Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)
2021-10-20 / 242. szám
www.ujszo.com | 2021. október 20. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 9 Az Eurostat szerint már Németországban is több a szegény, mint Szlovákiában Az uniós statisztikai hivatal figyelmen kívül hagyta az illegálisan felépült roma telepeken élőket (TASR-feivétei) BRANISLAVTOMA Pozsony. Közép-európai paradicsomot kreált Szlovákiából az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat, amihez semmi mást nem kellett tennie, csak figyelmen kívül hagyni az alacsony béreket ás az illegálisan épült roma telepeket. Mi a szomorú valóság? „Szlovákia az egész Európai Unióban a második legjobban teljesítő ország a szegénységi mutatók szempontjából” - büszkélkedett Igor Matovic pénzügyminiszter a közszolgálati rádió hétvégi politikai vitaműsorában, hozzátéve, hogy csak Csehországnak sikerült megelőznie bennünket. A pénzügyminiszter az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat legfrissebb adataira hivatkozott. Ezek szerint Csehországban a lakosság 11,50, Szlovákiában pedig a 13,80 százalékát fenyegeti a szegénység. Ausztriában ugyanez 16,70, Luxemburgban 19,90, Németországban pedig 22,50 százalék körül mozog. Matoviö érdeme? Németország ugyanakkor az Európai Unió legerősebb gazdasága, tagja a világ legfejlettebb országait tömörítő G7 elit klubnak, és akkor még nem beszéltünk a bérekről. A német minimálbér tavaly elérte az 1571 eurót, miközben a szlovák bruttó átlagbér 1133 euró körül mozgott. Az Eurostat ennek ellenére azt állítja, hogy Szlovákiában lakosságarányosan fele annyian élnek szegénységben, mint a jóval gazdagabb Németországban. Hogyan lehetséges ez? Igor Matovic szerint mindez a tavalyi választást követően felálló, az idei év tavaszáig általa vezetett kormánynak köszönhető, amit azonban a szakemberek erősen vitatnak. A kormány szerintük ugyanis csődöt mondott a járványhelyzet kezelésével kapcsolatban, százmilliókat költött el a lakosság tesztelésére, és mindezek ellenére sem tudta megakadályozni az ország teljes lezárását a járvány helyzet eldurvulása miatt. A Matovic által vezetett kormány ráadásul az egyik legkisebb támogatást nyújtotta az Európai Unióban a járvány okozta gazdasági nehézségek enyhítésére. Csak összehasonlításképpen: még a korábban súlyos problémákkal küszködő Görögországban is tavaly a bruttó hazai termék (GDP) 13,7 százalékának megfelelő összeget fordították erre a célra, Szlovákiában ugyanakkor ez 4,4 százalék körül mozgott. Abszolút összegben a görögök 25,3 milliárd dolláros támogatása áll szemben a szlovák 4,6 milliárddal. A szlovák kormány hagyta csődbe menni az általa bezárásra kényszerített vendéglátóipari vállalkozásokat, miközben a bankoknak képes volt a választást követően szinte azonnal elengedni az általuk fizetett különadót. Matovic ennek ellenére az Eurostat fent említett jelentésére hivatkozhat, amely a szegénység szempontjából Szlovákiát az egyik legjobban teljesítő országként tünteti fel. Elfelejtett roma telepek Mi áll valójában a háttérben? A jó mutatók egész egyszerűen a felmérés furcsán megválasztott módszertanával magyarázhatók. Az Eurostat ugyanis figyelmen kívül hagyta a települések külterületein lakókat. Míg a nyugat-európai országokban a lakosság nagy része a települések belterületén legálisan felépített lakásokban és családi házakban él, Szlovákiában rengeteg illegálisan felépült roma telep található a települések külterületein, amelyekben az ott élők mélyszegénységben tengetik az életüket. Épp ezeket a legszegényebb csoportokat egyáltalán nem vette figyelembe az uniós statisztikai hivatal az összehasonlításában. Hol a határ? Nem ez azonban az egyetlen szempont, amely befolyásolja a helyezésünket. Rengeteg kérdést vet fel magának a szegénységnek a meghatározása is. „A szegénységi küszöböt az adott ország médián bérének a 60 százalékában szabták meg. Az aktuális adatokat nem hasonlítottam össze, de korábban az Ausztriában szegénynek minősülök csoportjába tartozóknak nagyobbak voltak a bevételeik, mint Szlovákiában a lakosság felének” - mondta el Zuzana Kusá, a Szlovák Tudományos Akadémia szociológusa. A médián bér, vagyis a fizetések matematikai középértéke az átlagbérnél pontosabban jellemzi a fizetésbeli eloszlásokat. Míg az átlagfizetések nagyságát néhány magasabb fizetés erősen megemelheti, a médián a valós ,középértéket mutatja: ennél az értéknél az emberek fele keres többet, pontosan fele pedig kevesebbet. Az uniós statisztikai hivatal legutóbb 2018-ban készített egy ezzel kapcsolatos felmérést. Akkor Ausztria esetében 2645, Szlovákia esetében pedig 979 eurós bruttó átlagbért mértek. Ha a szegénységi határt 60 százaléknál húzzuk meg, akkor Ausztriában már az 1587 