Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)
2021-11-30 / 275. szám
www.ujszo.com SZINFOLK ■ 2021. NOVEMBER 30. tti hogy én is ezt az elfoglaltságot válasszam. Hosszú ideje teniszeztem, és úgy gondoltam, ez így is marad. De nem így történt. Szükségem volt valamire, ami kitölti bennem az űrt. Vágytam egy helyre, egy társaságra, amit igazán magaménak érezhetek, és ahova mindig szívesen járok. Hogy hogyan is kerültem bele a néptánc világába? Egészen egyszerűen történt. Gálaműsoraink egyikére vendégként érkeztem, hogy gratuláljak a hozzátartozóimnak. Egészen egyszerűen elvarázsolt a műsor, a tánc, a hangulat és a viseletek is. A műsor után hagyományosan megtartott fogadáson és táncházon sikeresen rábeszéltek, hogy részt vegyek az együttes nyári táborában. És megtörtént. Elindultam a néptáncos utamon. A tábort követően szeptemberben az edzéseket felváltották a próbák. Nem volt egyszerű beleszokni az ütemes próbák folyamatába, ahogy az alaplépések elsajátítása sem ment elsőre. De keményen dolgoztam, és igyekeztem, hogy próbáról próbára jobb legyek, minden egyes próbát élveztem. Sosem indultam el úgy, hogy rossz érzések kavarogtak volna bennem. Sőt, ahogy telt az idő, egyre jobban vártam a próbákat. Megfogott a néptánc világa. Minél többet tudtam, annál jobban élveztem. Azon kívül, hogy fontos a táncban az esztétika, és az hogy legyen hozzá egy kis érzékünk, a fizikum is nagy szerepet játszik. Ehhez szükséges testünk folyamatos karbantartása. Ezáltal az edzés, és a nyújtógyakorlatok is szerves részét képezik a próbáinknak. Tehát a tánc nemcsak szórakozás, hanem komoly munkával jár. Fontos, hogy jó érzésünk legyen belőle és jól érezzük magunkat, de kellő figyelem és fegyelmezettség szükséges ahhoz, hogy a végeredmény megfeleljen az elvárásainknak, a sajátjainknak és oktatóinkénak. Másik oldalon pedig ezáltal a tánc tökéletes testmozgás minden korosztály számára. Viszont nem csak a tánc volt az, ami miatt ilyen gyorsan tudtam kötődni a Csallóközihez. A társaság, ahova kerültem, ismerősökből barátokká, majd egyfajta családdá alakult az életemben. Velük jól érzem magam, megbízom bennük, és nem tudnám elképzelni nélkülük a mindennapjaimat. Rengeteg közös élményt és emléket szereztünk. A próbák mellett a fellépések, a gálák, a turnék és a táncházak mind-mind az összetartásunkat és az egymás iránt érzett szeretetünket erősítették. Nem volt'mindig minden felhődén, össze kellett érnünk korban, de a konfliktusok is erősítettek bennünket és a kapcsolatunkat. A társaság mellett fontos volt, hogy az oktatókkal is jól kijöjjünk.-És ez abszolút nem ment nehezen. Támogatásuk nélkül nem tudnánk fejlődni, és az együttes kemény munkájuk nélkül nem tartana ott, ahol van. Még ha néha megszidnak is minket, mi mindig tudjuk, hogy szeretnek minket és bíznak bennünk. Ez egy ilyen csoportnál úgy vélem, feltédenül szükséges. Szerencsések vagyunk, hogy tanárunk Fecske Renáta és Oláh Attila. Az egész éves munkánkat fellépéseink sikere tükrözi. Az, hogy milyen érzés a színpadon állni, sokszor rengeteg ember előtt, gyönyörű viseletekben, szinte leírhatadan. Mindegyikünkben benne van a drukk és a vágy, hogy jól teljesítsünk és sikerélményük legyen. Nem minden előadás egyforma. A hangulatért mi vagyunk felelősek, és mindent megteszünk, hogy ne csak mi, de dog lennék, ha ez a népszerűség fokozódna. Sokan nem is tudhatják, mekkora kiváltság, hogy táncon, zenén vagy éneken keresztül őrizhetjük őseink hagyományait. Mert a bulik mellett ezt is fontos kiemelni. Rendkívül jónak tartom a táncházak népszerűsítését. Kicsi és nagy egyaránt jól tudja magát érezni az ilyen eseményeken. Tánctudás sem kell hozzá. A tanítások lehetővé teszik, hogy az abszolút amatőrök is elsajátíthassák egy tánc alaplépéseit. Ez jó kezdés lehet bárki számára, akit egy kicsit is érdekel a néptánc, de olyannak is, aki még nem tudja, hogy talán ez az, amit keresett. Sosem szeretnék elszakadni a néptánctól. Ügy gondolom, mindig is szerepet fog játszani az életemben. Hálás vagyok azoknak, akik rávettek, hogy csadakozzam ehhez a csodához. Gondolva itt a néptáncra, de emellett az együttesre is, amelynek a tagja vagyok, és a tagja szeretnék lenni még nagyon-nagyon sokáig. Ha megkérdezik tőlem, én büszkén vallom, hogy néptáncos vagyok. Azt szeretem a táncban a legjobban, hogy együtt lehetek a barátaimmal. Azért szeretek táncra járni, mert szeretek táncolni. És szeretem a Fecske nénit és