Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)

2021-10-20 / 242. szám

KULTÚRA 101 2021. október 20. I www.ujszo.com Squid Game - Itt a lét a tét A kapitalizmus mechanizmusait bíráló koreai sorozat rémálommá változtatja gyermekkori játékainkat ágyazza, elkoptatott filmes kliséket használ, a szereplők inkább karak­tertípusok, mint hús-vér emberek, ezért saját egyéniségük sem lehet, és itt-ott a dramaturgia is sántít. Főleg a két utolsó, azaz a nyolcadik és ki­lencedik részben maradtak logikát­lanságok, elnagyolt megoldások. A végét pedig sikerült teljesen agyon­csapni. Nem arra gondolok, hogy szándékosan, amúgy netflixesen nyitva marad a sztori egy következő széria reményében (és igen, lesz második évad, a múlt héten jelen­tették be). Inkább a leleplezés súly­talansága, a motiváció esetlegessé­ge, a szájbarágós megjelenítés okoz csalódást. Az intellektuális kaland­nak induló sorozat fokozatosan el­laposodik, és egy idő után már nem akarjuk hallani a szereplőktől azo­kat a bölcsességeket, amelyeket többször hallhattunk, különböző példákkal alátámasztva. Röviden szólva: a néző nem hülye, van saját agya, és érti a vizuális üzeneteket. Épp ezért kissé ijesztőek az angol nyelvű sajtó kritikusainak szuperla­­tívuszai, az általános elragadtatás. Kevesen érzik bosszantónak az agyonsulykolt morálfilozófiát, a bő lére eresztett kioktatást. Lehet, hogy a Squid Game mérföldkő a soroza­tok történetében, de attól még nem egy mélyenszántó alkotás. Azt de­monstrálja, hogy a szórakoztatóipar alaposan leegyszerűsítette a jel­rendszerünket - hiszen így tudott globálissá válni. Hogy felesleges önállóan gondolkodni, hiszen min­dent szépen megmagyaráznak ne­künk, a biztonság kedvéért többször is, vizuálisan és verbálisán egyaránt. A túlhajszolt kapitalizmus kritikájá­hoz pedig adalékként annyit, hogy nem győzik gyártani a sorozatban szereplő melegítőket, számozott pólókat, cipőket, maszkokat, akkora irántuk a kereslet. Még a nálunk fil­lérekért kapható kínai üveggolyókat is öt dollárért árulják az interneten. Lehet, hogy most kellene eladnom a fiók mélyén lapuló készletemet? JUHÁSZ KATALIN Alig egy hónap alatt tarolta le a világot és vált popkulturális jelenséggé egy dél-koreai sorozat, amelyben vérre megy a játék. A 456 versenyzőből csak egy győzhet, ás aki kie­sik, meghal. A Netflix történe­tének legsikeresebb szériáját 111 millióan látták már. Ami nem jelenti azt, hogy remek­műről van szó. Az alaprecept egyszerű, a hozzá­valók külön-külön ismerősek lehet­nek más túlélődrámákból, az üzenet könnyen érthető, a körítés pedig olyan látványos, hogy a kritikusokat is letaglózta. A Squid Game (Nyerd meg az éle­ted) című kilencrészes sorozat olyan univerzális problémákra világít rá, mint a pénz és a hatalom viszonya, a morális értékek devalválódása, vagy a minden szinten növekvő ag­resszió. Titokzatos fejvadászok ke­resnek meg egy ajánlattal eladóso­dott embereket, a társadalom peri­fériáján vergődő lúzereket. Hatal­mas összeget nyerhetnek, amitől egyenesbe jöhet az életük. A szer­ződésből azonban hiányzik egy lé­nyeges pont: aki kiesik, azt lelövik, és viszik a hamvasztóba. Van itt mindenféle karakter: sze­rencsejáték-függő