Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)
2021-10-30 / 251. szám
6 RÉGIÓ 2021. október 30.1 www.ujszo.com Együtt a helyi turizmus fellendítéséért Együttműködési szerződést írtak alá az idegenforgalom fejlesztéséről (Kép tb) TORNYAI BIANKA Megtartotta alakuló ülését a Mátyusföld Területi Idegenforgalmi Szövetség. Célja a turisztika felkarolása, a környék látnivalóinak népszerűsítése, az idegenforgalmi ágazatban tevékenykedők közötti együttműködés elősegítése. E0ECTE1 Galánta, Tallós, Alsószerdahely, Felsőszeli, Vezekény, Taksony, a Galántai Neogótikus Kastély Polgári Társulás, a Pro Tallós Polgári Társulás, az alsószerdahelyi természetvédők polgári társulása, a HOSAL Kft., a Diófa Kft. és a KIRA nonprofit szervezet alapította meg a Mátyusföld Területi Idegenforgalmi Szövetséget (Oblastná organizácia cestovného ruchu Matúsova zem). Közösen könnyebb Horváth Zoltán, Tallós polgármestere lett az elnöke a szervezetnek, amelynek életre hívását többek között ő szorgalmazta még két évvel ezelőtt. Az alakuló ülést követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta, Szlovákia bruttó hazai termékének csupán 2,5 százaléka származik az idegenforgalomból, míg az európai átlag ennek több mint a duplája, ezért fontos, hogy ezt az ágazatot fellendítsék. „Meggyőződésem, hogyjelentős a mai nap, hiszen a közlekedési minisztérium és Nagyszombat megye erős partnerei lettek a szervezetnek. Több mint két éve dolgoztunk azon, hogy létrejöjjön a szervezet. Nem számítottam rá, hogy elnöknek választanak, kellemes meglepetésként ért és élek a lehetőséggel. Semmi mást nem tudok kínálni a tagoknak, mint a munkát. Örülök neki, hogy Tallóshoz hasonlóan Galánta környékén is felpörgethetjük az idegenforgalmi történéseket, mert az idegenforgalmat nem lehet lokálisan sikeresen csinálni, az csak rövid távon működhet. Ezért is igyekszünk majd minél több települést, szubjektumot, szolgáltatást bevonni az együttműködésbe és erős regionális idegenforgalmat kiépíteni” - fogalmazott Horváth Zoltán. A szervezet alelnöke, Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke úgy véli, rövid távon az alapító települések, hosszú távon az egész régió számára jár előnyökkel annak működése. Kifejtette, Galánta és a környező falvak eddig is igyekeztek különböző látnivalókkal idecsalogatni a turistákat, de mostantól szervezetten, a lehetőségeket koordinálva végzik majd ugyanezt a tevékenységet. „A régiónak nagy potenciálja van a vízi turizmust, az Esterházyörökséget, valamint Kodály Zoltán és Karol Duchon örökségét tekintve. Nagyszombat megye húszezer euróval járul hozzá évente, de valószínűleg ez az összeg a jövőben emelkedni fog. Az anyagi támogatáson kívül a megye pályázatok megírásában tud segítséget nyújtani a szervezet tagjainak, hogy minél hatékonyabban ki tudják használni a pályázati lehetőségeket” - mondta el Berényi József. Van látnivaló Peter Paskát, Galánta polgármesterét a felügyelő bizottság elnökévé választották a szervezet tagjai. Kiemelte, a régió egykor ismert és közkedvelt volt, az egész Csehszlovákia területéről érkeztek ide turisták a termálfürdők miatt. „Ezeket az időket szeretnénk visszahozni. Hamarosan újra megnyit a Galandia termálfürdő, kastélyokat újítunk fel, fejlődik a vízi és kerékpáros turizmus, a környék ismert a nagyszerű gasztronómiájáról, úgy vélem, van mit nyújtani a hazai és a külföldi turistáknak egyaránt” - fejtette ki. Márton Igor, a Diófa Kft. vezetője a magánszektort, az éttermeket és a szálláshelyeket képviseli a szervezetben. „Azért, hogy a turisták tudjanak rólunk, jobban kell tudnunk propagálni szolgáltatásainkat. Három vendéglátóipari egységünk van a környéken, két helyen szállást, három helyen éttermet működtetünk. Most kicsit nehézkesen, de igyekszünk az igényeket kiszolgálni. A megalakult szervezet azért kell, hogy minél több emberhez eljussanak az információk a vendéglátás lehetőségeiről” - véli a cégvezető. Zupko Tamás, Vezekény polgármestere kiemelte, fontos, hogy a régió déli falvai is csatlakoztak a szervezethez, hogy a kétnyelvűséget meg tudják jeleníteni, illetve tartani. Bízik benne, hogy nemcsak két, hanem akár három-négy nyelvű információs kiadványok, táblák jelennek majd meg, hogy a turistákat megfelelően tájékoztathassák, bemutathassák a vidéket. Döntöttek a telekcseréről a képviselők Több fontos kérdésről szavaztak a képviselők (a szerző felvétele) BUCHLOVICS PÉTER A képviselő-testület megszavazta a telekcserét az állami útkezelősóggel, az önkormányzat részéről nincs akadá lya annak, hogy kerékpárút épüljön a városon keresztül. PÁRKÁNY A párkányi képviselő-testület legutóbbi ülésén megszavazta, hogy a város telkeket és telekrészeket cseréljen el az állami útkezelőséggel, a döntéssel pedig az önkormányzat részéről elhárult az akadálya annak, hogy Párkányon keresztül a jövőben kiépülhessen az a kerékpárút, amely a Karva-Párkány és a Párkány-Helemba bicikliutat köti majd össze. A város az új Nánai út és a körforgalom alatti telkekért cserébe kapja meg az útkezelőségtől a Gyári út melletti telkeket. Mint arról legutóbb beszámoltunk, a telekcserék ügye a rendes ülésen azon bukott el, hogy az MKP frakciójának többsége attól tartott, ha az új körforgalmat átadják az útkezelőségnek, akkor oda az állam bármikor olyan szobrot telepíthet, mint a komáromi Cirill és Metód-szoborcsoport, esetleg olyat, mint a Dunakorzó melletti Stúr-szobor. Rossz a példa Sipos István, a városháza vagyonjogi osztályának vezetője közölte, a polgármesterrel és a fejlesztési részleg vezetőjével tárgyaltak az állami útkezelőség igazgatójával, aki nem egyezett bele abba, hogy a körforgalom közepe Párkány tulajdonában maradjon. Egyrészt azért, mert az új körforgalom középpontja a Nánai úttal együtt az uniós, vissza nem térítendő támogatásból megvalósult felújítás szerves része, másrészt pedig azért sem, mert a képviselők által felhozott komáromi példa Párkány esetében nem igaz. Ugyanis Komáromban úgy épült Cirill és Metód-szoborcsoport a körforgalomban, hogy az alatta lévő telek máig Komárom tulajdonában van. Az útkezelő vállalat igazgatója azt is tudatta, cégének nincs kifogása az ellen, ha az új körforgalom közepét Párkány parkosítja, vagy oda a város jelképeit helyezi el. A képviselő-testület ezek után jóváhagyta a telekcserét. Belső felújításra pályáznak A rendkívüli ülésen a képviselőtestület jóváhagyta, hogy a párkányi művelődési központ az IROP program keretében épületének belső felújítására pályázhasson a kulturális tárcánál. Ennek értelmében a kultúrház 210 ezer eurós forrásra pályázik a mosdók korszerűsítésére, különös tekintettel a Covid-járvány hatásaira. Vadonatúj, érintésmentes, automatikusan tisztuló mosdókat, piszoárokat, toaletteket, szappanadagolókat szerelnének be, a 21. század higiéniai követelményeinek megfelelő mosdókat alakítanának ki a közönség és a fellépők számára is. Továbbá felújítanák a