eurónál kisebb bevételekkel rendelkezők is szegénynek számítottak, míg Szlovákiában a határ nagyjából 587 euró volt. „A szlovák politikusok szívesen hivatkoznak az uniós statisztikai hivatal szegénységgel kapcsolatos adatsoraira, ezekkel támasztva alá az intézkedéseik sikerességét. Figyelmen kívül hagyják közben a nehéz anyagi helyzetben élők tömegeit, akik képtelenek kifizetni még egy váratlanul meghibásodott háztartási eszköz javítását is, akik nem engedhetnek meg maguknak minden nap teljes értékű ételt, nem beszélve a szabadságról” - mondta el Kusá. A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa Elhunyt Komái János, a világhírű magyar közgazdász GAZDASÁGI HÍRMORZSA ÖSSZEFOGLALÓ Életének 94. évében, hétfőn elhunyt Kornai János Széchenyi-díjas közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Harvard Egyetem és a Corvinus emeritus professzora, a francia becsületrend kitüntetettje, a svéd, amerikai és más akadémiák tiszteletbeli tagja. Budapest. Komái János 1928-ban született Budapesten. A budapesti tudományegyetemen végzett, 1947- től a Szabad Nép gazdasági szerkesztője volt, 1955-ben az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa lett. 1966-ban elnyerte a közgazdaság-tudomány doktora címet, 1976-ban az MTA levelező, 1982-ben rendes tagjává választották. Számos külföldi egyetem hívta meg vendégprofesszornak: 1966-ban a Sussexi Egyetem, 1968-ban- és 1973-ban azamerikai Stanford, 1970- ben a Yale, 1972-ben és 1983-ban a Princeton, 1976-77-ben a stockholmi és 1984-85-ben a Harvard Egyetemen tanított. 1972-1977 között az ENSZ Fejlesztéstervezési Bizottságának alelnöke volt. Főként a tervezés matematikai módszereivel, a matematika és a számítástechnika közgazdasági alkalmazásával, a gazdaság mechanizmusának elméletével foglalkozott. Közgazdasági művei tíz nyelven olvasKornai János (MTi-feivétei) hatók. Legismertebb munkája A hiány, amely 1980-ban jelent meg. További fontosabb művei: A gazdasági vezetés túlzott központosítása, A beruházások matematikai programozása, A gazdasági szerkezet matematikai tervezése, Antiequilibrium, Erőltetett vagy harmonikus növekedés, Növekedés, hiány és hatékonyság, Ellentmondások és dilemmák, A vállalatok nyereségének bürokratikus újraelosztása, Régi és új ellentmondások és dilemmák, Indulatos röpirat a gazdasági átmenet ügyében, A szocialista rendszer kritikai gazdaságtana. Önéletrajza 2005-ben jelent meg. Munkásságáért 1983-ban megkapta a magyar állami díjat és a német Alexander von Humboldt-díjat. 1994-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki. 1997-ben megkapta a francia Becsületrend tiszti fokozatát. 2001-ben a stockholmi Közgazdaság-tudományi Egyetem, majd 2003-ban a várnai közgazdasági egyetem, 2013- ban a pozsonyi Páneurópai Főiskola díszdoktorává avatták. 2005-ben Prima Primissima díjjal tüntették ki. 2008-ban - 80. születésnapja alkalmából - a Magyar Közgazdasági Társaság Közgazdász Életműdíjával tüntették ki. 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje polgári tagozata kitüntetést kapta életművéért, a gazdasági rendszerek elméletének és működésének kutatásában elért, világszerte elismert eredményeiért. (MTI) Egyre vonzóbbak a fogyasztási hitelek Pozsony. Szlovákiában a lakosság tizede tervezi, hogy az év végéig fogyasztási hitelért folyamodik - derül ki a Postabank felméréséből. A hitelfelvételt fontolgatók több mint 60%-a legfeljebb 5 ezer eurót igényelne, és csak a 15%-uk venne fel 10 ezer eurónál is nagyobb összeget. A megkérdezettek negyede a kölcsönt lakásfelújításra fordítaná. „A korábban felvett, kedvezőtlenebb hitel visszafizetésére az emberek ötödé venne fel új, kedvezőbb kamatozású kölcsönt. Nagyjából ugyanennyien terveznek autóvásárlást is” - mondta el Melinda Burdanová, a Postabank ügyvezető igazgatója, aki szerint egyesek a lagzijukat, a szabadságukat és a karácsonyi ajándékok megvásárlását is hitelből fedeznék. A megkérdezettek több mint fele legfeljebb 3%-os hitelkamatról álmodik, Burdanová szerint azonban a fogyasztási hitelek kamatai jelenleg enyhén 7,5% felett mozognak, és a későbbiekben várhatóan ennél csak magasabbak lesznek. (TASR) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Angol font 0,8427 Ei Lengyel zloty 4,5729 Cseh korona 25,505 Magyar forint 360,64 Horvát kuna 7,5083 Ei Román lej 4,9488 El Japán jen 133,12 El Svájci frank 1,0716 Kanadai dollár 1,4389 Q USA-dollár 1,1655 VÉTEL - ELADÁS Privatbanka 1,19-1,13 26,10-24,83 Postabank 1,19-1,13 26,49-24,46 376,81-347,82 Szí. Takarékpénztár 1,20-1,12 26,10-24,70 378,20-345,63 Tatra banka 1,20-1,12 26,37-24,58 380,43-344,19 CSOB 1,20-1,14 26,17-24,87 Altalános Hitelbank 1,20-1,13 26,33-24,70 376,36-343,95 első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok)
