak meg munkájával összefüggés­ben idén a New York-i szék­helyű Bizottság az Újságírók Védelmére (CPJ) nevű újság­író-jogvédő szervezet éves je­lentése szerint. Ebben az évben - december 1-jéig - 293 újságíró volt börtönben, míg tavaly 280. Azokon kívül, akiket bizonyítottan munkájukkal össze­függésben gyilkoltak meg, 18-an haltak meg úgy, hogy gyaníthatóan munkájuk miatt ölték meg őket, de túl nehéz volna bizonyítani ezt az indítékot - fogalmaz jelentésében a szervezet. A dokumentum kiemeli: noha a bebörtönzések indoka országonként nagyon eltérő, a rekordszámú eset jól érzékelteti a világban zajló poli­tikai felfordulást és a független új­ságírással szembeni egyre nagyobb türelmetlenséget. Ez már a hatodik egymást követő év, amelyben a CPJ adatai szerint rekordot dönt a börtönben lévő új­ságírók száma - állapította meg köz­leményében Joel Simon, a nonprofit szervezet ügyvezető igazgatója. A szervezet 40 év óta tartja számon az újságírók elleni erőszakcselek­ményeket és törvénytelenségeket. „Az újságírók számára óriási ne­hézséget jelent, hogy a kormányok egyre eltökéltebben akarják az elle­nőrzésük alatt tartani és érdekeik­nek megfelelően tárni a nyilvános­ság elé az információkat. Különö­sen szomorú, hogy Mianmarban - a február 1-jei katonai hatalomátvétel óta - és Etiópiában ismét elnyomják a sajtószabadságot” - fogalmazott Simon. A legtöbb újságíró - 50 - Kínában volt börtönben idén, utána Mianmar következik 26-tal, aztán Egyiptom 25-tel, Vietnám 23-mal és Fehéroroszország 19-cel a CPJ adatai szerint. Az idei jelentés említi meg először a Hongkongban bebör­tönzött újságírókat. A nyugati félte­kén az újságírók számára továbbra is Mexikó a legveszélyesebb ország, mert a szervezett bűnözést és a kor­rupciót felfedni akaróktól rendsze­resen így szabadulnak meg a bűnö­zők - írta a CPJ. MTI) FIGYELŐ Elítélték a médiamogult Bűnösnek találta a bíróság csütör­tökön Jimmy Lai hongkongi mé­diamogult és két társát az 1989-es Tienanmen téri események évfor­dulóján, tavaly engedély nélkül megtartott megemlékezés miatt - adta hírül a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap. Lai és két társa volt az utol­só három vádlott a 24 ellenzéki aktivista és korábbi törvényhozó közül, akik ellen vádat emeltek a tavalyi eseménnyel összefüggés­ben. Lai tagadta, hogy másokat arra buzdított volna, vegyenek részt a Hongkongban korábban minden év június 4-én megtar­tott, gyertyafényes megemléke­zésen. Az esemény megtartására a hongkongi rendőrség 30 év óta először tavaly és idén is a ko­­ronavírus-járványra hivatkozva nem adott engedélyt. A csütörtö­kön elítélt másik két vádlott szin­tén tagadta bűnösségét az ellenük felhozott vádakban, míg koráb­ban 21 vádlott bűnösnek vallotta magát. Eddig tizenhárom embert tíz hónapig terjedő börtönbünte­tésre ítéltek, hárman pedig fel­függesztett büntetést kaptak. A többi vádlottra hétfőn szabnak ki büntetést. Jimmy Lait, a június­ban megszűnt Apple Daily című lap alapítóját még tavaly augusz­tusban vették őrizetbe a laphoz kötődő, kilenc másik emberrel — köztük Lai fiával - együtt a nem­zetbiztonsági törvény megszegé­se, valamint csalás gyanújával. Lai jelenleg börtönbüntetését tölti 2Ö19-es, valamint tavalyi, enge­dély nélküli megemlékezésen be­töltött szerepe miatt. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents