Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)
2021-10-20 / 242. szám
KULTÚRA 101 2021. október 20. I www.ujszo.com Squid Game - Itt a lét a tét A kapitalizmus mechanizmusait bíráló koreai sorozat rémálommá változtatja gyermekkori játékainkat ágyazza, elkoptatott filmes kliséket használ, a szereplők inkább karaktertípusok, mint hús-vér emberek, ezért saját egyéniségük sem lehet, és itt-ott a dramaturgia is sántít. Főleg a két utolsó, azaz a nyolcadik és kilencedik részben maradtak logikátlanságok, elnagyolt megoldások. A végét pedig sikerült teljesen agyoncsapni. Nem arra gondolok, hogy szándékosan, amúgy netflixesen nyitva marad a sztori egy következő széria reményében (és igen, lesz második évad, a múlt héten jelentették be). Inkább a leleplezés súlytalansága, a motiváció esetlegessége, a szájbarágós megjelenítés okoz csalódást. Az intellektuális kalandnak induló sorozat fokozatosan ellaposodik, és egy idő után már nem akarjuk hallani a szereplőktől azokat a bölcsességeket, amelyeket többször hallhattunk, különböző példákkal alátámasztva. Röviden szólva: a néző nem hülye, van saját agya, és érti a vizuális üzeneteket. Épp ezért kissé ijesztőek az angol nyelvű sajtó kritikusainak szuperlatívuszai, az általános elragadtatás. Kevesen érzik bosszantónak az agyonsulykolt morálfilozófiát, a bő lére eresztett kioktatást. Lehet, hogy a Squid Game mérföldkő a sorozatok történetében, de attól még nem egy mélyenszántó alkotás. Azt demonstrálja, hogy a szórakoztatóipar alaposan leegyszerűsítette a jelrendszerünket - hiszen így tudott globálissá válni. Hogy felesleges önállóan gondolkodni, hiszen mindent szépen megmagyaráznak nekünk, a biztonság kedvéért többször is, vizuálisan és verbálisán egyaránt. A túlhajszolt kapitalizmus kritikájához pedig adalékként annyit, hogy nem győzik gyártani a sorozatban szereplő melegítőket, számozott pólókat, cipőket, maszkokat, akkora irántuk a kereslet. Még a nálunk fillérekért kapható kínai üveggolyókat is öt dollárért árulják az interneten. Lehet, hogy most kellene eladnom a fiók mélyén lapuló készletemet? JUHÁSZ KATALIN Alig egy hónap alatt tarolta le a világot és vált popkulturális jelenséggé egy dél-koreai sorozat, amelyben vérre megy a játék. A 456 versenyzőből csak egy győzhet, ás aki kiesik, meghal. A Netflix történetének legsikeresebb szériáját 111 millióan látták már. Ami nem jelenti azt, hogy remekműről van szó. Az alaprecept egyszerű, a hozzávalók külön-külön ismerősek lehetnek más túlélődrámákból, az üzenet könnyen érthető, a körítés pedig olyan látványos, hogy a kritikusokat is letaglózta. A Squid Game (Nyerd meg az életed) című kilencrészes sorozat olyan univerzális problémákra világít rá, mint a pénz és a hatalom viszonya, a morális értékek devalválódása, vagy a minden szinten növekvő agresszió. Titokzatos fejvadászok keresnek meg egy ajánlattal eladósodott embereket, a társadalom perifériáján vergődő lúzereket. Hatalmas összeget nyerhetnek, amitől egyenesbe jöhet az életük. A szerződésből azonban hiányzik egy lényeges pont: aki kiesik, azt lelövik, és viszik a hamvasztóba. Van itt mindenféle karakter: szerencsejáték-függő negyvenes apa, tönkrement vállalkozó, kegyvesztett maffiózó, vakmerő kalandor, piti tolvaj, halálos beteg öregúr, pakisztáni bevándorló, észak-koreai menekült. .. Gyermekkorukból ismert játékokban kell összemérniük erejüket, ügyességüket (ugróiskola, kötélhúzás, golyózás), de pont a feladat egyszerűsége és tétje közti ellentmondás miatt döbbenetes a hatás. Ráadásul a versenyzőknek szinte mindig választaniuk is kell: partnert, csapatot, számot, formát, és nem tudják, mi alapján döntsenek, például jobb-e elsőnek nekiindulni, (Fotó: Netflix) zatok és a nagy, közös hálóterem viszont militáris jelleget ad az egésznek. A halottakat rózsaszín szalaggal átkötött fekete koporsóban szállítják a hamvasztóba - ezzel sem tud mit kezdeni az agyunk. És ott az arctalan személyzet, akik végrehajtják a titokzatos játékmester utasításait. Az ő perspektívájukból is látjuk a történetet, egy rendőr ugyanis beépül közéjük és igyekszik kideríteni, kik állnak a játékos tömegmészárlás hátterében. Mindezek alapján a Squid Game lehetett volna remekmű, értékes alkotás, amely a tévés vetélkedőkön szocializálódott nézők elé is tükröt tart. A rendező azonban biztosra akart menni, ezért üzeneteinek célba juttatása érdekében kissé túltolta a sorozat tanmesejellegét. A nagy igazságokat kínos közhelyekbe Nehéz periódusainkban oda vágyunk vissza. Itt viszont pont ez a rózsaszín nosztalgia válik véres rémálommá. Másrészt a játék felkészülés az életre. Játék közben tanuljuk meg, hogy vannak szabályok, melyeket be kell tartani, hogy fontos a csapatmunka, a stratégia, vagy hogy többet ésszel, mint erővel. És játék közben mutatkozik meg valódi énünk, lehull az álarc, úgy játszunk, amilyenek vagyunk. Az író-rendező mindezeket az evidenciákat szépen beépítette a történetbe, kihangsúlyozva a karakterek különbözőségeit - mindenki máshoz ért, másban jó. A feszültséget a szürreális díszletek is fokozzák. Az élet-halál harc óvodai miliőt idéző színes környezetben zajlik, a maszkos őrök, az egyenmelegítők, a szabályos alakA végén csak egy maradhat életben vagy az utolsónak van a legnagyobb esélye a túlélésre. Aztán egy ponton túl már éjjel sincsenek biztonságban, mert kiderül, hogy nem kötelezőjáték közben „kiesni”, egymást is lemészárolhatják a versenyzők. A sorozat kitalálója és rendezője, Hwang Dong-hyuk már 2008-ban megírta a forgatókönyvet, de félretette, mert túl groteszknek tartotta. Máshol azt olvasni, hogy nem kellett senkinek, hiába házalt vele. Akárhogy is történt, a Squid Game mostanra érett igazán aktuálissá, úgy is mondhatjuk: beletenyerelt a korszellembe. Ez a gyermekjátékötlet zseniális, hiszen a gyerekkor az egyetlen felhőtlen időszak az életünkben, amikor még biztonságban érezzük magát, nem kell felelősséget vállalnunk tetteinkért, nem cipelünk terheket. Elhunyt Edita Gruberová, a koloratúra királynője (Fotó: TASR) RÖVIDEN Késnek a Walt Disney bemutatói Los Angeles. Szomorkodhatnak a Marvel-rajongók, mivel a Walt Disney elhalasztja szuperhősfilmjeinek bemutatóját, de más népszerű produkciók, köztük az Indiana Jones-sorozat ötödik részének premierje is csúszni fog a koronavírus-járvány miatt. A Harrison Ford főszereplésével, James Mangold rendezésében készülő Indiana Jonestörténetet egy évvel később, 2023 júniusában mutatják be. A Fekete Párduc folytatása 2022 júliusa helyett novemberben kerül a mozikba. A filmek forgatása tart még. Hónapokat csúszik a Doctor Strange az Őrület Multiverzumában, valamint a Thor: Love and Thunder című szuperhősfilmek bemutatója, előbbit 2022 márciusáról május 6-ra helyezték át, utóbbit 2022 májusáról július 8-ra. A Marvei stúdió másik szuperhősfilmje, az Ant-Man and the Wasp folytatása csak 2023 júliusában kerül a mozikba. (MTI) Paradox módon azért lett világsztár, mert itthon nem kellett. „Ilyenekből sok van nálunk" - hangzott a szakértői vélemény, és Edita Gruberová értett a szóbél,1969 végén Bécsbe emigrált. A koloratúra királynője hétfőn, 74 éves korában halt meg Zürichben. A pozsonyi születésű, édesanyja révén magyar felmenőkkel rendelkező énekesnő nemzetközi pályafutása 1969-ben a Bécsi Operaházban indult, ahol A varázsfűvola Éj királynőjeként mutatkozott be, majd a hetvenes években sorra hódította meg a világ legjelentősebb operaszínpadait, olyan emblematikus szerepekben, mint Konstanze (Szöktetés a szerájból), Donna Anna (Don Giovanni), Marie (Az ezred lánya), Gilda (Rigoletto), Violetta (Traviata), Oscar (Az álarcosbál), Tebaldo (Don Calros), Zerbinetta (Ariadné Naxos szigetén) vagy I. Erzsébet (Roberto Devereux). Különösen stabil és egészen fiatalon lefektetett technikai alapokra építette pályáját, amelyet mindvégig a tudatosság jellemzett. Ez egyedülállóan hosszú távú énekesi kiteljesedést eredményezett: 2019-ben búcsúzott a közönségtől, Kassán, Pozsonyban és Budapesten is. „Mozarttal kezdtem, és a mai napig a legnagyobb géniusznak tartom őt. Aztán jött a bel canto, és azt éreztem, hogy ezeket a szerepeket nekem írták. Az egész testemmel befogadom ezt a zenét. Donizetti és Bellini zenéje olyan terep, ahol igazán mindent ki lehet fejezni. Annak idején a tanárom azt mondta, hogy az elődök lábnyomai kezdetben túlságosan nagyok, de beléjük lehet nőni. Ma már tudom, hogy a talpam kitölti a lenyomatof’ - mondta egyik utolsó, budapesti interjújában, amelyben azt is elárulta, milyen pályára készült eredetileg. „Az éneklés nekünk olyan, mint a kábítószer. De ugyanakkor gyógyszer is: egy zürichi rajongóm sok évvel ezelőtt súlyos beteg lett, és megírta, hogy rengeteget segített neki, hogy a lemezeimet hallgatta. Egyébként tudja, mi akartam lenni 13-14 éves korom körül, amikor pályát kellett választani? Sokat betegeskedtem, ezért biztos voltam benne, hogy ápolónő leszek. Aztán jött a plébános, és közölte, hogy muszáj énekelnem. A folytatást ismeri. És mindenen.túl, azt hiszem, valahol mégis ápolónő lettem, aki képes a zenével segíteni...” Edita Gruberová hangját számos felvétel őrzi a legnagyobb pályatársak és dirigensek kíséretével. Nálunk a Fehér kettős kereszt renddel tüntették ki, de megkapta a Bajor Érdemrendet, Ausztria az Osztrák Köztársaság Szolgálatáért kitüntetést adományozta neki, 2013-ban pedig megkapta a Herbert von Karajan zenei díjat. (MTI, fideiio.hu, juk)
