Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)
2021-11-03 / 253. szám
MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 8 | 2021. november 3. I www.ujszo.com leállítják az erdők irtását Joe Biden amerikai elnök elnézést kért Donald Trump döntése miatt (JASR/ap) RÖVIDEN Lövöldözés egy kabuli kórház előtt Kabul. Két robbanás történt, és lövöldözés tört ki egy kabuli katonai kórháznál kedden, az egészségügyi minisztérium egyik illetékese azt mondta, hogy legalább 19 ember meghalt, és 50-en megsebesültek a tűzharcban. Szemtanúk szerint az Iszlám Állam terrorszervezet több fegyverese hatolt be a kórházba, és összetűzött a biztonsági erőkkel. Négy évvel ezelőtt, 2017-ben a dzsihádisták több mint 30 embert öltek meg ugyanebben a kórházban. (MTI) Román kormány: elbukott kísérlet Bukarest. Visszaadja kormányalakítási megbízását Romániában Nicolae Ciuca ügyvivő védelmi miniszter, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) miniszterelnök-jelöltje, mivel nem sikerült parlamenti többséget szereznie a PNL és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által alakítandó kisebbségi kormány parlamenti jóváhagyásához -jelentette be Florin Citu pártelnök. A PNL továbbra is kizárja, hogy a nacionalista, oltásellenes szólamokat hangoztató Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) tárgyaljon, de rugalmasabb lesz a másik két párttal, a - Citu vezette jobbközép koalíciós kormányból szeptemberben kilépett - Mentsétek Meg Romániát Szövetséggel (USR), illetve a legnagyobb frakcióval rendelkező, ellenzékben lévő Szociáldemokrata Párttal (PSD) folytatandó tárgyalásokon. (MTI) Brüsszelben egyeztet Márki-Zay Budapest/Brüsszel. Három napra Brüsszelbe utazik Márki- Zay Péter, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje. Találkozik az Európai Parlament és az Európai Bizottság több vezető tisztviselőjével, frakcióvezetők és biztosok is fogadják majd. Nemcsak a szocialista, zöld és liberális, hanem néppárti, illetve a jobbközép oldalhoz közel álló szakértők és szervezetek is jelezték, hogy szívesen találkoznának vele. (444.hu) 2030-ig ÖSSZEFOGLALÓ Glasgow. 105 ország részvételével megállapodás született az ENSZ Éghajlatvéltozósi Keretegyezményének Glasgow-ban zajló 26. ülésén (COP26) a világ erdőségeinek megóváséról és a felelős termőföldhasznélat előmozdításéról. A megállapodás célként tűzi ki, hogy 2030-ig meg kell állítani, sőt vissza kell fordítani a nagyipari méretű erdőirtást és a vele járó talajerózió folyamatát. Tíz éven belül, 2030-ra megállítják a Föld erdeinek pusztítását - erről állapodtak meg a világ vezetői a glasgow-i klímacsúcson. Hét éve már született egy hasonló megállapodás, abból nem lett semmi. Magyarország kimaradt Most olyan országok is részei az egyezménynek, amelyek akkor kimaradtak, és némi pénzt is kapcsolnak az ígéretekhez. Magyarország nincs a száznál is több aláíró állam között. Az aláíró országokban van a világ egybefüggő természetes erdőterületeinek 85 százaléka. Az egyezményhez csatlakozó országok listáján szerepel mások mellett Brazília, Oroszország, az USA, Kanada és Kína. Az Európai Unió nevében aláírta az egyezményt az Európai Bizottság is. A megállapodáshoz kapcsolódva többtucatnyi globális nagyvállalat kötelezettséget vállalt arra, hogy a jövőben nem finanszíroz olyan beruházásokat és ipari tevékenységeket, amelyek közvetlenül kötődnek az erdőségek kiirtásához. „Ez a megállapodás mérföldkő a Föld erdeinek védelmében és az erdők helyreállításában” - mondta a klímacsúcs házigazdájaként Boris Johnson brit miniszterelnök. A FAO, az ENSZ élelmezési szervezete szerint kb. 4 milliárd hektárnyi erdőség van a Földön, vagyis fejenként nagyjából fél focipályányi erdő jutna minden embernek. Ez a szárazföldek 30%-a, az erdők kiterjedése azonban gyorsan csökken, heterogenitásuk, a komplex ökoszisztémák állapota romlik. 1990 óta, 3 évtized alatt kb. az erdők 10%át vesztette el a Föld, különösen a trópusi és a szubtrópusi erdők szorulnak vissza drámaian. Az aláíró kormányok 12 milliárd dollárt, a kezdeményezéshez csatlakozó vállalatok pedig további 7 milliárd dollárt szánnak az erdők védelmezésére és újratelepítésére. Ennek különböző formái vannak: az erdőkben élő őslakosok közösségeinek erősítésére 1,7 milliárd dollárt különítettek el, Új irányelveket alkottak, amelyek segítségével idővel ki lehet iktatni az erdő irtást az ellátási láncokból. Kulcsszerepben az erdők Az elemzők úgy vélik, a bejelentés fontos lépésként értékelhető, de ennél sokkal többre van szükség. „A Glasgow-ban elhangzott pénzügyi bejelentések örömteliek, de még mindig kis összegekről van szó ahhoz a pénzmennyiséghez képest, ami - gyakran állami támogatások formájában - az erdőirtásokért felelős üzletágakban mozog” - mondta Frances Seymour, a World Resources Institute (WRI) nevű kutatócsoport