Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)

2021-11-11 / 260. szám

101 HASZNOS TANÁCS 2021. november 11. | www.ujszo.com ÜGYINTÉZÉS P (rásos kérvényt kell benyújtani az SP állandó lakhely szerinti kirendeltsé­gében. Ha a kérvényező egészségi állapota nem teszi lehetővé, hogy felke­resse az állandó lakhely szerinti kirendeltséget, elmehet az átmeneti lakhelye szerinti irodába is. Akinek Szlovákiában nincs állandó lakhelye, kérvényét az SP központi irodájában nyújtja be. P Igazolni kell azokat a körülményeket, tényeket, melyek alapján jóváhagy­hatják a nyugdíjat. Az ügyintézés gyorsítása érdekében a kérvényben feltüntetett adatokat hiteles iratokkal kell alátámasztani. ► Ajáradékra attól a naptól jogosult az igénylő, amikor az SP-ben első alkalommal benyújtotta a kérvényt. ► Ha az igénylő betegszabad­ságon van, és folyósítanak neki táppénzt vagy más bérpótlékot, a rokkantsági nyugdíj jóváhagyását csak akkor érdemes kérni, ami­kor kiderül, mikor szűnik mega betegszabadság. P Ahhoz, hogy a munkaadó késedelem nélkül odaad­hassa a nyugdíjbiztosítási nyilvántartólapot, időben kell őt tájékoztatni arról, milyen dátumtól kéri a rokkantsági nyugdíjat. ► A nyugdíjat készpénzben vagy banki átutalással fizetik ki. Ha nem kér más fizetési módot, bankszám­lát kell nyitni, erről igazolást kell csatolni a kérvényhez. ► Minden változást 8 napon belül kell jelenteni. ► Az ellátásra való jogosult­ság megszűnik, ha a jogo­sult meghal, illetve ha elí­télik olyan bűncselekmé­nyért, amely következté­ben rokkanttá vált. (sza) Rokkantsági nyugdíj autistáknak ÖSSZEFOGLALÓ November 1-jétől változtak a rokkantsági nyugdíj megítélé­sének a feltételei - a módosí­tás elsősorban az autistákat érinti. A parlament jóváhagy­ta, hogy az autizmus spekt­rumzavar is bekerüljön a szociális biztosításról szélé törvény 4. mellékletébe, amely a rokkantnyugdíj jóváhagyása szempontjából fontos diagnó­zisokat tartalmazza. A rokkantsági nyugdíj az egész­ségkárosodás miatt elvesztett fizetést pótló ellátás. Addig jár, amíg az adott személy képes lesz ismét dolgozni. Ki számít rokkantnak? A munkaképesség-csökkenés mértékének megállapítása orvos­szakmai kérdés. Általánosságban el­mondható: rokkantnyugdíjas az, aki­nek a munkaképessége - egészség­­romlás következtében - jelentősen csökkent, és ebben az állapotában több mint 1 évig javulás nem várható. A hangsúly a munkaképesség csök­kenésén van, ugyanis nem minden egészségkárosodott személy -számít rokkantnak, hiszen bizonyos egész­ségromlás mellett lehet dolgozni is. Például a kerekesszékhez kötött sze­mélynek nem a munkavégzés okoz problémát, hanem a munkahelyre ju­tás. Ezért a megállapított funkcióza­var miatt kialakult hátrányos helyze­tet az állam szociális támogatásokkal próbálja kompenzálni, amelyeket az egészségkárosodott személyek a szociális ügyi hivatalokban igényel­hetnek. Aki viszont egyáltalán nem képes dolgozni, az a szociális bizto­sításról szóló törvény értelmében a Szociális Biztosítóban (SP) próbálhat intézni rokkantnyugdíjat. Szakorvosi felülvizsgálat A munkaképesség csökkenését úgy állapítják meg, hogy összehasonlít­ják az egészséges és az egészségká­rosult személy testi, lelki és értelmi állapotát, képességeit. Nem veszik figyelembe azt az egészségromlást, illetve testi vagy szellemi fogyatko­zást, melyre a rokkantsági szolgálati nyugdíjra való jogosultság megítélé­sekor voltak tekintettel. A munka­A nyugdíj addig jár, amíg a rokkant ismét képes lesz dolgozni (Shutterstock-feivétei) képesség-csökkenés mértékét az SP felülvizsgáló orvosa vizsgálja meg. Már a nyugdíj kérelemhez csatolni kell az igény jogosultságát alátá­masztó teljes egészségügyi doku­mentációt, amely tartalmazza a szak­orvosi leleteket, a korábbi kezelés ér­tékelését, az állapot stabilizálásáról szóló információkat, a végső diagnó­zist, a betegség várható lefolyását, az esetleges további gyógymódot. Arra összpontosítanak, hogy a beteg álla­pota milyen mértékű munkavégzést tesz lehetővé, képes-e felkészülni va­lamilyen tevékenység végzésére, van-e lehetőség a munkaerőpiacra való visszatérést elősegítő rehabilitá­cióra, átképzésre. A felülvizsgáló or­vos az előterjesztett dokumentumok­ból indul ki, de szükség esetén a rok­kantsági nyugdíjat igénylő személyt is berendelhetik konzultációra, sőt újabb kivizsgálásokat is kérhet. Új szabályok November 1-jétől új szabályok léptek életbe, és mostantól könnyebb lesz elbírálni az autisták egészségi ál­lapotát. „Nagyon örülünk a módosí­tásnak. Régóta szorgalmaztuk ezt a változást, és novembertől végre az autizmus spektrumzavar is bekerült közvetlenül a szociális biztosításról szóló törvény 4. mellékletébe. Ez tar­talmazza az egyes diagnózisokat, melyek alapján az orvos szakértők felülbírálják a rokkantnyugdíjért fo­lyamodók egészségi állapotát, majd megállapítják a munkaképesség­csökkenés mértékét” - magyarázta lapunknak Zuzana Dvoráková, az SP szóvivője. A régi szabályok szerint az autisták egészségi állapotát a túlsúly­ban levő klinikai tünetek szerint vizs­gálták - vagyis az állapotukat más betegségekkel hasonlították össze. „Az autizmus egyes formáit a túl­súlyban levő tünetek alapján, a men­tális retardációhoz, a személyiség- és viselkedészavarokhoz, a skizofréni­ához vagy más szkizotípiás zavarok­hoz sorolták. Ez már a múlté. Ezentúl az autizmus spektrumzavar esetében egyenesen a szakorvos által felállí­tott, az autizmusról szóló diagnózis alapján elismerhető a megrokkanás mértéke” - részletezte Dvoráková. Egyre több az autista Évről évre nő az autista spektrum­zavaros gyerekek száma. E veleszü­letett rendellenesség tünetei nagyon eltérnek más pszichikai betegségek­től, ezért nehéz volt más lelki beteg­ségekhez hasonlítani, és soha sem le­hetett az összes tünetet figyelembe venni. Annak ellenére, hogy az au­tistáknak bizonyos területen maga­sabb szintű tudásuk és különleges ké­pességeik lehetnek, felnőttkorukban náluk olyan erős lehet a szociális in­terakció sérülése, hogy nem képesek bekapcsolódni semmilyen munkafo­lyamatba, nem tudnak működni sem­milyen természetes környezetben, vagy esetleg csak kis mértékben. Legalább 40% kell A munkaképesség csökkenését százalékban fejezik ki. Valakinek több betegsége lehet, és mindegyik esetében kiszámolják a munkaké­pesség-csökkenés mértékét, ám az egyes százalékokat nem lehet össze­adni. Ahhoz, hogy valakit rokkanttá nyilvánítsanak, egyetlen diagnózis­sal kell elérni legalább 40%-ot. Ha valaki több betegségben szenved, a legsúlyosabb egészségkárosodást ér­tékelik. Az összes többi diagnózis együtt legfeljebb még 10%-kal nö­velheti a rokkantsági szintet. Amennyiben feltételezhető, hogy a beteg egészségi állapota változhat, az SP felülvizsgáló orvosa a záróje­lentésében előre meghatározhat egy időpontot, amikor felülbírálja a rok­kantnak minősített személy állapo­tát. Új vizsgálatot akkor is elrendel­hetnek, ha egy másik természetes vagy jogi személy hívja fel a figyel­met a rokkantnyugdíjas állapotának a változására. Az SP becslése szerint a biztosító orvos szakértői jövőre mintegy 100 esetet fognak megvizs­gálni, ezenkívül 70-100 ellenőrző vizsgálatot fognak végezni. (sza) Milyen képlettel állapítják meg a rokkantak járandóságát? A rokkantsági nyugdíj összege a megrokkanás időpontjában betöltött életkortól, a nyugdíj megállapításáig szerzett szol­gálati idő tartamától ós a rok­kantság fokától függ. A biztosítottakat 3 