Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)

2021-11-13 / 262. szám

81 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. november 13. | www.ujszo.com Erős nyomás alatt a lengyel határ A Közel-Keletről érkezők fagyoskodnak a lengyel államhatárnál (TASR/AP) Kreml: Ukrajna nincs veszélyben Moszkva. Oroszország tagad­ta azokat a jelentéseket, ame­lyek azt sugallják, hogy Ukrajna megtámadásán gondolkodna. A Bloomberg hírügynökség koráb­ban azt jelentette: Washington megosztotta uniós szövetsége­seivel aggodalmát, hogy Orosz­ország megtámadhatja Ukrajnát, ugyanis gyanús csapatmozgáso­kat észlelt az ukrán határ men­tén. Moszkva úgy reagált, csak rá tartozik, hogy a katonai erejét hol veti be a saját területén. „E szalagcímek csak arra jók, hogy alaptalanul feszültséget keltse­nek. Oroszország nem fenyeget senkit” - közölte Dmitrij Pesz­­kov, a Kreml szóvivője. Közvet­len előzményként az unió meg­vádolta Fehéroroszországot a Lengyelországgal közös határán kialakult migrációs válság szán­dékos előidézésével. (mtq RÖVIDEN Izrael arabokkal hadgyakorlatozik Dubaj. Közös hadgyakorlatba kezdett az USA, Bahrein, Izrael és az Egyesült Arab Emírségek a Vörös-tengeren - jelentette a térségben állomásozó ameri­kai flotta vezetése. A művelet Izrael és a két, Perzsa-öböl menti ország első katonai együttműködése azóta, hogy tavaly békemegállapodást írtak alá. Az ilyen, amerikai felügye­lettel zajló együttműködések ellensúlyozzák az iráni hatalmi ambíciókat a térségben. (MTI) Orosz csapások szír halálos áldozatai Damaszkusz. Legalább öt ci­vil, köztük 3 gyerek vesztette életét az északnyugat-szíriai Idlíb tartományt ért orosz lé­gicsapásokban -jelentette a brit székhelyű Emberi Jogok Szíriái Megfigyelőközpontja (OSDH). A bombák egy mezőgazdasági területen csapódtak be, és az ál­dozatok egy ott dolgozó család tagjai. Idlíb tartomány és kör­nyéke évek óta a felkelők utolsó bástyájának számít a bő 10 éve polgárháború sújtotta Szíriában. Bassár el-Aszad elnök erői az ország nagy része fölött vissza­szerezték az ellenőrzést. (mti) ÖSSZEFOGLALÓ Minszk/Varsó. A Belavia fehéro­rosz légitársaság a török ható­ságok kérésére péntektől nem vesz fel iraki, szíriai és jemeni állampolgárokat Törökország­ból Fehéroroszországba induló járataira. Több mint ezer főre nőtt a Kuznica Bialostocka kö­zelében táborozó migránsok csoportja. A Belavia fehérorosz légitársaság kiemelte, hogy a tilalom alá eső or­szágok utasainak a vásárlás helyén, levonás nélkül visszatérítik a repü­lőjegy árát. A Fehéroroszországgal szomszédos uniós országok határán, ahová az év eleje óta nagy számban érkeznek ázsiai és afrikai migrán­sok, november 8-án vált különösen feszültté a helyzet. Több ezer ember közelítette meg a lengyel határt a fe­hérorosz oldalról, fegyveres egyen­ruhások kíséretében, és kisebb-na­­gyobb csoportokban a szögesd­rót határkerítést áttörve próbálnak lengyel területre jutni. Az Európai Unió szerint a minszki vezetés hib­rid támadást indított az unió ellen, a háború sújtotta országokból me­nekülők ezreit biztatva azzal, hogy Fehéroroszország határán át bejut­hatnak az unió területére. Brüsszel ezért kilátásba helyezte, hogy akár már hétfőtől újabb szankciókat ve-Glasgow. Pesszimizmus lett úrrá az ENSZ klímakonferenciája végén: most születik meg a döntés arról, hogy a világ kibocsátásának közel 90%-áért