Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)

2021-11-08 / 257. szám

6 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. november 8. I www.ujszo.com RÖVIDEN Megszavazták Biden csomagját Washington. Helyi idő szerint péntek éjszaka az amerikai tör­vényhozás alsóháza megszavazta Joe Biden amerikai elnök infrastruktúra-fejlesztési tör­vényjavaslatát, azonban a szoci­ális csomagról továbbra sem döntöttek. Az 1200 milliárd dol­láros infrastruktúra-fejlesztési törvény utak, hidak és repülőte­rek építését és felújítását finan­szírozza. A vasúthálózat korsze­rűsítésére 66 milliárd dollárt, a vízellátás problémáinak megol­dására 55 milliárdot, az elektro­mos hálózat korszerűsítésére 65 milliárdot költenének. (MTI) Utasok szöktek meg egy marokkói gépről Madrid. Négy órára le kellett zárni péntek este Spanyolország egyik legforgalmasabb repterét, mert több utas futva próbált me­nekülni a kifutópályán, miután egy repülőgép kényszerleszál­lást hajtott végre Palma de Mal­lorca repülőterén. A Marokkó­ból Törökországba tartó gép egy utas rosszulléte miatt szállt le Mallorca szigetén, és amíg a mentők lehozták a gépről az utast, addig húsz másik kiszö­kött, és a kifutópályán elmene­kült. A hatóságok a gép 24 uta­sából 12-t őrizetbe vettek. (MTI) A lázadók ellen tüntettek Nairobi. Több százezer ember tüntetett vasárnap számos etió­­piai városban a kormány mellett, a lázadók ellen, akik egyre köze­lebb nyomulnak a fővároshoz, Addisz-Abebához. Közben a tigréi lázadók szóvivője úgy nyi­latkozott, ,.nevetséges és hitelte­len az a félelem, hogy Addisz- Abebát vérfürdő fenyegetné, ha erőik behatolnak az etióp fővá­rosba Abij kormányának meg­döntésére”. A demonstrációk résztvevői békésen vonultak vé­gig a fővároson és más városo­kon, hogy támogatásukról bizto­sítsák a hadsereget, elítélve a lá­zadó Tigréi Népi Felszabadítási Frontot (TPLF), amely nagyobb autonómiáért harcol a Tigré ré­gióban. A kormány által szerve­zett tüntetések az erőszak befe­jezésére felszólító országok ellen is irányultak. (MTI) Irán megkezdte óvi hadgyakorlatát Teherán. Az iráni hadsereg megkezdte éves hadgyakorlatát az Ománi-öböl partvidékén, ke­vesebb mint egy hónappal a Nyugattal folytatandó nukleáris tárgyalások előtt. A gyakorlaton a haditengerészet, a légierő egy­ségei és szárazföldi erők vesznek részt a hadászati jelentőségű Hormuzi-szorostól keletre fekvő területen. A Hormuzi-szoroson keresztül halad át a világ teljes olajszállításának 20%-a az Ománi-öböl és az Indiai-óceán irányába. A gyakorlatot olyan időszakban tartják, amikor egyre feszültebbé válik a helyzet Irán és az USA között. (MTI) Több ezren tüntettek az abortusztilalom miatt MTI-TUDÓSlTÁS Varsó. Több ezren tüntettek a lengyel fővárosban a hétvégén az abortusztilalom miatt, a vezető ellenzéki politikusok részvételével megtartott til­takozást azt követően hívták össze a feminista szerveze­tek, hogy a dél-lengyelországi Pszczyna kórházéban elhunyt egy terhes asszony. A tüntetők a „Női jogpk egyenlők az emberi jogokkal”, „Élhetett vol­na” jelszavakkal vonultak a belvárosi utcákon át a varsói alkotmánybíró­ságtól az egészségügyi tárca székhe­lyéig. A menet elején a „Vér van a ke­zeteken” feliratú transzparenst vitték. A lengyel alkotmánybíróság tavaly októberben megállapította, hogy nincs összhangban a lengyel alaptör­vénnyel az 1993 óta érvényes abor­tusztilalom alóli egyik kivétel, még­pedig az, amely a feltehetőleg súlyo­san beteg magzatok művi vetélését tiltja. Az alkotmánybíróság döntése nem vonatkozott az abortusztilalom két másik, most is érvényes kivételé­re. Ezek értelmében a terhességmeg­szakítás megengedett, ha a gyermek