szeretem a Nyuszi bácsit. (Kasanová Emma, 7 éves) Azért járok táncra, mert a barátom javasolta. Nagyon tetszik. Régóta táncolok, nagyon szeretem a tánctáborokat. Már a testvérem is táncol, neki is tetszik. Nagyon szeretek táncolni. (Szabó András, 11 éves) Én a tesómmal járok táncra. Először tánctáborban voltunk, megtetszett, és járni kezdtem az együttesbe. (Szabó Juli, 8 éves) Anya terve volt, hogy járjak táncra, de örülök, mert nagyon szeretek próbálni, és már fellépésen is voltam. Fecske nénivel, Nyuszi bácsival és a társaimmal sokat nevetünk. (Bartai András, 9 éves) Két éve táncolok, azért kezdtem a Csallóközibe járni, mert anyukám is táncolt, gondoltam, én is kipróbálom, aztán megszerettem. (Lovas Júlia, 8 éves) A legjobb a táncban, hogy közösen érünk el célokat, sikereket, amiket nagyon jó közösen átélni. Ovis korom óta, öt és fél éve táncolok. Boldogság tölt el, amikor idejövök. Nagyon jó érzés, amikor színpadon vagyok. (Ábrahám Anna, 9 és fél éves) Azért szeretek táncra járni, mert itt vannak a barátaim. Amikor még nem táncoltam, mindig azt néztem, hogyan táncolnak a többiek. Aztán beálltam. Most már három éve táncolok. (Bitter Juli) azok is jól érezzék magukat, akik megtisztelnek a figyelmükkel. Nagyon nagy kedvenceim a viseletek. Érdekes és izgalmas, hogy minden táncnak megvan a maga különleges viselete. A néző csak a végeredményt látja. Viszont a munkát, ami az elkészítés, az adott öltözet összeállítása, az öltözködés mögött van, azt nem látják. Rendkívül fontos, hogy jól nézzünk ki a színpadon. Ezt összeállítani, egy egész együttesre, nem kis feladat. Hatalmas türelem és mdás szükséges hozzá. Azt, hogy ezeket a gyönyörű ruhákat magunkra öltsük, meg kell tanulni. Ez akkor válik igazán izgalmassá, mikor arra, hogy több szoknyát, a hozzáillő blúzt, esedeg mellényt és kötényt felvegyük, csupán pár percünk van két koreográfia között. Rengeteg előnnyel jár, hogy az együttes része lehetek. Rengeteg embert ismertem meg, akik ma a barátaim. Számos közösségi eseményen vehettem részt, amelyekkel gazdagodtam. Ha valaki megkérdezné tőlem, mi a kedvenc emlékem vagy élményem, biztos Nemcsak a tánc volt az, ami miatt ilyen gyorsan tudtam kötődni a Csallóközihez. A társaság ismerősökből barátokká, majd családdá alakult. egy tánccal kapcsolatosat mondanék. De az is lehet, hogy a sok tábor, táncház és más esemény közül nem tudnék kiválasztani egyet sem, mert mindegyik nagyon kedves számomra. Sok magam korabelit egyáltalán nem érdekel a népművészet, a néptánc sem. Mégis úgy vélem, manapság egyre népszerűbb. Bol-Klostermann Lea, 18 éves Számomra a tánc rengeteg mindent jelent. Nem tudnám pár mondatba összefoglalni, mivel az évek során olyan sok mindent adott. 5-6 éve kerültem a néptánc világába, és ez volt a legjobb döntésem. Az életem fontos részévé vált, de nemcsak maga a néptánc, hanem a csoportom, a társaságunk is. A csoport olyan számomra, mint egy második család. Jól érzem itt magam, a táncosok a legközelebbi barátaim, a szórakozás köteden, de emellett a munka rendkívül fontos, és mindig meghozza gyümölcsét. Rengeteg mindent tanulhattam - táncilag és emberileg is. Ami itt tart, az a tánc és az összetartó csapat szeretete. A próba számomra egyfajta kikapcsolódás. Ilyenkor nem gondolok a tanulásra és a sulira, csak arra fókuszálok, hogy táncilag fejlődjem és képezzem magam. A táncház életérzés, nem tudnám röviden elmagyarázni, miért ennyire különleges. Olyan emberekkel vagyok, akiket imádok, és azt csinálom, ami éltet. Nekem a tánc nem csak hobbi vagy Én a táncban azt szeretem, hogy együtt eltáncoljuk a báránykásat, és azért is szeretem a néptáncot, mert szeretem a Fecske nénit és a Nyuszi bácsit. (Kiss Mia, 7 éves) Egy csomó barátom itt van. Jó lenne a szünet, szeretem a tábort. Apukám zenélt. A haverokkal szeretek bolondozni és tudok beszélni velük a bakugáról. Apával idejöttünk, és nagyon tetszett, egyszerűnek tűnt, egyre inkább olyan lett, mint a suli. Mindig úgy jövök ide, hogy hú, de jó, itt lesznek a haverok. (Lelkes Laci, 10 éves) Szeretek táncra járni, elsősorban a társaság miatt. Legtöbben hat-hét éve ide járunk, és nem szeretnék itt hagyni senkit sem. A második ok a próbák. Fontos a testmozgás, és tánc közben jól szórakozom. A harmadik ok pedig a rendezvények: a táborok, a fellépések utáni bulik és táncházak. Ezek nagy része a legkedvesebb emlékeim közé tartozik. (Lakatos Marci, 13 éves) (Fotók: Fecske Renáta)
