Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)

2021-10-20 / 242. szám

8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. október 20.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Kijevben tárgyal a Pentagon vezetője Kijev. Oroszország kezdte a há­borút a Donyec-medencében, és azóta akadályozza a konfliktus békés rendezését-jelentette ki Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter Kijevben, Andrij Ta­­rannal, az ukrán védelmi tárca vezetőjével tartott közös sajtó­­tájékoztatóján. Austin ígéretet tett arra, hogy az USA továbbra is biztosítja Ukrajnának a szük­séges támogatást az Oroszor­szággal fennálló konfliktusban. Hangsúlyozta, hogy egyetlen harmadik országnak sincs joga megvétózni aNATO-tagságot, így Ukrajnának joga van külső beavatkozás nélkül döntenie jö­vőbeli külpolitikájáról. (MTI) Ismét ballisztikus rakétát lőttek ki Szöul. Észak-Korea tegnap bal­lisztikus rakétát indított a Japán­tenger felé, folytatva a közel­múltban végrehajtott fegyver­­kísérletek sorozatát - közölte a dél-koreai és a japán hadsereg. A dél-koreai vezérkar adatai szerint Phenjan rövid hatótá­volságú, tengeralattjáróról in­dítható, ballisztikus rakétát lőtt ki. Napokon belül Joe Biden amerikai elnök észak-koreai különmegbízottja, Sung Kim Szöulban kezd tárgyalásokat az Egyesült Államok szövetsége­seivel az Észak-Koreával foly­tatott tárgyalások felújításának kilátásairól. (MTI) Rabokat engedett ki a katonai junta Nepjido. A mianmari katonai kormány elengedte az első cso­portját annak a közel 5600 em­bernek, akiknek szabadon bo­csátását hétfőn jelentette be. Az amnesztiában részesülő foglyok negyede a puccsellenes tiltako­zások miatt már elítéltek közül kerül ki. Ajunta az után hirdetett amnesztiát, hogy a Délkelet­ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) külügyminiszterei úgy határoztak, a mianmari junta nem halad megfelelően a béke­terv végrehajtásával, ezért Min Aung Hliang, a katonai diktatúra vezetője nem vehet részt a szer­vezet találkozóján. (MTI) Varsó megfizethet a jogsértésért ÖSSZEFOGLALÓ Strasbourg. A lengyel alkot­mánybíróság október eleji döntése, amelyben a nemzeti alkotmány elsőbbségét állapí­totta meg, megkérdőjelezi az Európai Unió alapjait - közölte Ursula von der Leyen, az Euró­pai Bizottság elnöke az Euró­pai Parlament ülésén, a len­gyel alkotmánybíróság friss döntéséről tartott vitán. „Független bíróságok nélkül ne­hezebb az emberek védelme, jogaik betartása bizonytalanabbá válik. Kötelességem megvédeni Európa polgárait, akárhol is éljenek az Eu­rópai Unióban” - fogalmazott Ur­sula von der Leyen. Az Európai Bi­zottság szükség esetén jogi lépésé­ket fog tenni, a lengyel kormánynak pedig el kell magyaráznia, hogyan A lengyel kormányfő (TASR/AP) akarja megvédeni az uniós pénzeket - tette hozzá. Az uniós tagság köz­vetett felszámolása politikáját kö­veti Varsó azzal, hogy megkérdője­lezi és nem tartja tiszteletben a kö­zösség szabályait és elveit —Jelen­tette ki Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti (ÉP) frakciójának vezetője. „Ez elfogad­hatatlan, kárt okoz a közösségnek és csak Vlagyimir Putyin orosz elnök­nek használ, aki le akarja építeni a jogállamot és egy gyenge uniót akar” - fejtette ki az ÉP legnagyobb frak­ciójának vezetője. A strasbourgi Európai