Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)
2021-11-03 / 253. szám
www.ujszo.com I 2021. november3. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 19 Újabb ok a magyarellenes hangulatkeltésre: az MVM-é lehet a szlovák áramszolgáltató MOLNÁR IVÁN Pozsony. A magyar kormány szlovákiai földvásárlási terveit és ingatlanvásárlásait övező hisztériakeltést követően újabb szlovák-magyar botrány van kibontakozóban: a magyar állami tulajdonban levő MVM szemet vetett a Közép-szlovákiai Áramszolgáltatóra. Mi állhat a háttérben? A zsolnai székhelyű Középszlovákiai Áramszolgáltató (Stredoslovenská energetika, SSE) kisebbségi, 49 százalékos tulajdonrészét az állam még 2002-ben privatizálta. Ehhez akkor - a menedzseri jogokkal együtt - a francia Electricité de France International (EDFI) jutott hozzá. Ez utóbbi azonban alig több mint tíz évig maradt, és már 2013-ban a cseh Energeticky a prűmyslovy holding (EPH) társaságnak adta tovább a tulajdonrészét. A francia cégnek megérte az SSE megvásárlása, hiszen míg 2002-ben nagyjából 160 millió eurót adtak a részvénycsomagért, a csehektől 2013-ban mintegy 400 millió eurót kaptak érte. A fennmaradó, 51 százalékos tulajdonrész egyébként továbbra is az állam tulajdonában van. A csehek is megunták Mára a leggazdagabb csehek toplistáján rendre a legrangosabb helyeket elfoglaló Daniel Kretínsky és Patrik Tkác által birtokolt EPH is visszavonulót fújt. A lapunk által megkérdezett energetikai elemző, Karel Hirman szerint Kretínsky és Tkác is úgy gondolhatja, hogy manapság a Közép-szlovákiai Áramszolgáltatónál jobb befektetési lehetőségek is akadnak, és valószínűleg rájöttek arra is, hogy a tulajdonrészükért most jóval nagyobb összeget zsebelhetnének be, mint a standard piaci körülmények között. Jönnek a magyarok? A Közép-szlovákiai Áramszolgáltató 49 százalékos tulajdonrészéért folyó verseny fináléjába az e.dennikn.sk portál információi szerint a német E.ON és a cseh CEZ mellett a 100 százalékos állami tulajdonban levő magyar MVM Csoport is bejutott. Ez utóbbi portfoliója lefedi a teljes magyar energetikai szektort. A többek között a paksi atomerőművet is üzemeltető MVM Csoport Magyarország negyedik, Közép-Európa tizenharmadik legnagyobb vállalatcsoportja, 23 országban van jelen, és több mint 18 ezér embernek ad munkát. A társaság honlapján szereplő adatok szerint közel 8 millió lakossági és vállalati ügyfele van, Magyarország villamosenergia-termelésének a 70%-át adja, közel 50%-os piaci részesedése van az ipari fogyasztók gázellátásában, az egyetemes szolgáltatón keresztül pedig a lakossági földgázellátás 100%-át biztosítja. Gyanús árajánlat A magyar állami cég érdeklődése miatt ugyanolyan botrány van kibontakozóban, mint amilyennek a magyar kormány külföldi földvásárlási terveivel, ingatlanvásárlásaival és a felvidéki magyaroknak juttatott támogatásaival kapcsolatban lehettünk tanúi. Az Ivan Korcok külügyminiszter által beindított és a szlovák politikusok, valamint a média által tovább gerjesztett magyarellenes hisztériakampány láttán az Orbánkormány - legalábbis egyelőre - lemondott a földvásárlási telkeiről, az MVM Közép-szlovákiai Áramszolgáltatóval kapcsolatos tervei miatt azonban most újra fellángolhatnak az indulatok. Az okot erre ezúttal a magyar árajánlat szolgáltathatja. A Közép-szlovákiai Áramszolgáltató vételárának a meghatározásánál a társaság nyeresége a döntő. A cég kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti átlagos éves nyeresége (EBITDA) a 2016 és 2020 közötti időszakban 170 millió euró körül mozgott. A e.dennikn.sk információi szerint a cseh CEZ ennek alapján nagyjából 900 millió eurós ajánlattal rukkolt elő, ami nagyjából megfelel a piaci elvárásoknak. Az MVM ezzel szemben 1,2 milliárd euróhoz közelítő árat kínált, ami az elemzők szerint indokolatlanul magas. „A reális ár szerintem is valahol egymilliárd euró alatt mozog. Ha egy ajánlat ennél nagyobb, az már kérdéses, különösen, ha egy teljesen állami tulajdonban levő cégről van szó” - mondta el lapunknak Hirman. Politikai fegyver? Az e.dennikn.sk a fentiekből arra következtet, hogy politikai okok állhatnak a háttérben. Magyarul: a szlovák portál szerint Orbán Viktor kormánya ugyanúgy politikai fegyverként használhatná az energiaipari terjeszkedése során szerzett tulajdonrészeket, mint azt az orosz elnök, Vlagyimir Putyin teszi. Az üzlettel kapcsolatos kétségeit Hirman is megosztotta a lapunkkal. „Az államnak oda kell figyelnie arra, ha az energetikai infrastruktúrája iránt más állam érdeklődik, függetlenül attól, hogy milyen viszonyban van az adott országgal. Még nagyobb éberségre van szüksége akkor, ha egy külföldi állami cég a piaci ámáljóval magasabb árat kínál az