Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)

2021-11-13 / 262. szám

www.ujszo.com | 2021. november 13. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Zavar a vezetékben Minden okos ember tudja, hogy a maszk véd bennünket LAMPL ZSUZSANNA F rdekes, hogy vannak em-E berek, akik most fedezik fel a demokráciát. Ülök a villamoson. Kicsit arrébb, a négyes ülésen egy anya az óvodáskorú kisfiával. Mindketten maszkot viselnek és vidáman be­szélgetnek. Az egyik megállón fel­száll egy idős asszony. Bár vannak üres székek, amelyekből kedvére válogathatna, hogy tartsa a távolsá­got, ő leül egyenesen szembe az anyával. Miközben a maszkja az orra alatt lóg. Az anya azonnal fel­szólítja őt, hogy húzza fel a masz­kot. Az asszony nyöszörögve, mintha mázsás kő görgetésével kellene megbirkóznia, megteszi azt a néhány milliméteres mozdulatot. Természetesen nem bírja ki szó nélkül. De nem méltatlankodik, mint ilyenkor a legtöbb rendreuta­­sított, hanem elkezd hízelegni a gyereknek. Hogy te milyen aranyos kisfiú vagy! Milyen szépen vagy felöltözve! És milyen helyes sapkád van! Eddigre eléri, hogy a kisfiú rá figyeljen, s talán az anya is moso­lyog, hiszen melyik anyának ne tet­szene, ha dicsérik a gyermekét. És akkor jön az alattomos támadás. Nagyon édes vagy! Hát még ha lát­hatnám a pofikádat! De ez a ronda büdös maszk eltakarja! Milyen rossz ez a maszk, ugye? Te sem szereted, ugye? Még titeket, sze­gény kisgyerekeket is ennek a ro­hadt maszknak a viselésére kény­szerítenek! Hát hol itt az igazság? A demokrácia?! Milyen világban kell felnőnöd?! Gondolatban elismerésemet fe­jezem ki az asszonyságnak a mani­pulativ kommunikáció terén elért teljesítményéhez. Született tehet­ség, aki ilyen szép szavakkal képes ledorongolni valakit. De az anya sem esett a fejére. Minden okos ember tudja, hogy a maszk jó dolog, mert véd bennünket a betegségtől, válaszolja magabiztosan, és ha vi­seljük, másokat is, de elsősorban magunkat védjük vele. Ezért ne­künk nem gond viselni. Van otthon színes is, meg mintás is. Persze nem minden ember okos, sajnos (a kisfiú is pontosan érti a célzást, mert han­gosan felnevet). És miattuk kell nekünk még jobban vigyázni. Ok rontják a világot. Nagyon erős üzenet, konstatálom magamban, s egyet is értek vele. A másik asszony már csöndben ma­rad. Csak akkor szólal meg újra fennhangon, amikor az anya és a fi­úcska leszállnak. Mintegy magának mondja, de persze mindenkinek, aki hallótávolságban van. Hát hol itt a demokrácia?! Ilyen valamikor nem volt, hogy az emberre rákényszerít­­senek valamit, csak most van, ebben az úgynevezett demokráciában! Belekényszerítenek a maszkvise­lésbe meg az oltásba! Mégis, milyen alapon? Ez az emberi jogokba való beavatkozás! A fiam is mondta, hogy nem engedték be a családjával egy étterembe, mert nincsenek be­oltva és nem volt tesztjük! Hát ez az adófizető diszkriminációja! Egyéb­ként meg ha akarják, hogy hordjak maszkot, adjanak rá pénzt is! Ve­gyen nekem maszkot az állam! A következő megállóban a villa­mosvezető kinyitja a fülkéje ajtaját és kiszól. Asszonyom, de hisz ma­gának van maszkja. Elég, ha viseli. Es most már csönd legyen. Zavar a vezetésben. A „segítő" tizenkilencedik BOLEMANT LILLA Bármilyen ügy érdekében felemelni a hangunkat következmé­nyekkel jár. A