felelős országok mit tesz­nek a klímaváltozás lelassítása ér­dekében, a tárgyalások pedig nem állnak túl jól. Az ENSZ főtitkára, António Guterres szerint sem sike­rül hozni azt a szintet, ami elegendő lenne a 1,5 Celsius-fokos maximum eléréséhez. A tanácskozáson meg­határozott kibocsátáscsökkentési tervek nem elégségesek a kataszt­rofális mértékű felmelegedés meg­állításához, ezért a politikusoknak jövőre újabb, erősebb vállalásokat kell tenniük - állítja a párizsi klí­maegyezmény előkészítésében részt vevő három szakértő, Christiana Figueres, az ENSZ korábbi klíma­ügyi vezetője, Laurence Tubiana, a párizsi klímaegyezményt előkészítő francia diplomata és Laurent Fabius volt francia külügyminiszter. zethet be Fehéroroszországgal és a migránsokat szállító oda szállító lé­gitársaságokkal szemben. Az USA és több európai ország az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülését követően közös nyilatkozatban szólí­tották fel az Aljakszandr Lukasenka elnök vezette minszki rezsimet, hogy vessen véget a fehérorosz-lengyel ha­tárnál kialakult migránsválságnak. Idén, május 23-án a fehérorosz ható­ságok bombafenyegetésre hivatkozva Minszkben leszállásra kényszerítet­ték a Ryanair ír légitársaság Athén és Vilnius közötti járatát, és őrizetbe vették a gépen utazó Raman Pratasze­­vics ellenzéki aktivistát és barátnőjét. A jelenlegi nemzeti kibocsátás­csökkentési tervekkel is kb. 2,4 Celsius-fokos lesz a felmelegedés az évszázad végéig, ami bőven a Párizsban meghatározott 1,5 fokos értéken felül van. Az eredeti tervek szerint az államoknak legközelebb 2025-ben kell erősebb vállalásokat tenniük, de szakértők szerint ez a határidő túl késő, hamarabb kell új­ra összeülni, ha a mostani tanács­kozáson nem születnek keményebb vállalások. így is nagy előrelépés volt, hogy a fosszilis energiahor­dozók teljes kivezetése belekerült a szövegbe, és az is, hogy 196 or­szágnak 2023-ig kell megújítaniuk a kibocsátási vállalásaikat, 2022-ig a párizsi klímaegyezménnyel kell egyensúlyba állítaniuk a nettó nulla kibocsátásos ígéreteiket. A szöveg megemlíti a 100 milliárd dolláros klímafinanszírozást, de határidő­ket, a beruházások pontos lebontá­sát nem szab hozzá. (24 hu, 444) Az eset óta a Belavia nem repülhet az unió légterében. A fehérorosz álla­mi légitársaság ugyanakkor továbbra is közlekedik olyan célállomásokra, mint Azerbajdzsán, az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Jordánia, Ka­zahsztán és Üzbegisztán. Több mint ezer főre nőtt az a mig­­ránscsoport, amely a néhány nap­ja bezárt Kuznica Bialostocka len­gyel- fehérorosz határátkelő köze­lében táborozik - közölte tegnap a lengyel határőrség szóvivője. A nap folyamán több csoportos határátke­lési próbálkozást hiúsítottak meg. A határátkelőnél hétfőn vertek sát­rakat a fehérorosz oldalról fegyveres Brüsszel. Az Európai Bizott­ság az uniós bíróság elé idézi Ma­gyarországot és átalányösszegű pénzügyi szankció, valamint na­pi kényszerítő bírság kiszabását kéri, amiért Magyarország nem tartotta be a menekültügyre és a visszatérésre vonatkozó uniós szabályokkal kapcsolatos tavaly decemberi bírósági ítéletet - tájé­koztatott a brüsszeli testület. Az Európai Unió Bírósága tavaly de­cemberben úgy ítélte meg, hogy a szerb-magyar határon található tranzitzónákra vonatkozó szabá­lyokról és gyakorlatokról szóló magyar jogszabályok ellentétesek