adott részvénycsomagért. Felmerül ugyanis a kérdés, hogy az érdeklődés mögött valóban csak gazdasági okok állnak-e, és a befektető nem követ-e más célokat. Hogy az egyes államok milyen határozottan avatkoznak be az ilyen befektetésekbe, arra egyébként Magyarország is jó példa, amely az Orbán-kormány hatalomra lépése óta épp a kormány nyomására több fontos döntést is hozott az energiaipari tulajdonrészek esetében” - nyilatkozta Hirman. Meghiúsulhat az üzlet Az említettek alapján az elkövetkező napokban újabb, magyarellenes élű kampány indulhat a szlovák politikusok részéről, ami az EPH tulajdonosait is befolyásolhatja majd abban, hogy elfogadják-e az MVM vonzó ajánlatát. Az előzetes hírek szerint Kretínsky és Tkác egész biztosan figyelembe veszi majd a szlovák kormány véleményét. Az EPH-csoport ugyanis együtt vállalkozik az állammal a legnyereségesebb szlovák cégben, az Eustream gázszállító társaságban, de a Szlovák Gázművek szállítással foglalkozó cégében (SPP Distribúcia) és a Szlovák Villamos Művekben (SE) is. így nem engedheti meg magának, hogy összekapjon az állammal. Hirman szerint, ha a szlovák kormány részéről olyan jelzés érkezne, hogy nem ért egyet a magyar vevővel, az üzlet nem valósul meg. Richard Sulik gazdasági miniszter a sajtónak elismerte, hogy az EPH már tájékoztatta őt a magyarok ajánlatáról, bővebben azonban nem kommentálta a helyzetet, szerinte előtte még mindkét féllel szeretne tárgyalni. „A szlovák kormánynak mindenképpen azt tanácsolom, hogy kövesse nyomon az egész tranzakciót. Az üzlet szereplői előtt pedig tegye világossá, hogy nem szeretné, ha bármiféle kételyek merülnének fel azzal kapcsolatban, hogy az adásvétel nem kizárólag gazdasági érdekek alapján valósult meg, egyébként ugyanis kénytelen lesz beavatkozni”-vallja Hirman. Lapunk a Közép-szlovákiai Áramszolgáltató kisebbségi tulajdonrészének az eladásával kapcsolatban az összes érintett felet megszólította. „A befektetéseinkkel és eladásainkkal kapcsolatos, médiában megjelent spekulációkat nem kommentáljuk” - mondta el lapunknak Dániel Castvaj, az EPH szóvivője. Katarina Matejková, a gazdasági tárca szóvivője szerint a minisztériumot tájékoztatták a tranzakcióról. „Mivel az SSE portfoliójában olyan vagyonrészek is találhatók, amelyek kritikus infrastruktúrának számítanak, a hatályos szabályok alapján a végső döntést a kormánynak kell meghoznia, hogy megvédjük az állam érdekeit” — tette hozzá Matejková. Az MVM lapzártánkig nem reagált a kérdéseinkre. Még könnyebb lesz a pénztárcánk MOLNÁR IVÁN Jövő júliustól korlátozzák a legkisebb névértékű euréérmék használatát - az ezt szabályozó ártörvény médosításjavaslatát kedden a parlament is elfogadta. Pozsony. A kereskedők kötelesek lesznek az áraikat a vásárlás végösszege esetében úgy kerekíteni a legközelebbi ötcentes értékre, hogy a kisebb névértékű érmékkel - az egy-és kétcentesekkel - ne kelljen fizetni. A pénzügyminisztérium eredetileg azzal számolt, hogy az új szabályokat a jövő év elejétől vezetik be, a' parlamenti képviselők javaslatai alapján azonban olyan döntés született, hogy a jogszabály csak július elsejétől lép életbe, így a kereskedők felkészülhetnek a változásokra. Mire számíthatnak a vásárlók? Az új szabályok szerint, ha az összes általunk vásárolt termék árát összeszámolva a vásárlás teljes összege például 10,51 vagy 10,52 euró lesz, akkor ezt lefelé, 10,50 euróra kerekítik, ha pedig 10,53 vagy 10,54, akkor felfelé, 10,55 euróra. Egy másik példa: ha a végösszeg 10,56 vagy 10,57 euróra jön ki, akkor 10,55 eurót fizetünk, ha pedig 10,58 vagy 10,59 euróra, akkor 10,60 eurót. Ha valamiért 1 vagy 2 centet kellene fizetnünk, az árat ez esetben is felfelé, 5 centre kerekítik. A kártyás fizetésekre a kerekítés nem vonatkozik. Az egy- és kétcenteseket egyébként nem vonják ki teljesen a forgalomból, a későbbiekben is fizethetünk velük, vagyis a kereskedők kötelesek lesznek elfogadni ezeket. AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK EZZ!IlBH[IHEZ3IZDHÍIKI!ZEíI3HMBKZZZ!ZIjHI Angol font 0,8495 CT Lengyel zloty 4,6078 Cseh korona 25,572 CT Magyar forint 359,35 Horvát kuna 7,5307 Román lej 4,9500 Japán jen 132,03 Svájci frank 1,0594 Kanadai dollár 1,4389 CT USA-dollár 1,1603 Privatbank! 1,19-1,13 26,33-25,04 Postabank 1,20-1,13 26,73-24,67 374,54-345,73 Szí. Takarékpénztár 1,20-1,12 26,25-24,79 376,33-343,92 Tatra banka 1,20-1,12 26,47-24,68 377,58-341,62 CSOB 1,19-1,13 26,23-24,93 Általános Hitslbank 1,20-1,12 26,39-24,75 376,21-343,80 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok) A Közép-szlovákiai Áramszolgáltató 49 százalékos tulajdonrésze iránti magyar érdeklődés újabb törést okozhat a szlovák-magyar kapcsolatokban fTASR-feivétei)