nők jogait védelmezve akár szóban, akár írásban vagy konkrét tettekkel, gyakran elutasító, sőt gyűlölködő véle­ményekbe ütközünk, és ez a téma megosztja még a hozzánk közel állókat is. Adódik egy nagyon jó összehasonlítás: az oltáshoz való hozzáállás. Eb­ben az esetben is kiéleződnek a véleményellentétek. Ebben a kaotikusán vezetett kis országban (mint tudjuk, a káosz nem rendetlenséget jelent, ha­nem egy olyan rendszert, amelynek a működése nem látható előre, megjó­solhatatlan) az érvek nem jelentenek semmit. A nők helyzetével kapcsolatban is mindenkinek megvan a saját véle­ménye, érvektől függetlenül is. Gond akkor adódhat, amikor valaki a saját helyzetét szeretné megoldani, és akadályokba ütközik. Az életéről is lehet szó, mint annak a fiatal nőnek, akit Lengyelországban hagytak meghalni az orvosok, mert nem merték elvégezni az abortuszt, féltek a törvény általi megtorlástól, így megvárták, míg elhal a magzat, ezért az anya is meghalt vérmérgezésben. Ennek az anyának az élete nem volt fontos a lengyel ha­talomnak. Melyik nő élete fontos a hatalomnak? Megváijuk, amíg eljön Margaret Atwood Gileádja? A társadalmi nem fogalma, a gender egyszerűen csak azt jelenti, hogy nőként és férfiként a társadalom bizonyos szerepeket ruház ránk. A femi­nizmus azt jelenti, hogy a nő is ember, ugyanolyan jogok illetik meg, mint a férfiakat. A feminizmusra válaszként jött az antifeminizmus, mert min­den mozgalomnak van oppozíciója, ami önmagában nem baj. A baj az, hogy később, amikor a gender, vagyis a társadalmi nem fogalma széles körben elfogadottá kezdett válni és kialakult a társadalmi nemek tudomá­nya, elfoglalva helyét a társadalomtudományok között, egy olyan, mára szinte világméretű kampány indult el, amely nagyon veszélyessé vált. Világszerte több kutató és aktivista mutatott rá arra, hogy a genderelle­­nesség mára már nemcsak azt jelenti, hogy a nők jogait kívánják megnyir­bálni, hanem képviselői egy új politikai rezsimet, egy másféle társadalmat akarnak kialakítani. A neokonzervatív diskurzusban a társadalmi nem (gender) az a társa­dalmi és kulturális rossz, amit a 20. század 60-as éveinek szexuális forra­dalma hozott. Ebben az értelemben a gender a feminizmust is jelenti és az LGBTQI embereket is, a „természetes rend” szétesését, összekapcsolja a család, a szexualitás, a nemzet és a hit fogalmát. A gender ezek szerint ve­szélyforrás is, amely külföldről jön és a kulturális, gazdasági és politikai kolonizálás a célja. Szlovák viszonylatban felsorolható ennek sok vetülete. Az Európa Ta­nács Nők elleni erőszak megelőzését és felszámolását kidolgozó doku­mentuma ratifikálásának elutasítása, az Alkotmány kiegészítése azzal, hogy a Szlovák Köztársaság védi a heteroszexuális házasságot, a Sme ro­­dina szociális ügyi minisztériuma által a társadalmi nemi egyenrangúság­gal foglalkozó és a feminista szervezetek támogatása helyett az Anna Zá­­borskához közel álló szervezetek támogatása stb. Az embeijogi, nőjogi aktivisták tere nagyon kicsi, a politikai hatalom a katolikus egyház hathatós segítségével fokozatosan háttérbe szorítja őket. De érdemes felemelni a szavunkat, érdemes kimenni az utcára, írni, be­szélni a valóságról, arról, hogy emberi életekről van szó. Megint csak egy szavazaton múlt, hogy Záborská „segítő” szándékú ja­vaslata nem emelkedett törvényerőre. Ez volt a tizenkilencedik próbálko­zás, hogy megnyirbálják a nők emberi jogait. Mennyi lesz még? FIGYELŐ Kártérítést kérnek a halálraítéltek Pert indított két halálraítélt a japán állam ellen és 160 ezer eurónyi kártérítést követelnek, mert em­bertelennek tartják, hogy csak pár órával a kivégzés előtt közlik, mi­kor kell meghalniuk. Arra hivat­koznak, így arra sincs lehetőség, hogy kifogást emeljenek a kivég­zés végrehajtása ellen, Japánban ez akasztás. „Minden nap úgy kelnek fel, lehet, ez az utolsó, ez emberte­len”-mondta ügyvédjük. (MTI) Kiderült, miért nem fertőz meg egyes embereket a koronavírus Egy kutatás magyarázatot talált arra, miárt képes egyes emberek immunrendszere olyan gyorsan elbánni az új típusú koronavírussal, hogy negatív tesztet produkálnak. Noha akár az egész családjuk ko­ronavírusos, tehát ki vannak téve a fertőzésnek, ezeknek az emberek­nek az úgynevezett T-sejtjei vagy T- limfocitái már a fertőzés legkorábbi szakaszában elpusztítják a vírust - írta a The Guardian. Ez történt azoknak a londoni egészségügyi dolgozóknak mintegy 15 százalékával, akiket a világjár­vány első hulláma idején követtek nyomon. A felfedezés a vakcinák a T-sejtes immunválaszt célzó, új oltások ki­­fejlesztése felé nyithat utat - mond­ták a kutatók. „Mindenki hallott olyan embe­rekről, akik ki voltak téve a vírus­nak, mégsem betegedtek meg. Nem tudtuk, hogy tényleg sikerült-e el­kerülniük a vírust, vagy természetes úton megszabadultak tőle, mielőtt a tesztek észlelték volna a jelenlétét” - mondta Leo Swadling, a University College London immunológusa. A vizsgált dolgozók a jelentős koc­kázat ellenére egyetlen teszteléskor sem bizonyultak pozitívnak. Vér­mintájuk azonban azt mutatta, hogy emelkedett a vírusra reagáló T- sejtjeik száma. Emellett a fertőzés más vérbeli jelzőanyagainak meny­­nyisége is emelkedett a vérükben. A tanulmány arra utal, hogy ezek­nek az embereknek egy alcsoportja korábbi, közönséges náthát okozó szezonális koronavírus-fertőzések miatt rendelkezett az úgynevezett memória T-sejtek megnövekedett mennyiségével, ez óvta meg őket az új típusú koronavírustól. Ezek az immunsejtek „kiszagol­ják” a szezonális vírusokkal közös fehéijéket, amelyek a szaporodás­ban vesznek részt. Egyes emberek­nél ez az immunválasz elég gyors és erős, hogy a legkorábbi szakaszban legyőzze a fertőzést. „Ezek a már lé­tező T-sejtek a szervezetben készen állnak, hogy felismerjék az új koro­navírust” - magyarázta Swadling. Az eredmény azért különösen je­lentős, mert az immunválasz T-sejtes fajtája az antitestekhez képest hosszabban tartó immunitást mutat, inkább években, mint hónapokban mérhetőt. Szinte mindegyik Covid-19 elleni oltás a SARS-CoV-2 sejtekbe hato­lását segítő, úgynevezett tüskefe­­héije ellen serkenti az ellenanyagok termelődését a szervezetben, a vé­dettség azonban idővel gyengül. A tüskefehérjét célzó oltóanyagok esetleges gyengeségének tartják azt is, hogy a vírusnak ez az a része, amely leggyakrabban mutálódhat. Ezzel szemben a T-sejtes válasz hosszabb ideig maradhat fenn a szervezetben, és a vírusnak az a te­rülete, amelyre a válasz irányul, a koronavírusokban egyelőre elég állandónak tűnik. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents