Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)
2021-11-11 / 260. szám
XV. ÉVFOLYAM, XI. SZÁM, 2021. NOVEMBER V annak dolgok, amelyeket mindenkinek a saját bőrén kell megtapasztalnia. Banálisán, közhelyként hangozhat az előbbi mondat, az igazságtartalma azonban vitathatatlan. A legtöbb édesanya átélte már azt a nem kevéssé frusztráló élményt, amikor a legjobb szándék által vezérelve jó és hasznosnak tartott tanácsokkal igyekezett ellátni az egy generációval fiatalabb lányát (vagy lányait), de igyekezetét csemetéje nem igazán értékelte. Mert a fiatalok már csak ilyenek. Nem mindig hallgatnak az érettebbekre, a tapasztaltabbakra. És így volt ez az édesanyák nemzedékével is: fiatalon őket sem az jellemezte, hogy minden esetben nagyon megszívlelték volna a szülői szavakat. ÚJRA ÉS ÚJRA Miközben mindazt - vagy legalábbis túlnyomó részét -, amit az édesanyák az életük folyamán megtapasztaltak, nagy valószínűséggel a lányaik is ugyanúgy át fogják élni, újra és újra. Ugyanúgy beleszerelmesednek majd mindenféle furcsa fickókba, és bedőlnek nekik, ugyanúgy elárulják majd őket a bizalmas barátnőik, akikről azt hitték, jóban-rosszban mindig ott lesznek egymásnak, ugyanúgy átverik majd őket az üzleti partnereik, vagy terrorizálni fogja őket a főnökük. Csakúgy megbánják majd, hogy túl korán adták óvodába a gyereküket, vagy éppen fordítva, hogy túl későn, mint ahogy azt is, hogy nem utazgattak eleget a világban, vagy hogy nem jártak rendszeresen nőgyógyászati ellenőrzésre. Öregségünkre már mindannyian bölcsebbek vagyunk, de a tapasztalatunk csak a miénk, többnyire nem segíthetünk velük másokon, legfeljebb sajnálkozva követjük figyelemmel, hogy a lányaink vagy a fiatalabb barátnőink miképpen NŐI GENERÁCIÓK és tapasztalatok Nőként nagyon sok mindent hozunk magunkkal otthonról, s ezekből a dolgokból - akarva-akaratlanul - számosat a saját, felnőtt életünkben is alkalmazunk. Édesanyánktól, nagymamáinktól sok mindent elleshetünk, ám vannak tapasztalatok, amelyek, úgy tűnik, nem adhatók át, bármennyire is szeretnék az anyukák az általuk már megszerzett tudással felvértezni a gyermeküket. próbálják megtalálni a kiutat egy-egy problémásabb élethelyzetből. GONDOLJUNK MAGUNKRA IS „Ne hanyagold el a karrieredet, ne maradj otthon anyaságin tíz évig, mert senki nem fogja értékelni, még a saját gyerekeid sem" - mondogatta Éva a jó pár évvel fiatalabb barátnőjének, Szilviának, akinek a legfrissebb ruhadarabja a szekrényében egy tízéves cicanadrág volt. Szilvia ma már válófélben van, és legutóbb a lánya azzal ríkatta meg, hogy megkérdezte tőle: miért nem vesz magának soha valami szép ruhát, és miért nem jár munkába, mint a többi modern anyuka. „Ne menj hozzá, már most a szemedre veti, ha beülsz a barátnőddel egy kávéházba..." - figyelmeztette annak idején Zsuzsa a lányát. Igaz, azóta a házassága felbomlott, de addig sok szörnyű helyzetet kellett megélnie. „Te is fejezd be az egyetemet, ha már elkezdted, legyen diplomád" - mondogatta az édesanyja Krisztinának, aki abban az időszakban a férjét támogatta minden lehetséges módon, hogy élete párja befejezhesse főiskolai tanulmányait. Mire Krisztina ráeszmélt, hogy az anyja noszogatásában mégiscsak lehet valami, nem igazán maradt ideje a tanulásra, mert két kisgyerekről kellett gondoskodnia. NŐI STAFÉTA A női tapasztalatok átadása nem mindig működik zökkenőmentesen, pedig hasznos lenne. Talán megérné azon dolgozni, hogy jobban megerősödjön. Érdemes lenne kihasználni azt, hogy ma már sokkal kevesebb tabu létezik a nők számára. Klári nagymamája a háború után két kisgyerekkel otthagyta az első férjét, és egy másik férfihez költözött, aki Klári nagypapája lett. A rég elhunyt nagymama bizonyára még szégyellt volna arról mesélni, mi késztette erre, mit élt át az első férje mellett, volt-e lelkifurdalása amiatt, hogy ' elhagyta, beszélt-e a gyerekeivel az okokról... Az érzelmi, a lelki problémák kiteregetése jó pár évvel ezelőtt korántsem volt divat. Ma már más a helyzet. Mindenesetre ne féljünk az előttünk járó nemzedékek tapasztalataiból tanulni! Faggassuk céltudatosan a nagymamánkat, az anyukánkat, hogy milyen tapasztalatokkal gazdagodtak, és ha úgy adódik, osszuk meg a saját - akár okulás szempontjából is hasznos - történeteinket is a saját lányainkkal. Lehet, hogy adódik az életükben olyan helyzet, amelyben hasznát veszik a szavainknak, (v)