Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)
2021-10-23 / 245. szám
lie SZALON ■ 2021. OKTOBER 23. www.ujszo.com 65 évvel ezelőtt - 1956: a forradalom JÉ egyetemisták /» _ tüntetését a bel-LJ f M ügyminisztérium / 1 B előbb betiltotta, jL Wrf majd mégis engedélyezte. A tömeg délután a Petőfi-szobortól a Margit hídon át a Bem térre vonult. Kórusban skandálták: „Bem apó és Kossuth népe, együtt megyünk, kéz a kézbe!”, „Nagy Imrét a kormányba, Rákosit a Dunába!”, „Szabadságra szavazunk, Kossuth-címert akarunk!”; majd egyre gyakrabban: „Ruszkik haza!”, „Aki magyar, velünk tart!” Már megjelent a forradalom jelképe, a középen lyukas nemzed színű zászló - a rákosista címert kivágták a tüntetők. Fegyveres felkelők A szovjet csapatokkal szemben fegyveres felkelők vették fel a harcot a főváros több pontján (Széna tér, Corvin köz, Baross tér, Tűzoltó utca stb.). Összesen körülbelül 90 utcai csoport alakult, mintegy 12 000-15 000 harcossal - a szabadságharcosok jórészt a fiatal munkások és diákok („pesti srácok” és lányok) közül kerültek ki, fegyvereiket katonáktól vagy laktanyáktól szerezték. A küzdelem városi gerillaharc formáját öltötte, majd a harcoló csoportok és a hivatalos fegyveres erők ellenállásának összehangolására október 31-én felállították a Nemzetőrséget. A tűzszünetek idején a lakosság élelmiszerért állt sorban. Ellenforradalomból demokratikus mozgalom Október 25-én leváltották Gerő Ernőt, az MDP új vezetője Kádár János lett. Kádár és Nagy Imre egyelőre a párt hivatalos álláspontját ismételgette az „ellenforradalomról” és a fegyverletétel szükségességéről, de világossá vált, hogy a hatalom érdemi engedményeire van szükség. A fordulat október 28-án következett be, amikor Nagy Imre „egész népünket átfogó és eggyé forrasztó nemzeti demokratikus mozgalomként” értékelte az ese-Petri György: Nagy Imréről Nagykörút - Rákóczi út kereszteződése, a Sztálin-szobor darabolása Kossuth Lajos tér, a Parlament erkélye. Nagy Imre miniszterelnök beszél a forradalmi tömeghez. (Fortepan/Album023 Franz Fink) < Corvin köz, háttérben a Corvin mozi (Fortepan/ETH Zürich) vezetői, beleértve Jugoszláviát és Kínát. Hruscsovék helyzetét megkönnyítette a nyugati hatalmakat is megosztó szuezi válság. A novemberi elnökválasztásra készülő és a vasfüggöny mögötti Magyarországról kevés információval bíró Egyesült Államok végig passzívan viselkedett. Eisenhower elnök rokonszenvéről biztosította a magyar ügyet, de Moszkvának megüzente, hogy az USA nem fog beavatkozni a kelet-európai eseményekbe. A Szovjetunió szabad kezet kapott. Személytelen voltál, mint a többi zakósszemüveges vezér, nem volt érces a hangod, mert nem tudtad, hogy mit is mondjál hirtelenjében a sok egybegyűltnek. Épp a hírtelenje volt szokatlan számodra. Csalódottan hallgattalak, cvikkeres öregember, még nem tudtam a betonudvart, ahol az ügyész az ítéletet, bizonyára, elhadarta, sem a kötél durva horzsolását, a végső szégyent. Ki mondja meg, mi lett volna mondható arról az erkélyről. Elgéppuskázott lehetőségek vissza nem térnek. Börtön, halál nem köszörüli ki a pillanat élit, ha kicsorbult. De emlékeznünk szabad a vonakodó, sértett, tétova férfira, akibe mégis fölszivároghatott düh, káprázat, országos vakremény, mikor arra ébredt a város: lövik szét. ményeket. Bejelentette a szovjet csapatok kivonását Budapestről, továbbá az általános amnesztiát, az ÁVH megszüntetését, a Kossuth címer újbóli használatát, március 15-e nemzeti ünneppé nyilvánítását, a bérek és nyugdíjak emelését. Többpártrendszer Nagy Imre koalíciós kormányába kisgazda, parasztpárti és szociáldemokrata politikusok is bekerültek. A győztes forradalom tehát nem 1953-ig, hanem 1945-1946-ig lendítette vissza a történelem kerekét. A közvélemény demokratikusabb rendszert akart. A következő napokban a harcok lassan megszűntek. Ekkor úgy tűnt, a szovjet vezetés jóváhagyja a történteket, bizalmat szavaz a Nagy Imre-Kádár János-Tildy Zoltán képviselte vezetésnek. Valójában a Kremlben október végén eldöntötték, hogy a magyar forradalmat fegyverrel kell leverni. A döntést támogatták a szocialista országok Kádár János Hruscsov és Tito eldöntötte, hogy Nagy Imre félreállítása után Kádár János lesz az első számú vezető Magyarországon. A szovjet csapatmozgásokra válaszolva a kormány bejelentette Magyarország semlegességét és kilépését a Varsói Szerződésből. Segítséget azonban nem kapott: november 4-én megindított elsöprő erejű szovjet támadás nagyjából egy hét alatt mindenütt felőrölte az ellenállást. Nagy