Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)

2021-11-30 / 275. szám

M SZINFOLK ■ 2021. NOVEMBER 30. www.ujszo.com Van, aki azért ment táncolni, mert már az anyukája is rop­ta, ezért ki akarta próbálni. Van, akit a barátja csábított el, van, aki az együttes műsorát látta, és arra gon­dolt, de jó lenne egyszer színpadra állni, hogy neki (is) tapsoljanak. A nagyobbacskák már tudják, ér­téket kapnak útravalóul, nem ingyen és bérmentve, hanem a sokszor kemény próbák árán. Egy kicsi mozgás mindenkinek kell, ez a szlogenné vált mondat nemcsak a tornára, a sportra vonatkoztatha­tó, hanem a (nép)táncra is. S bár a próbák kemények, a hangulat mindig vidám, az aprók, a picik, a kicsik, a nagyobbacskák jó ba­rátokra, remek tanító mesterekre találnak in, a Csallóköziben. Csiba Mátyás, 14 éves Én az iskolában kezdtem néptán­colni. Akkor Oláh Attila volt az ok­tatóm. O hívott meg a Kis Csalló­közibe, a mostani Ifi Csalóközibe, aminek nagyon örültem, mert nála jobb tanárt elképzelni sem tudok. Ez 4 évvel ezelőtt volt, és azóta is nagyon jól érzem magam itt. Sok barátot szereztem. Lakatos Emma, 15 éves Mi is számomra a tánc? Mostan­ra talán már majdnem a mindent jelend nekem. Lassan 10 éve tán­colok, és hálát adok anyukámnak, hogy régen mozgás gyanánt beíra­tott engem néptáncra. Pár év kiha­gyás után, elsős korómban érkez­tem a Csallóközibe. Emlékszem, eleinte nem igazán szerettem járni, nem is nagyon voltak itt barátaim, aztán amint idősebb lettem, töb­ben lettünk a csoportban, összeba­rátkoztunk, teljesen más értelmet nyert számomra. Megértettem, hogy ez olyan kötelék, amit nem lehet megtörni. Az érzés, amikor népzenét hallunk, úgy érzem, lehet ott bármennyi táncos, zenész, velük már a zene ritmusára dobban a szí­vem. Akármelyik folkfesztivál, tá­bor, táncház, különféle találkozók, versenyek vagy akárcsak egyszerű heti próbák (akármilyen hosszúk legyenek is), egy teljesen más világ­ba röpítenek. Ezt az érti meg iga­zán, aki maga is része ennek. A sok mester, barát, tehetséges ember, akit a néptánc által ismertem meg - eze­kért nem lehet elégszer köszönetét mondani. De a legfontosabbak az emlékek, az érzés, hogy néptáncos vagy, és olyan dolgot csinálsz, ami figyelemre méltó, a hagyományok őrzése és továbbadása - nem lehet velük betelni. Ez egy olyan ajándék, ami keveseknek adatik meg. Szinte egy másik univerzumba csöppen az ember. Számomra az összes perc a legtöbbet ér a szeretett néptánc­csoportommal és magával az egész folklórral. Bátran ki merem jelente­ni, hogy a néptánc a lehető legjobb dolog, ami velem történt. Csánó Viktória, 14 éves Még a csoport megalakulása ele­jén kerültem ide egy osztálytársam ajánlatára, aki szintén itt táncol. Az elején még kevesen voltunk, de mára már sokkal többen vagyunk. Azután két csoportra osztottak bennünket. Az egyik csoportba kerültek a nagyobbak, a Kis Csal­lóközibe, a másikba a kisebbek, az Apró Csallóközibe. Én a Kis Csallóközibe kerültem. A próbák mindig nagyon élvezetesek, a ta­náraink sok programot szerveznek nekünk: fellépéseket, összpontosí­tásokat, táncházakat, esetleg más táncosokat hívnak, hogy tanítsanak minket. Legutóbb egy házaspár jött el hozzánk bodrogközit tanítani. Két napig voltak itt. Ez a két nap nagyon jó volt és persze fárasztó. Előtte a Katica Fesztiválon léptünk fel. Moldvait táncoltunk, sikerült továbbjutnunk a második fordu­lóba. Közösségünk nagyon össze­tartó volt mindig, és most néhány intézkedésnek hála a tőlünk kisebb és a felnőtt csoportot is jobban megismerhetjük a közös próbákon. Én nagyon szeretek ide járni. Jó a próbákon kiengedni a gőzt. Bugár Dorina, 15 éves A tánc már kiskorom óta az éle­tem része! Néptánccal kezdtem az alsó tagozaton, amit Nyuszi bácsi vezetett. Próba után beszélgettünk, hogy nem szeretnék-e a Csallóközi tagja lenni. így kerültem a tánccso­portba, aminek már 5 éve a tagja vagyok. Szuperek a próbák, fellépé­sek, amit Fecske néninek és Nyuszi bácsinak köszönhetünk! Balogh Lilla Gerda, 17 éves Életemben sok mindent kipróbál­tam már, különböző sportokat és egyéb foglalkozásokat. A zene vi­szont mindig fontos helyet foglalt el az életemben. Ezen belül is min­dig is érdekelt a magyar népzene és a népművészet. Már nagyon régóta tudok a Csal­lóközi Néptáncegyüttes létezéséről, de csak 6 éve vagyok a tagja. Ide jártak, és járnak is rokonaim, csa­ládtagjaim és több barátom is. En­nek ellenére sosem jutott eszembe Fecske néni, Nyuszi bácsi és a gyerkőcök

Next

/
Thumbnails
Contents