Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)
2021-11-08 / 257. szám
www.ujszo.com | 2021. november 8. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Az oltás a különbség Rejtély, hogy a traumának miért nincs olyan hatása, mint máshol BRAUNSTEINER ÁRON eptember óta ismét vészesen teljed Szlovákiában a koronavírus. Már megint. A robbanásszerű exponenciális növekedés miatt az új fertőzöttek száma meghaladta a tavaszi csúcsot is. Tavaly ilyenkor hasonló volt a helyzet, az őszi hullám egész Európát beterítette és az oltás csak távoli remény volt. Most viszont már mindenki megkaphatja Európában, de Szlovákiában az emberek fele sem kér belőle. Pedig a legújabb hullám számukra is világosan mutatja, mi a különbség a szlovákiai 50 százalék alatti átoltottság, és például a spanyol 80 százalék feletti között. Múlt ősszel a szlovákiai és spanyolországi számok szinte együtt mozogtak, a 100 ezer főre eső fertőzöttség egyforma volt, viszont a halálozási ráta alacsonyabb volt Spanyolországban. Lehet azt a spanyol egészségügy 2020. márciusi rettenetes tapasztalatszerzésével indokolni, vagy talán az egészséges mediterrán életstílussal. A spanyolországi júliusi járványhullám - ami nálunk elmaradt —pedig megmagyarázható az éjszakai élet teljes megnyitásával olyan időben, amikor a fiatalok még nem kaptak oltást. Az a hullám viszonylag alacsony halálozással járt, mivel a fiatalok többnyire enyhébb tünetekkel vészelték át a fertőzést. A két görbe mostani eltérésére is nagyon egyszerű a magyarázat. Spanyolországban a 18 év felettiek több mint 84 százaléka teljesen be van oltva, és nem látni semmilyen őszi növekedést a számokban. Ez az a pont, amikor az oltásszkeptikusok Nagy-Britanniára mutatnak, esetleg a októberben kezdődött holland hullámra, hisz ezekben az országokban is magas az átoltottság, ennek ellenére magasak a fertőzésszámok. Viszont ellentétben Spanyolországgal ezekben az országokban csak megközelítették, de még nem haladták meg a 70 százalékos átoltottsági szintet, amit hónapok óta határértékként ismételgetnek a szakértők. A másik dolog pedig, hogy Spanyolországban a nagyon magas átoltottság és alacsony incidencia ellenére sem törölték el a maszkviselést a belső terekben. Nagy-Britannia júliusban az oltásra hivatkozva eltörölte a többi óvintézkedést. Hollandiában is most, novemberben kellett újra bevezetni ezeket a növekvő számok miatt. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy haszontalan az oltás, hiszen az incidenciához képest sokkal kevesebben kerülnek kórházba a Nagy-Britanniában, mint az oltás előtt. Ellenkezőleg: azt mutatja, hogy mennyit segít a maszk. Míg nálunk a Lidiben tüntetnek az oltásellenesek, a spanyolok elképesztő fegyelemmel viselik a maszkokat. Még az utcán is, ahol már hónapok óta nem kötelező, az emberek majdnem fele maszkban sétál. Azt viszont nem lehet mondani, hogy félelemben élnek. Az élet pezseg, az éttermek, kocsmák és diszkók késő éjszakáig tele vannak. Amikor rákérdezek, miért veszik ennyire komolyan az oltást és más óvintézkedéseket, az újabb lezárások elkerüléséről és a legelső hullám traumájáról beszélnek az emberek, amikor 2020 márciusában éppen Spanyolországban volt az egyik legrosszabb helyzet a világon. A legnagyobb rejtély, hogy Szlovákiában, ahol tavasszal aztán megelőztük Spanyolországot a halálozási kvótában, ez a trauma miért nem váltott ki hasonló viselkedést. (Cartoon izer) Meddig véd a vakcina? Közel 800 ezer fős mintán mutatták ki, mennyit csökken a Covid-19 elleni oltás hatákonysága. A vírus delta variánsának uralkodóvá válása nyomán az Egyesült Államokban használt