színpad burkolatát, a szufitákat, a függönyt, korszerűsítenék a fény- és hangtechnikát, új klímaberendezést is telepítenének. A testület a 10 ezer eurós önrészt is jóváhagyta, a pályázatot november közepén kell beadni. Az ülésen Szórád György, az Enerbyt városi vállalat igazgatója arról számolt be, hogy a rendkívül magas és instabil világpiaci árak, az energiaválság és az állami szabályzás kései lépései miatt a vállalat jövőre csak drágábban tud gondoskodni a távhőszolgáltatásról. Most azon dolgoznak, hogy a kedvezőtlen tényezőket minél jobban kiküszöbölhessék és a lakosság mindebből lehetőleg minél kevesebbet érezzen meg. Az igazgató hozzátette: a távhőszolgáltatás Párkányban az idei fűtési szezonban nem lesz gond. A képviselőtestület megszavazta a Liszt Ferenc Művészeti Alapiskola és az Ady Endre Alapiskola iskolatanácsának, valamint a Vadas fürdő felügyelőtanácsának tagjait is. Párkány jövő évi költségvetése kapcsán elhangzott, hogy 2022-ben nem számolnak a helyi adók és a szemétdíj emelésével. Kedveznek a hulladékot szelektáló lakosoknak Gútán Cél az arányos és igazságos szemétdíj kialakítása (Az ónkormányzat felvétele) Január elsejétől mennyiségi alapú rendszer szerint működik a hulladékgazdálkodás a városban. A legutóbbi önkormányzati ülésen újabb lépéseket tettek annak érdekében, hogy a lelkiismeretesen szelektálók kevesebb szemétdíjat fizessenek. GUTA Noha a vonatkozó általános érvényű rendelet módosítására novemberben kerül sor, a főbb tényezőket már most tisztázták. A sarokszámokról, az új rendszer alapjairól Finta Zoltán, a városi hivatal vezetője számolt be a testületnek. Emlékeztetett, a városban eddig 25,55 euró volt az átalánydíj. Az új rendszerben két összetevőből állna az az összeg, amelyet az embereknek ki kell majd fizetniük. 12,50 eurót mindenkinek be kell majd fizetnie, az összeg másik része dinamikusan változó érték lenne, mely szerint egy kilogramm hulladék kezeléséért 10 centet kellene fizetniük a lakosoknak. A hivatalvezető beszámolt az általuk elvégzett árkalkulációkról is. Elmondta, hogy azok, akik élnek a város által ingyenesen felkínált hulladékszeparációs lehetőségekkel, az illeték eddigi 25,55 eurós összegénél is kevesebbet fognak fizetni. Míg azok költségei, akik a hulladékuk nagyobb részétől válogatás nélkül szabadulnak meg, nőni fognak. Ez előreláthatóan éves szinten 5-20 euró közti áremelkedést jelenthet majd. A hivatalvezető tájékoztatása szerint jelenleg 10 600 fizikai és jogi személy köteles szemétdíjat fizetni Gútán, ám közülük 400-an mentesülnek ez alól, mivel nem a városban élnek. Nagyjából 2300-an vannak azok a 60 év fölötti nyugdíjasok, akik eddig is kedvezményezettek voltak. Összességében a lakosok 84,5%-a tud részt venni a tömegalapú hulladékkezelési rendszerben. Gúta 400 ezer eurót költ egy év alatt hulladékgazdálkodásra, 156 ezer euró az a közös költség, ami mindenkire vonatkozik a városban. A város egy év alatt 3500 tonnát ad le a negyedi szeméttelepen, amelyből 2550 tonnát lehet konkrét személyekhez kötni. Az év hátralevő két hónapjában részletesen tájékoztatják majd a gútaiakat az új rendszerről, valamint folyamatosan monitorozni fogják a helyzetet, különös tekintettel azokra a családi házakra és lakótömbökre, ahol nagyobb mennyiségű szemét termelődik. A Gúta Service közvállalat járműveit, valamint a hulladéktárolókat már ellátták azzal a mérőrendszerrel, mely lehetővé teszi a szemétmennyiség pontos mérését, (vp)