fenntarthatósági szakértője. A WRI szerint, ha a trópusi erdők irtása egy ország lenne, akkor az lenne a világ 3. legnagyobb üvegházgázkibocsátója, Kína és az USA után. Az érintetlen erdők és lápok természetes szénraktárként működnek, azaz még azelőtt megkötik a szén-dioxidot, hogy az a légkörbe távozna - amikor azonban fakitermelésre szánnak egy erdőt, vagy futótüzek tombolnak bennük, az ökoszisztémák széndioxid-nyelő területekből széndioxid-termelő ökoszisztémákká változnak. Az erdők emellett szűrik a vizet, hűsítik a levegőt és kulcsszerepük van a biodiverzitás fenntartásában is. Az erdőirtások legnagyobb része az ipari mezőgazdaság terjeszkedése miatt történik, mivel például a húsipari vállalatok leszállítóinak szükségük van az újabb és újabb marhalegelőkre, míg az élelmiszeriparban a szója, a kakaó vagy a pálmaolaj előállításához szükséges monokultúrákkal helyettesítik az erdők változatos ökoszisztémáját. Biden bocsánatot kárt Joe Biden amerikai elnök bocsánatot kért az ENSZ klímakonferenciáján, amiért elődje, Donald Trump kiléptette az Egyesült Államokat a 2015-ös párizsi klímavédelmi egyezményből. „Nem kellene, de mégis bocsánatot kérek azért, hogy az Egyesült Államok a korábbi kormányzat idején kilépett a párizsi egyezményből, és ezért némileg lemaradtunk” - hangsúlyozta Biden. Kiemelte, hogy Washington ki fogja venni részét a klímaváltozás elleni küzdelemből. Egyben emlékeztetett arra, hogy első hivatali napján, január 20-án bejelentette, hogy országa ismét csatlakozni kíván a párizsi megállapodáshoz. Biden beszélt arról is, hogy döntő jelentősége lesz annak, milyen lépéseket tesznek még ebben az évtizedben a klímaváltozás feltartóztatása érdekében, hogy ezzel elkerüljék a jövendő nemzedékek szenvedését. „Egyikünk sem lesz képes megúszni a legrosszabbat, ha nem tudjuk megragadni ezt az alkalmat” - tette hozzá az amerikai elnök. Biden szerint az Egyesült Államokat és más fejlett országokat nagy felelősség terheli amiatt, hogy a felmelegedő klíma nagy árat fizettet a szegényebb államokkal, amelyek a világ károsanyag-kibocsátásának elenyésző hányadát okozzák. A brazil kormány a klímacsúcs alkalmából a korábbiaknál ambiciózusabb klímacélokat, a szén-dioxidkibocsátás radikálisabb csökkentését és az illegális erdőirtás elleni hatékonyabb küzdelmet jelentett be. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az eddig ígért 43%-helyett 50%kal akarják csökkenteni 2030-ra, és 2060 helyett már 2050-re el akarják érni a karbonsemlegességet. A kibocsátási vállalások referenciaéve 2005. A miniszter bejelentése szerint az illegális erdőirtást 2030 helyett már 2028-ra fel akarják számolni. Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kötelezettséget vállalt arra, hogy az uniós költségvetésből 1 milliárd eurót fordítanak a következő 5 évben az erdők védelmére. A felajánlott 1 milliárd euróból 250 milliót a kongói medence őserdeinek védelmére szánják. Emmanuel Macron francia elnök a különösen sok káros anyagot kibocsátó országokat sarkallta több erőfeszítésre. Mint mondta, vissza kell találniuk ahhoz a célkitűzéshez, hogy a globális felmelegedés mértéke az iparosodás előtti értékhez képest ne haladja meg a 1,5 Celsiusfokot. Hozzátette, hogy jelenleg 2,7 Celsius-fokos felmelegedés felé haladnak a dolgok. (MTI, 444, Tx) Magángépekkel a klímacsúcsra A felmelegedés egyik fő oka a légi forgalom, ami a szén-dioxidszennyezés komoly hányadáéit felelős. A világ vezetői egy rendkívül kiváltságos és környezetszennyező közlekedési módot vettek igénybe, hogy minderre felhívják a figyelmet. Becslések szerint mintegy 400 magánrepülőgéppel érkeztek a résztvevők, hogy elmondhassák, a saját sírunkat ássuk a szén-dioxid-szennyezéssel. Egy magánrepülőgépen megtett négyórás utazás ugyanannyi üvegházhatású gázttermel, mint amennyit egy átlagos európai lakos egy egész év alatt. A 400 gép 13 ezer tonna szén-dioxidot juttatott a légkörbe, többet, mintamennyit 1600 skót lakos egy évben. (tx) Misariuiit -játék a családnak Ni ^0 NYERJE MEG ÖN az 5 Kismama napló egyikét! ■ a várakozással teli 9 hónap eseményeinek megörökítésére ■ az összegyűjtött élményeket így később könnyen feleleveníthetjük ■ további hasznos információk a magzati kommunikációról, kerülendő fűszerekről, adalékanyagokról stb. Mit kell tennie? Nevezzen be november 3-ig, szerda éjfélig a vasarnap.com/aktualis/jatsszon oldalon, és mi másnap kisorsoljuk a szerencséseket! A nyerteseket e-mailben értesítjük, nevük megjelenik a Vasárnapban. JÁTÉKSZABÁLYOK: Öt Kismama naplót sorsolunk ki, és bonuszként egy lányos Babanaplót.Mindenki csak egyszer regisztrálhat, de az előfizetők neve automatikusan többször kerül be a sorsolásba: aki Vasárnap- VAGY Új Szó-előfizető, annak a neve 5x, aki pedig Vasárnap- ÉS Új Szó-előfizető is egyben, annak a neve 10x. MERT ELŐFIZETŐNEK LENNI ÉRDEMES!