Parlament tegnap plenáris vitát tartott arról a lengyel alkot­mánybírósági döntésről, amely sze­rint nem élvezhet felsőbbrendűséget az EU-jog a nemzeti törvények fe­lett, miközben ez az EU-tagság egyik alapfeltétele. A döntést követően egyre többet lehetett olvasni a len­gyelek esetleges kilépéséről, az úgynevezett polexitről, viszont a kormányfő, Mateusz Morawiecki leszögezte: Lengyelország az Euró­pai Unió része, és az is marad. Sze­rinte nem engedhető meg azonban, hogy az uniós intézmények ráeről­tessék döntéseiket másokra jogi alap nélkül, ahogy az sem, hogy egyes tagállamokkal szemben pénzügyi zsarolást alkalmazzanak - jelentette ki a lengyel miniszterelnök a vitán. Az uniós jog elsőbbségét megta­gadó Lengyelország a tűzzel játszik, a varsói alkotmánybírósági döntés után az európai vezetők kemény bün­tetésekről beszélnek, a hollandok azt követelik, hogy az EU alapelvéveí szembemenő Lengyelország egyet­len eurocentet se kapjon. Didier Reynders igazságügyi biztos hétfon jelentette be, hogy napokon vagy he­teken belül aktiválhatja a jogállami­sági mechanizmust az Európai Bi­zottság. A jogállamisági mechaniz­mus lényege, hogy az uniós költség­­vetés és a helyreállítási alapok védel­me érdekében az EU felfüggesztheti a tagállami kifizetéseket. Igaz, egye­lőre az is bizonytalan, hogy Lengyel­­ország és Magyarország hozzáférhet­­e ezekhez a forrásokhoz. (MTI, Tx, hvg) Erőteljes lejáratási kampány indul Márki-Zay ellen Márki-Zay Páter, az előválasz­tás nyertese, a 2022-es közös ellenzéki lista miniszterelnök­jelöltje arról beszélt, egy 7. parlamenti frakciót is létre­hozna az összefogásban szs­­replő hat párt frakciója mellé. Budapest. Márki-Zay szerint ezt a hetedik frakciót foghatná össze a mozgalma, a Mindenki Magyaror­szága Mozgalom (MMM), ahová azok kerülnének, akik nem szere­pelnek az előválasztást lebonyolító pártok eredeti hatos szövetségében. Ennek érdekében a hódmezővásár­helyi polgármester egyeztetésekbe kezd az ellenzéki pártok vezetőivel, köztük Gyurcsány Ferenccel is. A Márki-Zay által elképzelt frakció­ban olyan civil jelöltek ülnének, akik nem tagjai egyik pártnak sem. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióve­zetője szerint a Márki-Zay Péter elő­­választási győzelmével is a baloldali politika és Gyurcsány Ferenc vissza­térése maradt az ellenzék célja. Ezért új néven folytatódik a kormány aláírásgyűjtése, vagyis a Stop Gyur­csány! Stop Karácsony! helyett már Stop Gyurcsány! Stop Márki-Zay! szerepel a Fidesz kampányában. Áz ellenzék új vezetője elleni kampány másik szála Márki-Zay lejáratása. „Ä titokzatos amerikai múlttal rendel­kező” baloldali miniszterelnök­jelölt, Márki-Zay Péter kampánya és szlogenjei nemzetközi receptet kö­vetnek, a politikus „elitellenes” kampánya ugyanakkor hamar félre­mehet, hiszen Gyurcsány Ferenc és pártja, a Demokratikus Koalíció az előválasztáson tovább erősödött - áll a kormánypárt kutatóműhelyének, a XXI. Század Intézet elemzésében. „Márki-Zay személyében egy olyan baloldali miniszterelnök-jelöltet ál­lítottak, aki hosszú évekig élt kül­földön és a jelek szerint politikai kapcsolatokra tett szert az Égyesült Államokban. Felmerül a kérdés, Márki-Zayék milyen érdekek men­tén politizálnak, honnan kapnak anyagi támogatást és milyen célra” - írták. Az