Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)
2021-11-10 / 259. szám
www.ujszo.coml 2021. november 10. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 9 A világjárvány és a drágulások ellenére is jobban élünk, mint a rendszerváltás előtt Több árufajtáért manapság jóval rövidebb ideig kell dolgoznunk, mint 1989- ben, a kenyér esetében azonban ennek a fordítottja az igaz (TASR-felvétel) MOLNÁR IVÁN Pozsony. Az elmúlt hónapokban Szlovákiában is látványosan nőttek az árak, egy friss felmérés szerint azonban a termékek többségéért még így is kevesebbet kell dolgoznunk, mint az 1989-es rendszerváltás idején. Hogyan változott a vásárlóerőnk a 32 évvel ezelőttihez képest? Szlovákiában minden évben november 17-én emlékezünk meg az 1989-es „bársonyos” forradalomról, amely a politikai változások mellett fenekestül forgatta fel az addig uralkodó gazdasági rendszert is. A koronavírus-járvány okozta bizonytalanság, a tömeges elbocsátások és a drasztikus mértékű áremelések miatt az idősebb generációkhoz tartozók közül idén valószínűleg még többen emlékeznek majd vissza nosztalgiával a 89-es rendszerváltás előtti időszakra, amikor szerintük „sokkal jobban éltünk”, az üzletekben pedig „minden jóval olcsóbb volt”. Ez a mítosz a gazdasági elemzők szerint azonban még annak ellenére sem állja meg a helyét, hogy az elmúlt hónapokban látványosan megugrottak az árak. Változott a vásárlóerőnk Szlovákia lakosságának az 1989- es és idei vásárlóerejét a legfrissebb elemzésében a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság hasonlította össze. „A legfontosabb tanulság - annak ellenére, hogy a járvány miatt az elmúlt időszakban romlott a családok anyagi helyzete - még mindig az, hogy többet engedhetünk meg maguknak a mostani átlagbérből, mint a 32 évvel ezelőttiből” - nyilatkozta lapunknak Éva Sadovská, a Wood & Company elemzője. Sadovská is elismeri, hogy az 1989-es rendszerváltást követő évek drasztikus gazdasági és társadalmi változásai miatt egy ideig valóban csökkent a szlovákiai családok életszínvonala. A reálbérek esetében például csak 2007- re, 2008-ra sikerült visszatornászni magunkat az 1989-es szintre, azóta azonban sokat változott a helyzet, és a fizetéseinkből még a világjárvány okozta romlást követően is 35-40%kal több árut engedhetünk meg magunknak, mint 1989-ben. Nem minden olcsóbb A Wood & Company felmérése szerint 1989-ben 3142 csehszlovák korona (Kcs) volt a bruttó átlagbér, míg az idei első fél évben ez 1163 euró körül mozgott. „Az 1989-es fizetés euróra történő átszámításának nem sok értelme lenne, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogyan változott az életszínvonal az elmúlt három évtizedben. Jóval objektívebb képet kapunk, ha azt hasonlítjuk össze, hogy egyegy termékért hány percet, órát vagy napot kellett ledolgoznunk akkor és most” - állítja Sadovská. Az eredmény vegyes képet mutat, hiszen több árufajtáért manapság jóval rövidebb ideig kell dolgoznunk, míg egyes áruk esetében épp ellenkező a helyzet. Sadovská szerint az áruk nagy részéért azonban most kevesebbet kell dolgoznunk, mint a rendszerváltás idején. A gazdasági elemzők egybehangzó véleménye szerint az idősebb generációk előző rendszer iránti nosztalgiája elsősorban azzal magyarázható, hogy egyes alapvető termékek most valóban drágábbak, mint harminc évvel ezelőtt. A kenyérért például csaknem dupla annyit kell