nemi erőszak következtében fogant, valamint ha veszélyben van az anya élete vagy egészsége. Az ítélet tavaly ősszel tömeges feminista tüntetése­ket váltott ki országszerte. A tiltakozások résztvevői szerint a Pszczynában elhunyt, harmincéves asszony esetében az orvosok éppen az említett alkotmánybírósági döntés miatt nem szakították meg időben a terhességet. A nő szeptemberben, a terhesség 22. hetében került kórház­ba, miután elfolyt nála a magzatvíz. A gyermeknél már korábban fejlődési rendellenességeket állapítottak meg. A kórházban a nő szeptikus sokk kö­vetkeztében elhunyt. Pénteken Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő nagy tragédiának nevezte a terhes asszony halálát, de aláhúzta, nem hozható összefüggés­be a tavalyi alkotmánybírósági dön­téssel. „Ha az anya élete vagy egész­sége veszélyben forog, a terhesség­megszakítás továbbra is megenge­dett, itt (az alkotmánybírósági ítélet nyomán) semmi sem változott” - hangsúlyozta. Aláhúzta: az asszony halálának körülményeit tisztázni kell. A pszczynai kórház vezetése nyi­latkozatában azt írta: az orvosok az adott esetben az érvényes jogi sza­bályok alapján, a nő és a magzat egészségét és életét szem előtt tartva jártak el. Az ügyben október elején ügyészségi eljárás indult. A haláleset miatt Varsón kívül több lengyelországi városban is tar­tottak tiltakozásokat. Emberiesség ellen vétettek New York. A mianmari junta emberiesség elleni bűncselek­ményeket követhetett el civilek sérelmére - közölte Nicholas Koumjian, a mianmari ügyek kivizsgálását irányító ENSZ emberi jogi megbízott. „Az a benyomásunk, miután figyeltük a fejleményeket és előzetesen bizonyítékokat gyűj­töttünk, hogy a tények széles körű és szisztematikus táma­dásra utalnak a civil lakosság el­len, ami emberiesség elleni bűncselekményekkel ér fel” - jelentette ki New Yorkban Ko­umjian, aki a világszervezet megbízásából gyűjt bizonyíté­kokat Mianmarban lehetséges emberi jogi eljárások megindí­tásához. Koumjian beszámolója szerint a katonai puccs óta mint­egy kétszázezer jelentést és több mint másfél millió bizonyítékot gyűjtöttek, amelyeket tüzetesen kivizsgálnak, hogy egy nap fe­lelősségre vonhassák a súlyos nemzetközi bűncselekmények tetteseit. (MTi/dpa) Megtámadták az iraki kormányfő rezidenciáj át Három drónnal követték el a merényletkísérletet (TASR/AP-feivétei) HÍRÖSSZEFOGLALÓ Robbanóanyaggal megrakott drónnal támadták meg vasár­nap hajnalban az iraki minisz­terelnök rezidenciáját Bag­dadban, de a politikus sértet­lenül megúszta a támadást. Bagdad. A hadsereg közlemé­nyében merényletkísérletről írt. Twitter-fiókján Musztafa al-Kádimi iraki kormányfő a támadás után tu­datta, jól van, egyúttal nyugalomra szólított fel. Az úgynevezett zöld zónában levő kormányfői rezidencia közelében kormány épületek, nagykövetségek is vannak. Nyugati diplomaták több robbanásról és fegyverropogásról számoltak be az éjszaka folyamán. Egyelőre egyetlen fegyveres cso­port sem vállalta a támadást. A zöld zónánál az elmúlt hetekben Iránnal szövetséges milíciák tagjai tiltakoztak az előző havi parlamenti választás eredménye ellen, mert meggyengültek pozícióik az ország törvényhozásában. Kádimi testőrségének hat tagja, aki a rezidencia előtt állomásozott, meg­sebesült - közölték biztonsági forrá­sok. A támadás során három drónt használtak, ebből kettőt a biztonsági erők elfogtak és megsemmisítettek, míg a harmadik drón eltalálta a rezi­denciát — idézte az INA állami hír­­ügynökség a belügyminisztérium szóvivőjét. A fegyveres erők főparancsnoká­nak szóvivője a támadás után azt mondta, a biztonsági helyzet stabil a megerősített zöld zónában, ahol a re­zidencia