Imre és kormányának kommunista tagjai a jugoszláv követségre menekültek, onnan hurcolták el őket - a családtagjaikkal együtt - Romániába. A szovjet csapatokkal Budapestre érkező Kádár János megalakította a „Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt”, és ismét ellenforradalomról beszélt. A szovjet intervenció és a Kádár-kormány elleni tiltakozásul az üzemek újra sztrájkba léptek. A régi-új hatalom válasza a megfélemlítés és a megtorlás volt; megkezdődtek a letartóztatások, majd (1957 januárjától) a kivégzések. Vereség és megtorlás A forradalom alatt a harcokban kb. 2500 magyar esett el. 13 000 személyt internáltak, 22 000-et bebörtönöztek, s 1961 nyaráig 229 főt végeztek ki a forradalomban való részvételért. (1849 őszén, a levert szabadségharc után 111-et.) Nagy Imrét és társait, akik a Kádárkormányt elismerni ne voltak hajlandók, zárt tárgyaláson ítélték el, majd 1958. június 16-án kivégezték, és jeltelen sírokban földelték el. Mintegy kétszázezer ember hagyta el Magyarországot — a 20. században ez már a negyedik nagy kivándorlási hullám volt -, a legtöbben, közel 84 000-en az Egyesült Államokat és Kanadát választották. 1956 ősze az alig ismert „kis csatlós országot” egy csapásra a világesemények középpontjába helyezte, és bebizonyította, hogy a kelet-európai népek valóban le akarják rázni a szovjet szocializmust. (Forrás: Bihari Péten Lángoktól ölelt ország -1914-2004) A bántalmazás sokszínűsége A Squid Game világsikerének árnyékában kissé eltűnt a vele egy időben bemutatott Egy szobalány vallomása című sorozat, pedig a szociális érzékenysége ritka kivétel a mai sorozatok választékában. A szegénység általában addig érdekű a sorozatok készítőit, amíg bűnözéssel párosul. Önmagában egy napi megélhetésért küzdő ember vagy család sorsát és történetét nem találják elég érdekesnek ahhoz, hogy filmre vigyék. Ezzel ellentétben mindent elárasztanak a tévében a gazdag emberek és famíliák. Ahhoz ez a cikk túl rövid, hogy ennek okait bővebben kifejtsem, de az biztos, közrejátszik benne, hogy a filmesek többsége is a módosabb rétegből származik, de ami talán ennél is fontosabb, hogy sok néző nem annak az életét nézi szívesen, akié közel áll az övéhez, pláne nem egy olyanét, aki látványosan rosszabbul SOROZATDARÁLÓ él, mint ő. Vonzóbb opciónak tűnik fényűző villákat nézni jacuzzival és medencével, mint egy lepukkant lakást valahol egy rossz környéken. Ugyan az Egy szobalány vallomásában is akad egy-két gyönyörű villa, de ezek nem a hősünk, Alex vagy a családja lakhelyei, a lány csak takarítja őket. A huszonéves, egygyerekes anyukát először akkor látjuk, amikor egy éjszaka közepén felkapja a kislányát, beül vele a kocsiba és elhajt, hogy elhagyja az odahaza részegen tomboló pasiját. Alex döntése azért is különösen bátor, mert nincs hová mennie: az apjával elhidegültek egymástól, az anyja pedig mentális problémákkal, rendkívüli hangulatingadozásokkal küzd és teljességgel megbízhatadan. A lány jobb híján egy bántalmazott anyákat védő szervezettől kér segítséget, hogy ne váljon hajléktalanná, élelmiszersegélyért folyamodik, és egy furcsa cégnél kezd el takarítómunkákat vállalni, amibe beletartozik a gazdag családok házának fényesre pucolása ugyanúgy, mint a lepukkant, rohadó patkánytetemekkel és emberi ürülékkel teli drogtanyák újra lakhatóvá tétele. A Stephanie Land memoárján alapuló Égy szobalány vallomásán érződik, hogy egy valóban megélt élet áll mögötte annak minden nehézségével. Ahhoz, hogy a sorozat hiteles legyen, kellett ez a biztos háttér, ugyanakkor arra is szükség volt, hogy profi szórakoztatóipari szakemberek vegyék kezelésbe az alapanyagot: bár minden esély megvolt rá, az Egy szobalány vallomása sosem válik nyomorpornóvá, mindig kínál annyi életörömöt vagy épp valamilyen emberi, megható pillanatot, amitől nem érezzük azt, hogy nem bírjuk tovább nézni. Eközben izgalmas formanyelvi megoldásokkal is kísérletezik: amikor Alex vásárol valamit, rendszeresen látjuk, mennyi pénze maradt, vagy amikor a bíróságon áll, az általa nem értett ügyvédi és bírói szövegből csak azt halljuk, hogy „jogi, jogi, jogi, jogi...”. A sorozat szíve-lelke azonban a szuper tehetséges Margaret Qualley, aki ezúttal az anyjával, az Idéden időkigből ismert Andie MacDowellel játszhat együtt, aki Alex édesanyját alakítja. Áz Egy szobalány vallomása egy érzékeny, érzelmes, szomorú, mégis reményteli sorozat a dolgozói szegénységről és arról, mennyire sokszínű tud lenni a bántalmazás és a családon belüli erőszak. Tóth Csaba
