Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)
2021-11-11 / 260. szám
www.ujszo.coml 2021. november 11. KULTÚRA I 9 Szárnyalás helyett zötyögés Az ABBA meglepte a világot egy új albummal, és tulajdonképpen ez a lényeg, nem a dalok színvonala A borító galaktikus utazást ígér JUHÁSZ KATALIN Még mindig alig hiszem el, hogy megjelent ez az album, pedig közel egy hete hallgatom. Zeneileg semmi újat nem hozott, mégis poptörténeti mérföldkő, mert példa nélküli, hogy valaki negyven év hallgatás után tér vissza új lemezzel. Az összes nagymama ezt fogja kapni karácsonyra, de könnyen lehet, hogy unokáik is erre buliznak majd. Az üzleti siker garantált. Angliában, ahol a legnépesebb ABBA-rajongótábor él, öt nap alatt több példány fogyott belőle, mint a top 40 többi albumából együttvéve. Ezzel a Voyage az utóbbi négy év legkapósabb lemeze lett a szigetországban. Fontos hangsúlyozni, hogy fizikai példányszámról van szó, azaz mégiscsak létezik egy CD-vásárló réteg. Nyilván az idősebbek, gondolhatják önök, hiszen a svéd négyes tagjai is túl vannak már a hetvenen. Nos, nem egészen. Az ABBA ugyanis folyamatosan jelen volt a köztudatban az elmúlt negyven évben. A dalaikból összerakott musical telt házakkal ment, a belőle készült film pedig akkora siker lett, hogy a folytatást is le kellett forgatni. Több mozifilmben felcsendültek a fülbemászó dalok (a Muriel esküvőjében egyenesen a cselekménybe építették bele a főhős ABBA-imádatát), a válogatáslemezeket pedig mindig jól időzítették. így a fantasztikus négyes több generáció életének hangtapétáját biztosította, ez volt az a zene, amelyet vita nélkül az egész család szeretett. Illetve egy időben, bizonyos körökben sznobériából divat volt utálni az ABBA-t, de azok is hallgatták, akik nyilvánosan szapulták. A zenészkollégák részéről pedig végig megvolt a tisztelet, álljon itt pár meglepő név, akik büszkén vállalták, hogy ABBA-rajongók:. Lemmy a Motörheadből, Dave Grohl, Brian May, Jarvis Cocker, Brian Eno, Noel Gallagher... Az évek során többen kínáltak nekik szép összegeket egy koncertért, új lemezért, vagy akár csak egy közös integetésért - sikertelenül. Ezért robbant akkorát augusztusban a bejelentés az ABBA frissen létesített Twitter-oldalán, hogy íme két új dal, novemberben pedig jön az album, sőt jövő májusban virtuális koncertek lesznek Londonban, eddig sosem látott technikával, a zenekari tagok hologramverziójával. Benny Anderson és Björn Ulvaeus, a két agytröszt, a diszkókorszak Lennon-McCartney-ja már évekkel ezelőtt elhintette, hogy írtak két új dalt, úgyhogy hatalmas volt a várakozás. Es szeptemberben kiderült, remek dalok ezek (I Still Have Faith In You, Don't Shut Me Down), egyszerre nosztalgikusak és előre mutatóak. A „fiúk” szerint olyan jól ment a stúdiózás az exnejeikkel, hogy felötlött bennük: mi lenne, ha csinálnának egy teljes albumot, ha már így összejöttek? És gyorsan írtak még hét dalt, illetve elővették a fiókból a Just a Notion címűt, amely az 1978-as lemezről maradt le - megjegyzem: nem véletlenül. A legjobb számmal kezdődik az utazás, az I Still Have Faith in You (Még mindig hiszek benned) egy kicsit hasonlít az I Had a Dreamre, bár bonyolultabb a dallamszerkezet. Anni-Frid Lyngstad és Agnetha Fältskog az öregedéssel való szembenézésről, a meglévő dolgok értékeléséről énekelnek benne, a réginél mélyebb fekvésű, ezüstös, kedves hangjukon. Keserédes vonós nyitány, később diszkrét dobpergés, a