dolgoznunk, mint a rendszerváltás idején. Sok egyéb élelmiszer azonban manapság hozzáférhetőbb, mint 32 évvel ezelőtt. A fogyasztók számára a legnagyobb javulást a háztartási gépek és az elektronikai cikkek esetében regisztrálták. Egy színes televízióért például 1989-ben még négy hónapot kellett dolgozni, míg manapság egy modern LCD-televízióért csupán 11 napot. Nem volt sokkal jobb a helyzet a gépkocsik esetében sem, amelyekért harminc éve nagyjából dupla annyit dolgoztunk, mint manapság. Az a gyakorta hangoztatott érv sem állja meg a helyét, hogy az üzemanyag is jóval olcsóbb volt, mint most. Míg 1989- ben egy liter 95-ös benzinért fél órát kellett ledolgozni, manapság ehhez 13 perc is elég. Látványos bórkiilönbsógek Az elemzést részben árnyalja, hogy a benne alapul vett bruttó átlagbér, amit a Statisztikai Hivatal tesz közzé, nem teljesen objektív, ez ugyanis csak azt mutatja meg, hogy mennyit is keres egy átlagos szlovákiai lakos. Ezt az adatot azonban erősen torzítják a csúcsmenedzserek és a jól fizetett ágazatokban dolgozók bérei, így az sem csoda, hogy egy korábbi felmérés szerint a dolgozók kétharmadának a szlovákiai átlagbérnél alacsonyabb a fizetése. A Wood & Company elemzése azonban arra is rámutatott, hogy a vásárlók - eltekintve a világjárvány okozta átmeneti megszorításoktól - manapság jóval színesebb és gazdagabb kínálatból válogathatnak, mint három évtizeddel korábban. „Míg 1993-ban a 20 alkalmazottnál többet foglalkoztató üzletek összesített alapterülete Szlovákiában 0,93 millió négyzetméter körül mozgott, 2019-re elérte a 3,74 millió négyzetmétert. Harminc évvel ezelőtt egy lakosra így átlagosan 0,18 négyzetméternyi eladóterület jutott, ami mára 0,70 négyzetméter felé közelít” - mondta el Sadovská. ENNYIT DOLGOZUNK EGY-EGYTERMÉKÉRT Barna kenyér (1 kg) 2,80 (9 min) 1,51 (14 min) Sertéskaraj (1 kg) 46,00 (2 h 35 min) 4,90 (44 min) Csirke (1 kg) 30,00 (1 h 41 min) 2,45 (22 min) Téliszalámi (1 kg) 60,00 (3 h 22 min) 9,01 (1 h 22 min) Félzsíros tej (II) 2,00 (7 min) 0,79 (7 min) Edami sajt (1 kg) 23,00 (1 h 17 min) 7,01 (1 h 4 min) Tojás (10 db.) 13,00 (44 min) 1,52 (14 min) Vaj (125 g) 5,00 (17 min) 1,21 (11 min) Alma (1 kg) 6,00 (20 min) 1,29 (12 min) Burgonya (1 kg) 1,60 (5 min) 0,73 (7 min) Kristálycukor (1 kg) 7,30 (25 min) 0,73 (7 min) Tejcsokoládé (100 g) 11,00 (37 min) 1,04 (9 min) Férfiing 131 (7 h) 27,50 (4 h) Női magas sarkú cipő 270 (15 h) 54,1 (8 h) Gyermekcipő 115 (6 h) 28,8 (4 h) kombinált hűtőszekrény 5780 (40 nap) 408 (8 nap) TMt^(1LC8D)"benSZ,neS' 13 000 (4 hónap) 573 (11 nap) ^“llle^abiar9’136" FaVOrÍt' 84600 (27 hónap) 13 692 (12 hónap) 95-ös benzin (II) 9,00 (30 min) 1,50 (13 min) A táblázatban azt tüntettük fel, hogy hány percet (min), órát (h), napot vagy hónapot kellett ledolgozni egy-egy termék megvásárlásához szükséges összegért 1989-ben és idén. Az 1989-es ár az akkor érvényes csehszlovák koronában (Kés), az idei euróbán lett megadva. • Forrás: Statisztikai Hivatal, Wood & Company Ha nem segít az állam, búcsút inthetünk a hazai sertéshúsnak A szlovákiai sertéságazat még soha nem volt olyan nehéz helyzetben, mint most. Az agrárszakemberek szerint állami támogatás nélkül hamarosan búcsút inthetünk a hazai sertéshúsnak. Pozsony. „A helyzet valóban súlyos. A szlovákiai sertéstenyésztés statisztikai mutatói az elmúlt húsz évben katasztrofálisan alakultak, és mára kritikus