mindhárom vakcina 35 és 85 százalék között veszített a hatékonyságából egy nagyszabású kutatás szerint. A veteránok adatait elemezve kiderült, hogy március elején, amint a delta variáns terjedni kezdett, a három oltóanyag nagyjából egyenlő mértékben védett. A következő hat hónapban azonban drámaian csökkent a hatékonyságuk. Szeptember végére a Modema kétdózisú vakcinájának hatékonysága a márciusi 89 százalékról 58-ra csökkent. A Pfizer oltóanyaga 87-ről 45 százalékra esett vissza, a Johnson and Johnson vakcinája pedig 86-ról 13 százalékra zuhant - olvasható a Science tudományos folyóiratban. A három vakcina halálozástól védő erejében a delta dominánssá válásával nagy különbségek mutatkoztak. A Modemával oltott, 65 éves vagy annál idősebb veteránok, akik megfertőződtek, 76 százalékkal kisebb eséllyel haltak meg, mint a hasonló korú oltatlanok. A Pfizer vakcinájával védett, de megfertőződött idős veteránok a halálozás 70 százalékkal kisebb kockázatával néztek szembe, mint az oltatlanok. A Johnson and Johnsonnál ez csak 52 százalék. A 65 év alatti veteránok esetében a Pfizer 84, a Modema 82 százalékkal, a Johnson and Johnson egydózisú oltása 73 százalékkal növelte a halálos kimenetel elkerülését az oltatlanokhoz képest. Az amerikai járványügyi központ két hónappal az oltás után emlékeztető oltást javasol azoknak, akiket Johnson and Johnsonnál oltottak. Azoknak a 65 év felettieknek, az egészségi állapotuk miatt sérülékenyeknek, valamint a nagyobb közösségben, ápolási otthonban élnek, hat hónappal a második dózis felvétele után javasolják az újabb oltást. Az új tanulmány a három vakcina hatékonyságának az eddigi legátfogóbb összehasonlítása. (MTI) Lázadók járvány idején SIDÓH. ZOLTÁN Oltásellenesek rohamozzák meg a szurpermarketeket, a maszkot megvetők már a tömegközlekedési eszközökön is felbukkannak, a járványügyi előírásokat betartatni próbáló rendőrökkel szó szerint megütköznek a vírustagadók, a törvény emberei halálos fenyegetéseket kapnak, miközben a politika legmélyebb bugyrait megjáró Robert Fico forró őszről, robbanásveszélyes országról vizionál. Egyszeriben felbukkantak az önjelölt embeijogi harcosok, megannyi Nelson Mandela és Václav Havel, akik szerint joguk van védőálarc nélkül boltba menni, tilos őket mozgásukban korlátozni, tilos az embereket beoltatlan és védett kategóriába sorolni. Nagy nekibuzdulásukban forradalmi hévvel foglalnak el élelmiszerboltokat, mi több, saját forgatócsoportjaik által dokumentálva összecsapnak a kivezényelt rendőrökkel is. Ide vezetett egyebek mellett a kormány teszetoszasága, az ellenzék vad oltásellenessége és a rendőrség korábbi puhánysága. Utóbbi mintha kezdené összeszedni magát: legutóbb Pöstyénben végre őrizetbe vették a tokára tolt szájmaszkosok seregét, és máris eljárás indult ellenük. Ez szép fejlődési ívre vall, hiszen amikor nyáron Pozsonyban az oltás ellen tüntetők megbénították a belvárost, a rendőrök azért nem avatkoztak közbe, mert úgymond nem tudták megkülönböztetni a demonstrálókat a turistáktól. Ami az ellenzék hozzáállását illeti járványtémában, a sunyitól (Peter Pellegrini) az alufólia sisakos bolondon át (Marian Kotleba) az aljasig (Robert Fico) a teljes skálát képviseli. A szelíd papnövendék benyomását keltő Eduard Heger kormányfő meg nem képes a széthúzó négyes fogatát erélyesebb járvány elleni harcra sarkallni. A szakértők pénteken végre konkrét javaslatokkal rukkoltak elő, melyek lényege, hogy a beoltottakat a fekete járásokban kevésbé korlátoznák, mint a beoltatlanokat. A Covid-térkép fekete régióiban is megnyílhatnának az éttermek, kávézók és edzőtermek, azzal