az uniós joggal. A luxemburgi testület megállapította, hogy Ma­gyarország nem teljesítette mara­déktalanul azon kötelezettségét, hogy hozzáférést biztosítson a menekültjogi eljáráshoz. A tes­tület különösen a menekültügyi eljárásokról, a visszatérésről és a egyenruhások kíséretében érkezett bevándorlók. A lengyel hatóságok mintegy 800 főre becsülték az ezen a helyszínen táborozok számát, míg az egész lengyel-fehérorosz határsza­kasz mentén jelenleg 3-4 ezer mig­­ráns tartózkodhat. A határőrség szó­vivője, Katarzyna Zdanowicz szerint Kuznica Bialostockánál éjjel fehéro­rosz határőrök egy 40 főnyi, többsé­gében nőkből és gyermekekből álló csoportot a határkerítéshez szorítot­tak. A határon végül nem jutottak át. Egy másik csoportos határátkelési kísérletre a Kuznica Bialostockától mintegy 150 kilométerre délre eső Polowce településnél került sor. Ott mintegy száz migráns kövekkel és faágakkal dobálta meg a lengyel ha­tárőröket, de a határon nem sikerült átjutniuk. A szóvivő szerint a lengyel határőrök az előző hetekben történt provokációk után újabbakat is ész­leltek a fehérorosz rendvédelmisek részéről. Ezúttal két alkalommal lé­zerfénysugarakat irányítottak a len­gyel határőrök felé. Oroszország egy ejtőernyős alegységet vezényelt Fehéroroszor­szágba hadgyakorlatra - közölte az orosz védelmi minisztérium. Az ej­tőernyős alegység az orosz légi de­­szantos erők meglepetésszerű harc­készültség-ellenőrzésének részeként az orosz ejtőernyősök egy alegysége leszállást hajt végre a Fehérorosz­ország északnyugati területén lévő Grodna megyében. (mti, ú) befogadásról szóló irányelv ren­delkezéseinek megsértését állapí­totta meg. Magyarországon egyértelműen érzékelhető azoknak az emberek­nek a diszkriminációja, akiknek eltérő a szexuális orientációjuk - jelentette ki az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős bizto­sa. Didier Reynders azt mondta, a magyar szabályozás ellentétes az európai uniós szabadságel­vekkel. Törvénymódosítást akar­nak látni az ügyben - tette hozzá. A biztos magyarországi látoga­tásán a bizottság 2021. évi jog­államisági jelentésének megálla­pításairól folytatott párbeszédet a törvényhozás, a kormány, a bí­róságok és a civil szféra képvise­lőivel. Didier Reynders közölte, az igazságszolgáltatási rendszer működését, a korrupciót, a média helyzetét, valamint a fékeket és el­lensúlyokat vizsgálják. (MTI) Klímacsúcs: forró helyzet Uniós intés Budapestnek Műtétre vár? Kérdése lenne? AZ ORVOS VÁLASZOL AZ UJ SZÓ STÚDIÓBAN ÍRJA be a naptárjába: y jelölje be mielőbb a Facebook-eseményt: www.facebook.com/ujszo V november 18-án, csütörtökön: stúdióbeszélgetés az ujszo.com-on V november 22-én, hétfőn: az Új Szó napilap Egészség mellékletében a műsorban el nem hangzott kérdéseket válaszoljuk meg. „Évek óta epeköveim vannak, s orvosom laparoszkópos műtétet ajánl. Nem lenne jobb a hagyományos műtét?” - kérdezi olvasónk. Folytatódik a népszerű stúdióbeszélgetés-sorozat, ahol az adás végén olvasóink kérdéseit is feltesszük. Aki kérdez: Kovács Ilona, az Egészség melléklet szerkesztője. Aki válaszol: Dr. Muranská Regina, sebész Tegye fel kérdését kényelmesen, otthonról november 14-ig, vasárnapig: egeszsegmagazin@ujszo.com, (?) Facebookon: www.facebook.com/ujszo a kommentekben. ITT NINCS VÁRÓLISTA, NEM KELL RENDELŐBEN SORAKOZNI e-mailben

Next

/
Thumbnails
Contents