elemzés szerint sok a kér­dőjel a politikus múltjában, így a kampányban vélhetően több megle­pő dolog is ki fog majd derülni róla. Az egyik legnagyobb kérdés, hogy vajon mit csinált pontosan öt évig Kanadában és az Egyesült Államok­ban. Emellett az Ml állami tévé nem adta le az előválasztás győzteséről készült anyagokat. (MTI, Npsz, 444) Zeman jogköreit átruházhatják a miniszterelnökre Miloi Zeman cseh államfő egészségi állapota kimeríti azokat a feltételeket, amelyek esetén az elnöki jogkörök átruházhatók a kormányfőre és a képviselőház elnökére - állapította meg a szenátus alkotmányügyi bizottsága. Prága. A bizottság határozata sze­rint a parlamenti felsőháznak október végén kellene döntenie a cseh alkot­mány 66. cikkelyének alkalmazásá­ról, amely előírja, hogyan lehet átru­házni a feladatai ellátására képtelen államfő jogköreit a kormányfőre, va­lamint a képviselőház elnökére. A cikkely szerint ezt a lépést a parla­ment mindkét házának határozatban kell támogatnia. A szenátus legköze­lebbi ülése október 26-án kezdődik, majd az újabb ülésre november 5-én kerül sor. Az októberi választás ered­ménye alapján november 8-án, a 30 napos óvási időszak letelte után ül össze az új képviselőház, amikor a képviselők leteszik az esküt, és meg­választják a testület új szerveit. Ezt követően tűzhetné napirendre az al­sóház is az elnöki jogkörök átruhá­zását. A felsőháznak arról kellene ha­tároznia, hogy „a köztársasági elnök komoly egészségügyi okok miatt képtelen betölteni hivatalát” - mond­ta Zdenék Hraba, a szenátusi bizott­ság elnöke újságíróknak a prágai Központi Katonai Kórház vélemé­nyére hivatkozva. Milos Zeman államfő a prágai Központi Katonai Kórház vélemé­nye szerint jelenleg nem képes ellát­ni a tisztségéből eredő feladatokat - jelentette be hétfőn Milos Vystrcil, a cseh szenátus elnöke. Andrej Babis miniszterelnök felszólította Vrati­slav Mynárt, az államfői kancellária vezetőjét, hogy mondjon le posztjá­ról, mivel minősíthetetlenül viselke­dett az elnök egészségi állapota so­rán nyújtott tájékoztatásai során. A prágai Seznam Zprávy értesülése szerint súlyos betegségben szenved az államfő, májzsugor és annak szö­vődményei annak szövődményei állhatnak a háttérben, ami miatt szel­lemi képességei is romlanak. Ezért lehetett az, hogy egy közelmúltbeli cseh látogatáson orosznak hitte Or­bán Viktor magyar miniszterelnököt, akihez oroszul beszélt. (ct24,444, ú) Vasár napi Agitál - Okos Konyhával - mel!«?kl**t 16 ♦ 4 oida'on A Regionális nevelési és Szociális Központban Egy kalap alatt három intézmény Érsekújváron: az Iskola két részleggel működik. Az egyik a speciális alapiskola az értelmi­leg és testileg súlyos fogyatékkal élők számára. A másik az autista alapiskola, ott sincs jelenleg olyan gyerek, aki ne lenne mentálisan is sérült. Azokat, akik értelmileg nem fogyatékosak, Igyekeznek normál iskolákban elhelyezni, ha adottak a feltételek. A következő részleg a speciális pedagógiai tanácsadó, ennek keretében főleg az autizmus diagnosztizálására összpontosítanak, de másféle diagnosztizálást is végeznek, mivel magyar nyelven ez az egyetlen ilyen intézmény. Akik szembeszálltak Trianonnal. 100 éves a Lajtabánság ► História 1.......... ...................... Már kapható a Vasárnap legújabb száma

Next

/
Thumbnails
Contents