a feltétellel, hogy szigorúan ellenőrzik a védettségi igazolványt, kiszűrik az oltást eddig elutasítókat. Éppen itt van a kutya elásva... Nálunk szinte sportot űznek az ellenőrzések elhanyagolásából, ha meg esetleg valaki kémé az igazolást, akkor szinte azonnal belefut egy „polgárjogi harcosba”, aki facebookos gyorstalpalón szerzett jogi ismereteivel felőrli az ellenőrző idegeit. A kormány egyébként e héten foglalkozik a szakmai ajánlások megvitatásával, és szinte előre borítékolhatjuk: Boris Kollár az ő rettentő nagy szívére hallgatva, már megint az emberek érdekeit szem előtt tartva próbálja felvizezni az intézkedéscsomagot. Nehéz ügy, a Matovic-féle Egyszerű Emberek a saját egészségügyi miniszterük mellett sem állnak ki, Igor Matovic természetesen akadályokat gördít a Sulik vezette SaS tervei elé, cserébe a gazdasági miniszter és csapata az Egyszerű Emberek lépéseit blokkolja, és végül Boris Kollár „családja” mindent és mindenkit megtorpedóz. Bizonyos fokú szigorításra természetesen fel kell készülnünk, ám félő, hogy nem teljes körű intézkedéscsomagot fogadnak el. Ebben a kiélezett helyzetben, amikor a gazdasági életet is egyre jobban fojtogatja a kór, amikor a kórházakban már megint több mint 2000 koronavírusost ápolnak, jön Robert Fico, aki egyenesen pokolra jutott országnak nevezte Szlovákiát. Szerinte pattanásig feszültek az idegek, kis híján forradalmi a hangulat, és szemforgató módon (általa keltett) zavargásoktól tart november 17-én. Ha a társadalom nagy tehernek van kitéve (például a hirtelen többlethalálozás, és az ezzel járó félelem miatt) az nagyon feszült, lázas hangulatot teremt. Európában volt is néhány drámai jelenség a fekete halál, a pestis 1347-es jelentkezése után. Furcsa flagelláns rendek kóboroltak az utakon, önmagukat nyilvánosan ostorozó emberekkel, majd antiszemita erőszak tört ki, a zsidókat felelőssé téve a járványért - írta Niall Ferguson, napjaink egyik legismertebb történésze. Nálunk is lázas és feszült a hangulat. Onostorozók nem bukkannak fel, ahhoz már túl puhányak még a legelvakultabbak is, ám uszítókból, zavarkeltőkből, szalonzsidózásból (Fico Soros bérenceinek tartja az újságírókat) nincs hiány. Most kellene végre határozottságot mutatnia a kormánynak, jogkövető, kemény fellépést követnie a rendőrségnek, és a járványügyi szabályokat következetesen betartatni a hatóságoknak. Ha folytatódik a maszatolás, ha tovább teljed a beoltatlanok kóija, akkor jövő tavaszig a világjárvány foglyai maradunk. A szabadság kulcsa a kezünkben. Csak ne töijük bele a zárba. FIGYELŐ Rajtatok múlik, fekete járások Az ország térképére nézve hetek óta úgy fest a helyzet, mintha az északi és északkeleti járások fekete viharfelhőket űznének dél felé. Holott két járványhullám után mindenki tudhatta, mi várható oltás nélkül. Mégis az a helyzet, mint minden évben az útkarbantartókkal: meglepi őket, hogy idén is lehullott az első hó. De mi mást vártunk? - teszi fel a kérdést a Sme. A végtelenségig lehet vitázni arról, hogy lehet-e szigorúbban korlátozni az oltatlanokat. A szomorú tény, hogy beoltott és beoltatlan egyaránt szenved most az országban, a beoltatlanok miatt. Például azok, akik nem jutnak megfelelő kórházi kezeléshez, nem mehetnek műtétre a járvány osztály ok kibővítése miatt. A megoldás mindenkinek a saját kezében (karjában) van. A fekete járásokon múlik, hogy meddig lesznek feketék. Egészen tavaszig? Eközben vannak olyan országok, amelyekről kis túlzással kijelenthető, hogy a magas átoltottságnak köszönhetően szinte nem is tudják, hogy még tart a járvány. Egyetlen megoldás van: futás az oltópontra. (úsz)