végén diadalmas, táncos ütemek, szóval le a kalappal. Csak sajnos ezt követően alacsonyabbra kerül a léc, a sebtében összedobott új dalok meg sem közelítik a két kislemez színvonalát. A kelta dallamokat idéző When You Danced With Me egy vidéki lány története, akinek a szerelme „elment a városba”, ezért évekre elszakadtak egymástól. (Érdekes, hogy a fiú nem fedezte még fel az írországi vasúthálózatot, vagy az SMS-eket.) Benny Anderson korábban is szívesen nyúlt a folklórhoz, elég csak a spanyol-perui hangulatú Chiquititára vagy a Fernandóra gondolni. Ez a szám azonban nem izgalmasan egzotikus, hanem irritálóan unalmas. Björn Ulvaeus szövegeire is szánnék egy bekezdést, mert néhol igen fura mondatokat ad exneje szájába. Például: „Nem vagy az a férfi, akinek lenned kellett volna. Valahogy cserben hagytalak” (I Can Be That Woman). De azt az élethelyzetet is megéneklik, hogy a nő hazaérve hűtlenkedésen kapja párját - egy kutyával (!). Popdalban ilyesmit még nem pipáltam, forradalmi kép is lehetne, ha nem lenne inkább visszataszító. A Keep an Eye on Dan egy elvált asszony kínosra sikeredett monológja arról, hogy kisfia jobban szereti az apját, mint őt. Hiányzik belőle a Visitors albumot belengő őszinte fájdalom, ott van viszont a Voulez-Vous-korszak diszkó-dáridója. A nagymamákat és a karácsonyt pedig azért említettem az elején, mert a Little Things fő mondanivalója, hogy milyen jó nagyszülőnek lenni az ünnep reggelén, mert nem nekik kell felkelniük az unokákhoz, úgyhogy ágyban maradhatnak, amíg a szülők vesződnek velük. Igazi „alternatív” karácsonyi dal lehetne ez, ha nem spiláznák túl egy gyermekkórüssal, amely teljesen felesleges. És így haladhatnék számról számra, szinte mindegyikben találnék valami kivetnivalót, zavaró tényezőt, - vagy zenei értelemben, vagy a hangszerelés miatt. Hiánytalanul ott vannak a jól ismert és milliók által szeretett ABBA-s fordulatok (sémák), a fülbemászó dallamok, a tekergő, kásás, nosztalgikus vokálok, a kiegyensúlyozott, cizellált hangzás, amely egykor egyedivé és összetéveszthetetlenné tette a négyes dalait. De összességében sajnos pont olyan ez az album, mint amikor az otthon talált alapanyagokból főzünk valamit, mert nem vesszük a fáradságot, hogy lemenjünk a boltba friss áruért. Éegutóbb a Pink Floyd visszatérő albumának hallgatásakor volt hasonló hiányérzetem (The Endless River, 2014). Ott is megvolt minden, amiért anno imádtam őket, mégsem működött a dolog, mert hiányoztak belőle a friss ötletek. Akkor azt mondtam, inkább ne született volna meg ez a lemez, mert semmit nem tett hozzá az addigi „eredményekhez”. De lehet, hogy az én készülékemben van a hiba, talán túl sokat vártam ettől a galaktikus „utazástól”, és meglepett, hogy időutazás lett belőle - vissza a múltba, ami csak a filmben működhet jól, a zenében semmiképp. Mert a kiéheztetett ABBA-rajongókat nem zavarhatják ilyen apróságok a felhőtlen élvezetben. Hiszen olyan ajándékot kaptak ezekben a vészterhes időkben, amire legmerészebb álmaikban sem gondoltak volna. Alanis Morissette sorozathős lesz (Fotó: YouTube) Jön a Squid Game második évada Szappanopera készül Alanis Morissette életéről, az énekesnő hathatós közreműködésével, aki új dalokat is ígért a sorozathoz. A főszereplőt nem Alanisnak hívják benne, de a kanadai popsztár élete ihlette a történetet, amelyet az amerikai ABC tévécsatorna karolt fel. O lesz az executive producer, és a forgatókönyvíróknak