Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)
2021-10-30 / 251. szám
www.ujszo.com I 2021. október 30. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Szabadság? Az ifjúságkultusz a multik, a politika és a média műve M ost kezdődött az idősek hónapja, és már vége is van. S pontosan ez a lényeg: tegnap még fiatalok voltunk, holnap már idősek leszünk. S ami közte van, elröppen, ám nem úgy, mint egy cikázó pillangó, mert az még visszajöhet, de a fiatalság már nem. Pedig mennyire szeretnénk! Látszólag erre a mindannyiunkban meglevő természetes vágyra épít az ifjúságkultusz. De csak látszólag. Mert az ifjúságkultusznak nem az a lényege, hogy számtalan nő és férfi fekszik be a fiatalító szépségsebész kése alá vagy szántatja fel apró tűkkel az arcát, hogy aztán a megújulás reményében a saját vérével vesse be. Ezek csak következmények. A lényeg az ifjúságnak mint értéknek a központba helyezése, és az olyan, többnyire az ifjúságnak tulajdonított készségek istenítése, mint például a dinamizmus, rugalmasság, kreativitás, kockázatvállalás, alkalmazkodókészség. S a leglényegesebb, hogy mindezeket a globalizált gazdaság szolgálatába állítsuk. Mert a globalizált gazdaság működtetéséhez pontosan ilyen emberekre van szükség. Sikereik a céget illetik. Kudarcaikban magukra maradnak. Jan Keller morva szociológus szerint az ifjúságkultusz.nem a fiatalok kezdeményezésének a gyümölcse, hanem a multinacionális cégek, a politika és a média működésének logikája által életre hívott, kívülről jövő követelés. Elkendőzi a tényleges gazdaságitársadalmi viszonyokat, és eltereli az új nemzedékek figyelmét a valódi problémákról. Az ifjúságkultusz a 20. század hatvanas éveiben keletkezett. A mindenfajta tekintély elleni harcot tűzte a zászlajára, az emberi vágyak korlátlan kielégítésének nevében, ami egybecsengett a fiatalokrajellemző lázadozó mentalitással. Ez az úgynevezett új baloldal (másképpen kulturális vagy liberális baloldal) által szorgalmazott ideológia, amely korábban megdönthetetlen határokat és erkölcsi tabukat kezdett ki és döntött meg, teljesen megfelelt a neoliberális jobboldalnak is. Sőt, jó szolgálatot tett neki, hiszen hozzájárult a fogyasztás, s így a haszon növeléséhez. A jobboldal persze látszólag elhatárolta magát ettől az ideológiától, mert ha nyíltan mellé áll, akkor elveszítette volna konzervatív szavazótábora tetemes részét, azokat az embereket, akik nem akarták feladni helyi és nemzeti identitásukat, kultúrájukat. Hiszen ők épp azért nem választották a baloldalt, mert arra ösztönözte őket, hogy szabaduljanak meg ezektől a biztos pontoktól, amelyek állítólag gátat képeznek a korlátlan lehetőségek világában. Viszont az agymosás elindult, és számtalan jelenség, amelyet ma normálisnak tekintünk, ide vezethető vissza. Ilyen például az úgynevezett prekarizáció, az a munkaerőpiaci jelenség, amikor az emberek csak részmunkaidőben dolgozhatnak vagy csak meghatározott időre kapnak munkaszerződést, illetve az is, amikor a munkaadó követelésére vállalkozói engedélyt kell kiváltaniuk. Mindez bizonytalanságot szül - a prekarizáció szó is ezt jelenti -, de persze ráfoghatjuk, hogy ez nézőpont kérdése. Szabadságnak is értelmezhetjük. (Kotrha) Hattyúkkal etetné a népét Kim A pártállam központi lapja rögtön ki is derítette, hogy a hattyú finom, egészséges, sőt gyógyhatású. Továbbra is katasztrofális helyzetben van az észak-koreai élelmezés, annak ellenére, hogy