helyzetben van az ágazat. Valós a veszélye annak, hogy hamarosan anyakocák nélkül marad az ország” - állítja Emil Macho, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke. Szerinte húsz évvel ezelőtt még 131 ezer anyakoca volt az országban, a számuk azonban mára 34 ezerre esett viszsza. „Tisztában vagyunk vele, hogy a sertéshús hozzátartozik a szlovákiai háztartásokhoz. Az egy főre jutó éves fogyasztás 37 kilogramm körül mozog. Am ha folytatódik az ágazat bukórepülése, hamarosan búcsút inthetünk a hazai sertéshúsnak” - állítja Macho, aki szerint az említett 37 kilogrammos fogyasztásból már most is csak 12 kilogrammot tesz ki a hazai sertéshús, a többi behozatal. A legtöbb sertéshúst Lengyelországból, Németországból, Belgiumból, Spanyolországból és Dániából hozzák be. A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara elnöke szerint a helyzet egyszerű. „Vagy elfogadjuk, hogy hamarosan Európa szemétládájává válunk, és a hazai boltokat az importőrök a külföldön eladhatatlan sertéshússal árasztják el, vagy nagyon gyorsan teszünk ez ellen valamit. Gyorsan pedig csak úgy lehet beavatkozni, ha az állam hatékony támogatást nyújt az ágazatnak” -2022-tette hozzá Macho. Szerinte évente legalább 10 millió'eurós támogatásra lenne szükségük. Ezt az összeget a tenyésztők, a vágóhidak és a feldolgozók között arányosan osztanák el, hogy ezek versenyképesek legyenek a jelenleg jóval nagyobb támogatásokban részesülő külföldi konkurenciával szemben. A sertéstenyésztőknek egyre nagyobb gondot okoz azonban a tenyésztési költségek növekedése is. „Csak emiatt nagyjából 25 eurós kiesést könyvelhetünk el sertésenként” - mondta el Peter Polák, a Szlovákiai Sertéstenyésztők Szövetségének (SACHO) az ügyvezető igazgatója. Szerinte, ha semmi sem változik, csak az idei év végéig újabb 15 százalékkal csökkenhet az Zinena potsu prasnfc v rokoeh anyakocák Száma. (mi) Peter Polák, a Szlovákiai Sertéstenyésztők Szövetségének (SACHO) az ügyvezető igazgatója szerint az anyakocák száma az elmúlt két évtizedben drámaian csökkent (TASR-felvétel) 2021- 34 000 GAZDASÁGI HÍRMORZSA Acsiphiány betett a szlovák kivitelnek Pozsony. A globális csiphiány, amely miatt a szlovákiai autógyártók hosszabb-rövidebb időre idén többször is kénytelenek voltak visszafogni a termelésüket, már a szlovák kivitelre is rányomta a bélyegét - derül ki a Statisztikai Hivatal legfrissebb felméréséből. Eszerint idén szeptemberben 7 milliárd euró értékű árut vittek ki az országból, csaknem 6 százalékkal kevesebbet a múlt év azonos időszakában mértnél. „A visszaeséshez a legnagyobb mértékben az autóipar járult hozzá, az ágazat vállalatai idén szeptemberben ugyanis csaknem 20 százalékkal kevesebb árut vittek ki az országból az egy évvel korábbinál” - mondta el lapunknak Jana Morhácová, a Statisztikai Hivatal szóvivője. (mi) AKTUÁLIS középárfolyamok Angol font 0,8538 BM Lengyel zloty 4,5926 Cseh korona 25,197 Q Magyar forint 360,99 Horvátkuna 7,5190 K Román lej 4,9476 Japán jen 130,90 H Svájci frank 1,0592 Kanadai dollár 1,4397 Q USA-dollár 1,1577 Privatbanka 1,19-1,13 25,89—24,62 — Postabank 1,19-1,12 26,29-24,27 374,38-345,58 Szí. Takarékpénztár 1,20-1,12 25,90-24,51 376,70-344,26 Tatra banka 1,20-1,12 26,10-24,34 378,75-342,67 CSOB 1,19-1,13 25,84-24,55 Általános Hitelbank 1,20-1,12 26,07-24,45 376,69-344,24 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok)