csoportba so­rolják: 1. a munkaképesség több mint 70%-kal csökkent; 2. a munkaké­pesség több mint 40, de legfeljebb 70%-kal csökkent; 3. a rokkantságot - alkohol vagy más függőséget oko­zó szerek fogyasztásával - saját ma­guk okozó személyek. A nyugdíj megállapításáig szerzett szolgálati időhöz hozzáadják az ún. hozzáadott időszakot (annyi évet, amennyi hi­ányzik a rendes nyugdíjkorhatárig). Három képlet A konkrét összeget 3 képlettel ál­lapítják meg. Kell hozzá az átlagos személyi bérpont (priememy osobny mzdovy bod - POMB), amit bonyo­lult képlettel számolnak ki (a nyug­díjbiztosítási számlán megtalálható ez az adat, vagy ki lehet kérni az SP- től). A rokkantságinyugdíj-képletben ezenkívül szerepel az aktuális nyug­díj érték (aktuálna dőchodková hod­­nota - ADH) és a teljes nyugdíjbiz­tosítási időszak (obdobie döchod­­kového poistenia - ODP) - vagyis a szerzett szolgálati idő és az ún. hoz­záadott időszak összege. 1. Ha a munkaképesség több mint 70%-kal csökkent, a rokkantsági nyugdíj összegét ezzel a képlettel számolják ki: POMBxODPxADH. 2. Ha a munkaképesség több mint 40, de legfeljebb 70%-kal csökkent, a rokkantsági nyugdíj összegét a kö­vetkező képlettel számolják ki: (POMBxODPxADH)x(a csökkenés mértéke. 3. Ha a rokkantságot - alkohol vagy ; más függőséget okozó szerek fo­gyasztásával - az igénylő saját maga okozta, a rokkantsági nyugdíj össze­gét így számolják ki: (POMBxOD­­PxADH)/2 vagy (POMBxOD­­PxADH)x(a csökkenés mértéke). A Szociális Biztosító honlapján egy nyugdíjkalkulátor segítségével kiszámítható a várható nyugdíj összege. Többféle nyugdíj Aki egyszerre többféle nyugdíjra ; jogosult, nem kapja meg mindegyik­­; nek a teljes összegét. Aki már kap rokkantsági szolgálati nyugdíjat, an­nak csak a magasabb összegű jára­dékot fizetik ki. Ha egyforma : összegűek, a biztosító azt folyósítja, amelyiket az ügyfele választja. Aki : teljesíti a feltételeket kettő (rendes és :. ún. ifjúkori) rokkantsági nyugdíj megítélésére is, annak csak a maga­sabb összegű járadékot fizetik ki. Ha egyforma összegűek, a biztosító azt folyósítja, amelyiket az ügyfele vá­lasztja. Ha a rokkantsági nyugdíjra jogosult személy már kap túlélő hoz­zátartozói (özvegyi, árvasági) nyug­díjat, a teljes összeget csak a maga­sabb járadék esetében fizetik ki, az alacsonyabb nyugdíjnak a felét fo­lyósítják. Ha egyforma összegűek, az ügyfél teljes rokkantsági és megfele­zett túlélő hozzátartozói nyugdíjra számíthat. Aki több túlélő hozzátar­tozói nyugdíjban részesül, annak a teljes összeget csak a legmagasabb járadék esetében fizetik ki, az alacso­nyabb nyugdíjaknak a felét folyósít­ják. Ha a járandóságok egyforma összegűek, az ügyfél teljes rokkant­sági nyugdíjra számíthat, a többi já­radéknak csak a felét kapja. Ha a rok­kantsági nyugdíjra olyan személy jo­gosult, akinek a munkaképessége több mint 70 százalékkal csökkent, az nem kaphat egyszerre árvasági nyug­díjat is - az ilyen árva ugyanis a nyug­díjbiztosítási rendszer szempontjából nem számít eltartott gyermeknek. Nem minősítik át 2004. január 1-jétől rokkantsági nyugdíjnak számítanak azok a rész­leges rokkantnyugdíjak is, amelye­ket 2003. december 31-éig hagytak jóvá. Ha a rokkantnyugdíjas eléri a rendes nyugdíjkorhatárt, a járandó­ságát nem minősítik át öregségi nyugdíjjá. 2007-ig a rokkantsági nyugdíj öregségire változhatott, a jelenleg érvényes szabályok szerint azonban a rokkantnyugdíjas státusz addig érvényes, amíg az adott sze­mély csökkentett munkaképességű - ezt az állapotot a nyugdíjkorhatár el­érése nem befolyásolja. (sza) KÖVETKEZŐ TÉMA: HITEL1NTEZÉS ■ JELZÁLOGHITELEK, KARÁCSONY ELŐTTI FOGYASZTÁSI KÖLCSÖNÖK, ÜGYINTÉZÉS, PÉNZÜGYI TANÁCSOK

Next

/
Thumbnails
Contents