a Kínával való kereskedelem ismét megélénkülhet - írta a Reuters. A dél-koreai titkosszolgálat ugyanis egy zárt parlamenti ülésen azt közölte, hogy az észak-koreai diktátor elrendelte, hogy minden erővel a mezőgazdaságra kell összpontosítani. A válság ugyanakkor olyan súlyos, hogy egy dollár értékű kuponokat kezdtek el nyomtatni, mert hiány van az észak-koreai pénznemből, a vonból. Ennek oka, hogy nem érkezik elég papír és tinta Kínából. Fekete és finom Mindeközben az állami média a fekete hattyú fogyasztását népszerűsíti az alábbi szöveggel: A fekete hattyú húsa ízletes és gyógyító hatású - írja az állampárt lapja. A hattyúk élelmezési célra történő tenyésztése egyébként már 2019- ben elkezdődött az országban, azóta viszont a hatóságok és a különböző intézményeknek más állatok tenyésztését javasolták az önellátás érdekében. Fogyott ő, de nem beteg A dél-koreai titkosszolgálat közben arról is jelentést adott ki, hogy bár Kim Dzsong Un lefogyott, de egészséges. A róla készült felvételek alapján ugyanis látványosan lefogyott, és emiatt találgatások kaptak lábra arról, hogy súlyos beteg. A szöuli titkosszolgálat mesterséges intelligenciával elemeztette az északi vezetőről készült hozzáférhető videófelvételeket és az az eredmény jött ki, egészséges. Kim nagyjából 120 kiló alá fogyhatott, súlya korábban meghaladta a 140-et. A délkoreai bulvársajtó már arról is cikkezett emiatt, hogy esetleg egy soványabb dublőrt használ, (index,tasr) Őrizni az önkéntesség látszatát SZABÓ LACI f félnek a politikusok a „kötelező” szótól, mint ördög a T tömjénfüsttől. Csűrik-csavaiják a mondanivalójukat, I ff fenntartva a látszatot, hogy mindenkinek meghagyják Ll ▼ a döntés szabadságát, de azért mégis úgy alakítják a '—f dolgokat, hogy ne legyen választás. A „hivatalosan” oltásellenes Ficóról kiderül, hogy elkapta a vírust (erről mélyen hallgatott eddig, hiszen ez illett a narratívájába), PCR-tesztet hamisított, hogy hazatérhessen; és a külföldről való visszatéréskor hamisan töltötte ki a kötelező nyomtatványt. Egy titkos felvételen aztán azt mondta a Covidról: „Fiúk, valahogy így néz ki a halál!”, illetve, hogy „Szörnyű betegség, szörnyű!”. Ezekkel a mondatokkal viszont teljesen ellentmond a nyilvánosan szajkózott véleményének, hiszen nálunk ő az oltásellenesek egyik szószólója. Hát persze hogy most nem kell beoltatnia magát, ha átesett a betegségen, és az oltatlanok táborától remél politikai hasznot. Játszunk el a gondolattal, hogy a vakcina megjelenése és alapos tesztelése után a kormányok úgy döntöttek volna, hogy mindenki számára kötelező (mint számos más oltás), kivételt csak azok képeznek, akik valamilyen egészségügyi oknál fogva nem kaphatják meg. Biztosan nagy lett volna a felháborodás, tüntetések gazdagították volna az eseménynaptárt, ám egy idő után lecsitultak volna a kedélyek, és működött volna a„ha muszáj, akkor megteszem, nincs mit tenni” pszichológiai hatás. Az biztos, hogy az oltásellenesek tábora messze nem nőtt volna ilyen nagyra (hiszen nem lett volna mérlegelési, gondolkozási idő), és nem termelte volna ki az újfajta oldalt - az oltásellenes politikusokét. Ha vállalták volna a politikusok, akkor ma már nem kellene színezni a járásokat, egyes régiókban nem lenne reális veszély a kijárási tilalom, a karantén, már rég visszatért volna az életünk a korábbi kerékvágásba. A politikusok azonban nem ezt az utat választották, az önkéntesség jól hangzó szlogenjével