van. Barhám Szálek államfő elítélte a támadást, amit Irak ellen elkövetett szörnyű bűntettnek nevezett. „Nem fogadhatjuk el, hogy Irakot káoszba és az alkotmányos rendszere elleni puccsba sodorják” - írta egy Twitter­­bejegyzésben. Muktada asz-Szadr síita muzul­mán hitszónok, akinek pártja a múlt havi választás legnagyobb győztese volt, Irak stabilitása elleni terrorcselekménynek nevezte a tá­madást, amelynek célja, hogy „Ira­kot visszavezesse a káosz állapotába, amelyet nem állami erők irányíta­nak”. Az amerikai külügyminisztérium elítélte a támadást, és segítséget aján­lott fel a nyomozásban. „Ez a nyil­vánvaló, az iraki állam szíve ellen irányuló terrorcselekményt határo­zottan elítéljük” - nyilatkozta Ned Price szóvivő. Szaúd-Arábia kül­ügyminisztériuma szerint a támadás „gyáva terrorcselekmény” volt - je­lentette a szaúdi tulajdonú al-Arabija tévécsatorna. (MTI) Szerződést bonthat a Pegasus gyártója HÍRÖSSZEFOGLALÓ A kémszoftver izraeli gyártója Kósa Lajos beismerése után szankciókat emlegetett és szerződésbontást helyezett kilátásba, ha visszaéltek a termékével. Budapest. A Pegasus-kémszofi­­ver magyarországi, állami alkalma­zása azóta nem titok többé, hogy Kó­sa Lajos ftdeszes politikus, az Országgyűlés Honvédelmi és Ren­dészeti Bizottságának elnöke beis­merte: a magyar állam a belügymi­nisztériumon keresztül vásárolta meg az izraeli NSO cég termékét, de azt hiába kérdezgetik az ellenzéki poli­tikusok, úgysem árulják el, kik ellen használták, és miért. A Direkt36 Pegasus-botrányt kirobbantó, nyáron közzétett tényfeltáró anyaga szerint nemcsak eredeti céljára, terroristák és a szervezett bűnözés tagjai megfi­gyelésére használhatták a magyar ál­lami szervek a Pegasust, hanem el­lenzékiek, újságírók, ügyvédek és üzletemberek lehallgatására is. Sőt, ahogy a hvg.hu megírta, fideszes gazdasági potentátokat is megfigyel­hettek vele. Ezek nyomán a 24.hu Kósa beismerése után az izraeli gyár­tóhoz fordult. A lap megkérdezte, mit szólnak az NSO-nál a magyarországi fejlemé­nyekhez, lesz-e következménye an­nak, hogy a magyar kormány civilek megfigyelésére is használta a szoft­vert. A cég röviden reagált a kérdé­sekre, azt írtat. „Bár a szerződésben foglaltak és biztonsági előírások ér­telmében az egyes felhasználókra nem tehetünk utalást, arról biztosít­hatjuk, hogy az NSO nem tolerál semmilyen visszaélést a termékeivel. Ha egy ilyen kiderül, a vállalatnak megvannak a megfelelő szankciós eszközei, beleértve a szerződés fel­bontását.” Az NSO-nak közel 60 partnere van 40 országból, ezek hírszerzéssel, il­letve bűnmegelőzéssel foglalkozó állami szervek. A 24.hu megjegyez­te, hogy a hírek szerint az együtt­működést korábban Szaúd-Arábia, Dubaj, az Egyesült Arab Emírségek és Mexikó esetében szüntethették meg, igaz, a cég erről nem közölt konkrét információkat. Azt viszont az NSO is megemlítette válaszában: többször megtörtént, hogy szerző­désszegés miatt'felbontották megál­lapodásukat állami szervekkel. Közben a hazai ellenzék nem en­gedi el a témát. A Kósa vezette par­lamenti bizottság DK-s tagja, Vadai Ágnes szerint az ülésen nekik nem is azt mondták, hogy a belügyminisz­térium szerezte be a. szoftvert, mi­közben Kósa erről beszélt. Az Or­szággyűlés másik illetékes szakbi­zottságát, a nemzetbiztonságit veze­tő jobbikos Stummer János szerint pedig Kósa törvényt sértett azzal, hogy minősített adatot hozott nyil­vánosságra. A Demokratikus Koalí­ció szombaton azt közölte, Vadai szerint még mindig nyitott kérdés, pontosan mely szerv vásárolta meg a Pegasust és mi áll pontosan a szer­ződésben, ezért hivatalos betekintést kér az iratokba. (hvg.h u)

Next

/
Thumbnails
Contents