negyvenes apa, tönkrement vállalkozó, kegyvesztett maffiózó, vakmerő kalandor, piti tolvaj, halálos beteg öregúr, pakisz­táni bevándorló, észak-koreai mene­kült. .. Gyermekkorukból ismert já­tékokban kell összemérniük erejü­ket, ügyességüket (ugróiskola, kö­télhúzás, golyózás), de pont a fel­adat egyszerűsége és tétje közti el­lentmondás miatt döbbenetes a ha­tás. Ráadásul a versenyzőknek szin­te mindig választaniuk is kell: part­nert, csapatot, számot, formát, és nem tudják, mi alapján döntsenek, például jobb-e elsőnek nekiindulni, (Fotó: Netflix) zatok és a nagy, közös hálóterem vi­szont militáris jelleget ad az egész­nek. A halottakat rózsaszín szalag­gal átkötött fekete koporsóban szál­lítják a hamvasztóba - ezzel sem tud mit kezdeni az agyunk. És ott az arctalan személyzet, akik végrehajtják a titokzatos játékmes­ter utasításait. Az ő perspektívájuk­ból is látjuk a történetet, egy rendőr ugyanis beépül közéjük és igyekszik kideríteni, kik állnak a játékos tö­megmészárlás hátterében. Mindezek alapján a Squid Game lehetett volna remekmű, értékes al­kotás, amely a tévés vetélkedőkön szocializálódott nézők elé is tükröt tart. A rendező azonban biztosra akart menni, ezért üzeneteinek célba juttatása érdekében kissé túltolta a sorozat tanmesejellegét. A nagy igazságokat kínos közhelyekbe Nehéz periódusainkban oda vá­gyunk vissza. Itt viszont pont ez a rózsaszín nosztalgia válik véres rémálommá. Másrészt a játék felkészülés az életre. Játék közben tanuljuk meg, hogy vannak szabályok, melyeket be kell tartani, hogy fontos a csapat­munka, a stratégia, vagy hogy töb­bet ésszel, mint erővel. És játék köz­ben mutatkozik meg valódi énünk, lehull az álarc, úgy játszunk, ami­lyenek vagyunk. Az író-rendező mindezeket az evidenciákat szépen beépítette a történetbe, kihangsú­lyozva a karakterek különbözősége­it - mindenki máshoz ért, másban jó. A feszültséget a szürreális díszle­tek is fokozzák. Az élet-halál harc óvodai miliőt idéző színes környe­zetben zajlik, a maszkos őrök, az egyenmelegítők, a szabályos alak­A végén csak egy maradhat életben vagy az utolsónak van a legnagyobb esélye a túlélésre. Aztán egy ponton túl már éjjel sincsenek biztonság­ban, mert kiderül, hogy nem kötele­zőjáték közben „kiesni”, egymást is lemészárolhatják a versenyzők. A sorozat kitalálója és rendezője, Hwang Dong-hyuk már 2008-ban megírta a forgatókönyvet, de félre­tette, mert túl groteszknek tartotta. Máshol azt olvasni, hogy nem kel­lett senkinek, hiába házalt vele. Akárhogy is történt, a Squid Game mostanra érett igazán aktuálissá, úgy is mondhatjuk: beletenyerelt a kor­szellembe. Ez a gyermekjátékötlet zseniális, hiszen a gyerekkor az egyetlen fel­hőtlen időszak az életünkben, ami­kor még biztonságban érezzük ma­gát, nem kell felelősséget vállalnunk tetteinkért, nem cipelünk terheket. Elhunyt Edita Gruberová, a koloratúra királynője (Fotó: TASR) RÖVIDEN Késnek a Walt Disney bemutatói Los Angeles. Szomorkodhatnak a Marvel-rajongók, mivel a Walt Disney elhalasztja szuperhős­filmjeinek bemutatóját, de más népszerű produkciók, köztük az Indiana Jones-sorozat ötödik részének premierje is csúszni fog a koronavírus-járvány