próbálták rávenni az oltásra az állampolgárokat, hol kisebb, hol nagyobb sikerrel. Vannak országok, ahol ezzel is célt értek (a 80-90 százalékos átoltottsággal és a nyáj immunitással), és vannak, amelyek még az 50 százaléknál sem tartanak - Szlovákia a sereghajtók között van az uniós listán. Pedig ha megnézzük a fertőzési mutatókat és összevetjük az átoltottsággal, akkor jól látható, hogy minél magasabb az oltottak aránya, annál könnyebbnek látszik a harmadik hullám lefolyása. Példaként nemcsak a hazai fekete járásokat említhetjük, de Olaszországot is, ahol bőven 80 százalék fölötti az átoltottság, a napi fertőzések száma pedig a tizenkétszer kisebb Szlovákiáéhoz hasonló. Ráadásul ott ezt körülbelül félmillió tesztből szűrik ki... Mivel a legtöbb helyen rendkívül visszaesett az oltási kedv, ezért a politikusok - továbbra is tartva magukat az önkéntesség álcájához - különböző adminisztratív eszközökkel korlátozzák azok életét, akik (még) nem kapták meg a vakcinát. Szlovákiában a fekete járásokban szinte már bezáiják őket, Ausztria is jelezte, hogy nehéz időkjönnek az oltatlanokra. Csütörtökön a magyar kormány „megengedte” a munkáltatóknak, hogy kötelezhetik az alkalmazottakat az oltásra. Hogy ne a kormányfő mondja ki, hogy kötelező, meghagyják ezt a munkaadónak, őt szidhatják kedvükre az oltásellenesek. A kérdés, minek kell történnie, milyen veszélyes mutánsnak kell megjelennie ahhoz, hogy a politikusok megértsék, nem mindig népszerű, ami észszerű... FIGYELŐ Tiltakozás a módszer ellen A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elfogadhatatlannak tartja a kormány döntését, hogy a munkáltatókra hárítja dolgozóik kötelezését az oltásra. Ugyanakkor a szakszervezet egyetért a koronavírus elleni oltás fontosságával. A szakszervezet szerint egyeztetni kellett volna, és nem a diszkriminációt erősíteni úgy, hogy az intézkedés bevezetésével számos kérdés tisztázatlan maradt, a kormány pedig a felelősséget tovább hárította. A szakszervezet alkotmánysértőnek tartja, hogy az oltást megtagadó rendkívüli felmondást kaphat. Álláspontja szerint olyan eszközt ad a kormány a munkáltatók kezébe, amellyel visszaélve egy elbocsátási hullámot gyorsan el is tudnak intézni. Az oltási hajlandóság növelését más eszközökkel is meg lehetett volna oldani, nem pedig a munkáltatók erőfölényét erősítve, a dolgozók kiszolgáltatottságát növelve, ad hoc intézkedésekkel - áll a szakszervezet közleményében. (úsz) Műtét utáni bizarr üzenet Gyurcsánytól Vakbélműtétje után hazaérkezett Szardíniáról Gyurcsány Ferenc, és azonnal írt valami furcsát közösségi oldalára. „Édes tündémokedlik, nagyon vigyáznak rám. Egy pillanatra se veszik le rólam a szemüket, és mint aggódó édesanyák, izgalomba jönnek, ha nem tudják, hol vagyok. De kis cukorfalatok. Most éppen odáig vannak meg vissza, mert nem tudják, hogyan jöttem haza Szardíniáról. Sok-sok cikkben osztják meg aggodalmaikat. Tudom, hogy szeretnek. Kicsi malackáim, de jó, hogy vagytok! Dehogy értem félre. Nyilván azt akartátok megkérdezni a műtét után, hogy ugye minden rendben van és ugye nem fáj semmi. De jó, hogy kérdezitek. Köszönöm, rendben vagyok. Kijöttem a kórházból. Biztosan segített, hogy fohászkodtatok értem, felépülésemért. De rendben. Segítek nektek. Mert olyan jók vagytok. Megmutatom a beszálló kártyáimat, hogy ne kelljen végre kutatni, találgatni, sejtetni, hogyan is jöttem haza. Aranyló kis Sherlock Holmesok.” (ÚSZ)