is besegített. A New Musical Express információi szerint a szereplők egy részét valós személyekről mintázták, másik részük kitalált karakter. A Relable (Megbízható) című szituációs komédia egy negyvenes éveiben járó családanyáról szól, aki fiatalabb korában popsztár volt, és a női egyenjogúság élharcosaként, sőt szimbólumaként tekintettek rá rajongói. Az akkoriban hirdetett értékrend azonban nem igazán érvényesül a hősnő mostani életében, mivel odahaza háztartásbeli „cselédként” kezelik, mint szinte minden negyvenes családanyát. A projektet a Goldbergs című sikeres sorozat vezető producerére, Elizabeth Beckwith-re bízta a csatorna. A döntés azt követően született, hogy az HBO Max bejelentett egy, az énekesnőről szóló, Jagged Alanis Morissette anyaszerepben című dokumentumfilmet, amely a nagy sikerű 1995-ös Jagged Little Pill albumról kapta címét, és november 19-én debütál. Az album dalai köré egyébként 2019-ben egy történetet is kerekítettek, és a Broadwayn kötött ki, ahol szép sikert aratott, ismét ráirányítva a figyelmet erre a remek albumra. Az énekesnő mindmáig nem tudta megismételni a Jagged Little Pill zajos sikerét, pedig szép csendben készítette tovább a lemezeit (a legutóbbi tavaly jelent meg, komolyabb visszhang nélkül Such Pretty Forks in the Road címmel), és egy idqig becsülettel turnézott is világszerte. Ugyancsak tavaly jött ki egy Londonban rögzített koncertalbuma, már a Broadway-darab sikerét meglovagolandó. A sorozat bemutatójáról egyelőre nincsenek hírek, egyelőre a szereplőválogatásnál tartanak. (juk) Amint az várható volt, lesz folytatása a hatalmas nézettséget elért sorozatnak, a dél-koreai Squid Game-nek, mely a Nyerd meg az életed! címet kapta magyarul. A folytatásról Hvang Donghjok, a sorozat rendezője beszélt. A rendező eleinte egyébként nem tervezett következő évadot, az elmúlt hetekben azonban már szóba kerültek ötletek a folytatáshoz, most pedig az Associated Pressnek adott interjújában megerősítette, hogy mégiscsak lesz második évad. A rajongók természetesen várták már ezt a bejelentést. „Hatalmas volt a nyomás és az igény a második évadra. Szinte úgy érzem, a rajongók nem hagytak más választást” - mondta a rendező, aki elmondta, hogy egyelőre a tervezés fázisában tartanak. Az, hogy eredetileg nem volt tervben a folytatás, érződik az első évadon: az utolsó epizód úgy lett megírva, hogy a nézőknek lezártnak tűnt a sztori. Most azonban már azt is tudni, hogy hogyan szövik tovább a történetet: a véres játék győztese, egyben egyedüli túlélője, Gi-Hun, aki az utolsó jelenetben mégsem száll fel a Los Angelesbe tartó gépre, viszszatér a második évadban, hogy rendet csináljon a világban. Hvang Donghjok előzőleg arról beszélt, hogy egy esetleges második évaddal kapcsolatban nincsenek tervei, ezért szeretne más írókkal is beszélni, és több tapasztalt rendezővel egyeztetni az új részekhez. Érdekesség, hogy Hvang Donghjok nem vált gazdaggá a sorozat sikerének köszönhetően, hiszen, ahogyan korábban elmondta, a Netflixszel kötött szerződése nem számolt a magas nézettségből befolyó jutalommal. A Netflix egyébként még nem erősítette meg a folytatást, de az elsöprő sikernek köszönhetően - a Squid Game nézettsége kétszer olyan magas, mint bármelyik, Netflix számára forgatott film vagy sorozat - nem fér kétség ahhoz, hogy a rendező igencsak kedvező feltételek mellett kötheti meg a következő évadra szóló szerződést. (Forbes.telex.hu)