miatt. A Harrison Ford főszereplésé­vel, James Mangold rendezésé­ben készülő Indiana Jones­­történetet egy évvel később, 2023 júniusában mutatják be. A Fekete Párduc folytatása 2022 júliusa helyett novemberben kerül a mozikba. A filmek for­gatása tart még. Hónapokat csúszik a Doctor Strange az Őrület Multiverzumában, vala­mint a Thor: Love and Thunder című szuperhősfilmek bemuta­tója, előbbit 2022 márciusáról május 6-ra helyezték át, utóbbit 2022 májusáról július 8-ra. A Marvei stúdió másik szuper­hősfilmje, az Ant-Man and the Wasp folytatása csak 2023 júli­usában kerül a mozikba. (MTI) Paradox módon azért lett vi­lágsztár, mert itthon nem kel­lett. „Ilyenekből sok van ná­lunk" - hangzott a szakértői vélemény, és Edita Gruberová értett a szóbél,1969 végén Bécsbe emigrált. A koloratúra királynője hétfőn, 74 éves korában halt meg Zürichben. A pozsonyi születésű, édesanyja révén magyar felmenőkkel rendel­kező énekesnő nemzetközi pályafu­tása 1969-ben a Bécsi Operaházban indult, ahol A varázsfűvola Éj ki­­rálynőjeként mutatkozott be, majd a hetvenes években sorra hódította meg a világ legjelentősebb opera­színpadait, olyan emblematikus szerepekben, mint Konstanze (Szök­­tetés a szerájból), Donna Anna (Don Giovanni), Marie (Az ezred lánya), Gilda (Rigoletto), Violetta (Travia­­ta), Oscar (Az álarcosbál), Tebaldo (Don Calros), Zerbinetta (Ariadné Naxos szigetén) vagy I. Erzsébet (Roberto Devereux). Különösen stabil és egészen fia­talon lefektetett technikai alapokra építette pályáját, amelyet mindvégig a tudatosság jellemzett. Ez egyedül­állóan hosszú távú énekesi kitelje­sedést eredményezett: 2019-ben bú­csúzott a közönségtől, Kassán, Po­zsonyban és Budapesten is. „Mozarttal kezdtem, és a mai na­pig a legnagyobb géniusznak tartom őt. Aztán jött a bel canto, és azt érez­tem, hogy ezeket a szerepeket ne­kem írták. Az egész testemmel be­fogadom ezt a zenét. Donizetti és Bellini zenéje olyan terep, ahol iga­zán mindent ki lehet fejezni. Annak idején a tanárom azt mondta, hogy az elődök lábnyomai kezdetben túlsá­gosan nagyok, de beléjük lehet nőni. Ma már tudom, hogy a talpam kitölti a lenyomatof’ - mondta egyik utol­só, budapesti interjújában, amelyben azt is elárulta, milyen pályára ké­szült eredetileg. „Az éneklés nekünk olyan, mint a kábítószer. De ugyan­akkor gyógyszer is: egy zürichi ra­jongóm sok évvel ezelőtt súlyos be­teg lett, és megírta, hogy rengeteget segített neki, hogy a lemezeimet hallgatta. Egyébként tudja, mi akar­tam lenni 13-14 éves korom körül, amikor pályát kellett választani? So­kat betegeskedtem, ezért biztos vol­tam benne, hogy ápolónő leszek. Aztán jött a plébános, és közölte, hogy muszáj énekelnem. A folyta­tást ismeri. És mindenen.túl, azt hi­szem, valahol mégis ápolónő lettem, aki képes a zenével segíteni...” Edita Gruberová hangját számos felvétel őrzi a legnagyobb pályatár­sak és dirigensek kíséretével. Ná­lunk a Fehér kettős kereszt renddel tüntették ki, de megkapta a Bajor Ér­demrendet, Ausztria az Osztrák Köztársaság Szolgálatáért kitünte­tést adományozta neki, 2013-ban pedig megkapta a Herbert von Ka­rajan zenei díjat. (MTI, fideiio.hu, juk)

Next

/
Thumbnails
Contents