Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)
2021-10-20 / 242. szám
www.ujszo.com | 2021. október 20. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Elmarad a béremelés Nagy kihívás volt Matovic számára a költségvetés elkészítése 7 llami költségvetést még A átlagos években is szinte lehetetlen összeállítani úgy, hogy mindenki elégedett legyen. Az elmúlt másfél év azonban minden volt, csak nem átlagos, ezért Igor Matovic pénzügyminiszter komoly kihívással nézett szembe. A világjárvány miatt a szlovák költségvetés hiánya hosszú távon fenntarthatatlan mértékűre nőtt, idén vészesen közel kerül a GDP 8 százalékához. A fő feladat tehát egyértelműen a hiány csökkentése volt úgy, hogy lehetőleg a kormány prioritásaira több pénz jusson. Mindezt nem túl ideális koalíciós kapcsolatok mellett kellett elérni, és közben az uniós újjáépítési tervben megígért, nagy horderejű reformokra is gondolni kellett. Es ekkor a világgazdaságban uralkodó nagyfokú bizonytalanságot még nem is említettük. Ennek fényében mindenképp pozitívum, hogy a kormány által elfogadott költségvetési terv hiánya jelentősen alacsonyabb, mint az idei kilátások. A tervek szerint a jövő évi hiány a GDP 5 százaléka alá csökken, és a következő években tovább mérséklődik. Matovic azonban figyelmeztette koalíciós partnereit, hogy a 4,94 százalékos hiányt csak akkor tudja garantálni, ha a parlamentben elfogadják a nyugdíjrendszer és az adósságfék reformját. Ellenkező esetben a pénzügyminiszter kénytelen lesz a koaliciós partnerek költségvetési prioritásait 700 millió euróval visszafogva a hiányt a GDP 4,3 százalékára csökkenteni. A következő hetekben nyilvánvalóan további koalíciós egyeztetésekre lesz szükség, és a parlamentben még változhatnak a paraméterek. A költségvetési hiány felső határa azonban adott: nem haladhatja meg a GDP 5,1 százalékát. . Az egyes minisztériumok mintegy 6 milliárd euróval kértek többet, mint amennyit reálisan kaphattak, így persze több tárca elégedetlen a nekijutó forrásokkal. Különösen sok vitát gerjesztett az egészségügy és az iskolaügy költségvetése. Első látásra mindkét terület forrásai jelentősén nőnek, de a többlet reálisan az EU újjáépítési alapjából és más uniós forrásokból származik. Ezeket csak befektetési célokra lehet használni, ami különösen az iskolaügy esetében fájó, ugyanis a pedagógusbérek emelésére a többletforrások ellenére sem akad fedezet. Ez azt jelenti, hogy a pedagógusbérek már második éve nem emelkednek, ez pedig az egyre nagyobb inflációval jelentősen rontja a pálya vonzerejét. Béremelés nélkül 2022-ben a pedagógusbérek várhatóan csak az átlagbérek 105 százalékát érnék el, ami utoljára 2015-ben fordult elő. Valamivel jobbak az egészségügyi dolgozók kilátásai, de a munkaerőhiánnyal küszködő szlovák egészségügy problémáit csakis jelentősébb béremeléssel lehet enyhítheti. Eduard Heger kormányfő úgy fogalmazott, a jövő évi büdzsé a fej lesztés és a stabilitás költségvetése. A stabilitással gond nélkül egyet lehet érteni, de a fejlesztés vitatható. Igaz, hogy az uniós újjáépítési forrásoknak köszönhetően a jövő évi beruházások jelentősen nőnek, de az emberi erőforrásokba történő beruházás elmarad. Hiába lesznek új vagy felújított kórházak és iskolák, ha ezekben nem lesz elegendő jól képzett és motivált orvos, nővér és tanár. Ha most sem tudtak pénzt találni béremelésre, akkor nehéz elképzelni, hogy az elkövetkező években hogyan sikerülhet, amikor a költségvetési hiányt sokkal radikálisabban kell majd csökkenteni. Költségvetés (Kotrha) odmézeuvachareille Kétségbeesett francia újságírók próbálják megtanulni, hogy kell kiejteni azt, hogy Hódmezővásárhely. Szegény külföldi tudósítók egyszerűen nem kerülhetik meg azt a problémát, hogy Márki-Zay Péterről beszélve meg kell említeniük, hogy egy kiejthetetlen nevű magyar település polgármesteréről van szó. JB Chastand, a Le Monde közép-európai tudósítója meg is írta, hogy „itt az ideje megtanulni Hódmezővásárhely kiejtését”. Bár kapott is tippeket, az eleve reménytelenné teszi a helyzetét, hogy a város nevében két„h” hang is van, amit a francia nyelvben nem ejtenek. A két, franciák által adott kiejtési tanács egyébként az odmézeuvachareille és az Haudmézeuvacharheille. Chastand és kollégái nem az első franciák, akiknek meg kell küzdeniük ezzel a problémával, a város az első világháború után egy ideig ugyanis francia megszállás alatt állt. Bródy Sándor író pedig a mostani események fényében szabályosan látnok volt, ugyanis már 1909-ben Paraszt Párizsnak nevezte Hódmezővásárhelyt, vidékizési rohamában, de szerencsére ott volt Ady Endre, hogy helyretegye. A franciában egyébként nem gyakoriak a Hódmezővásárhely hosszúságú szavak, állítólag az „alkotmányellenesen” jelentésű anticonstitutionellement - ejtsd antikonsztitüszionelman - a tizenegyedik leghosszabb francia szó úgy, hogy a lista élén különféle összetett vegyületek hosszú elnevezései állnak. Viszont a bűvészt prestidigitateumek úják és presztidizsitatőmek ejtik. (444.hu) A véletlenek logikájáról VERES ISTVÁN ukorrépa csapódott az úttestre, amikor Bandika és Ervin megtudta, hogy veszély leselkedik a dízelautók tulajdonosaira. A vágsellyei Duslo ugyanis nem fogja már gyártani az AdBlue nevű adalékanyagot, amely az újabb fajta dízelmotorok működéséhez szükséges. Ön gondolta volna, hogy ennek a kékségnek a legnagyobb európai gyártója véletlenül éppen a Duslo? - szólalt meg a sűrűsödő Duna menti ködben Ervin. Bandika elismerte, hogy ezt bizony sosem gondolta volna, még akkor sem, ha a hátát - véletlenül vagy szándékosan - vizes kötéllel csapkodják. Még jó, hogy nekünk véletlenül épp nem újabb, hanem régebbi típusú dízelmotor hajtja az autónkat, folytatta Ervin, majd hirtelen a fékre taposott, mert észrevett az úttesten egy azonosítatlan pihenő tárgyat. Egy cukorrépa volt, amikor pedig ezt Ervin tudatosította, ismét a gázpedálra lépett. Bandika megkérdezte, miért nem álltak meg, ő ugyanis szívesen hazavitte volna az otthontalanná vált répát. Szerintem egyáltalán nem véletlen, hogy éppen elénk pottyant. Felszeleteltem volna az állatoknak. Vagy... készítettem volna belőle répaprizmát, illetve kockacukrot. Most ezekről mind le kell mondanom, mert maga hajt, mint a tatár, köszönöm szépen. Ervin csak annyit mondott, hogy a cukorrépa nem azonos a takarmányrépával, ködben megállni pedig legalább olyan veszélyes, mint ködben autózni, úgyhogy a témát lezártnak tekinti. Aztán elkezdett beszélni egy Krisztián nevű ismerőséről, aki két éve nem iszik semmilyen alkoholt, azóta viszont nagyon sok cukortartalmú ételt fogyaszt. Sütemények, csokoládék, üdítők. Szerintem még a vasárnapi húslevesébe is cukorrépát aprít. Egyébként az benne a legérdekesebb, mármint ebben a Krisztiánban, hogy ha káromkodni akar, mindig azt a német szót mondja, hogy Schmetterling. Mérgesen, engesztelhetetlenül. Schmetterling! Bandika nem tud németül, úgyhogy megkérdezte, mit jelenthet ez a hangalakilag tényleg meglehetősen agresszív kifejezés, mire megtudta, hogy a Schmetterling a németben nem más, mint a pillangó. Hát ez furcsa. De ha megnézzük, az angolok sem panaszkodhatnak - folytatta Ervin. Náluk a pillangó butterfly, ami sokak szerint teljes agyrém, hiszen azt jelenti, vajlégy. Vagy ha nagyon részrehajlóak vagyunk, akkor repülő vaj. Fogjuk ezt is a véletlenre? Persze ez még mindig nem jelenti a világvégét, mint a dízelautókhoz való folyadék gyártásának leállítása. Bandika bólintott, mert együttérzett a dízelautók tulajdonosaival. Elmondta, hogy maga sem tudná, mihez kezdene egy olyan dízelautóval, amely AdBlue híján az udvaron parkol. Ervin azonban erre is tudott egy pótmegoldást. Nemrég egy ismerőse egy régi Ikarus autóbuszt hasznosított újra oly módon, hogy kiscsibéket nevelt benne. Másoknak brojlercsirkéi voltak, neki meg Ikarusz-csirkéi. Persze ez még akkor történt, amikor a fontos események nem történtek ennyire gyors egymásutániságban, mint manapság. Ervin szerint nem is az a legfárasztóbb, hogy hetente kétszer beköszönt a világvége, hanem hogy minden ugyanúgy megy tovább a világvégék után is. Bandika letekerte az ablaküveget, és teleszívta a tüdejét első osztályú Duna menti köddel. Nem szabad túlságosan bízni a terveinkben, mert a véletlennek is megvan a maga logikája - idézte Petroniust, az első században élt római írót, majd kijelentette, hogy szereti a ködöt, mert növeli a véletlenekre alapozott biztonságérzetét. A szerző a Vasárnap munkatársa FIGYELŐ Belülről tönkretenni a klubot A brexittel eltérően a lengyelekkel az a gond, hogy ők bent akarnak maradni az unióban - mutat rá az Economist kommentárja. A brit lap leszögezi: a lengyel alkotmánybíróság döntése arra példa, miként lehet belülről tönkretenni egy klubot. Ez pedig ártalmasabb, mint maga a polexit, a lengyel kilépés lenne. Azzal a kockázattal jár, hogy szép lassan háttérbe szorul Lengyelországban az uniós jogrend, ráadásul dominóhatás indulhat be. Hiszen ha más országokban a bíróságok többé nem bízhatnak meg a lengyel igazságszolgáltatás ítéleteiben, akkor összezavarodik a rendszer. És a rossz példa könnyen ragadós lehet. Még egy olyan, viszonylag mérsékelt figura, mint Michel Bamier francia jobbközép politikus, volt uniós brexitfőtárgyaló is felvetette, hogy helyre kell állítani a francia jog elsőbbségét a közösségi szabályozással szemben. Emellett ha egy kormánynak nem kell igazodnia a legfelsőbb európai bíróság számára kellemetlen döntéseihez, és emiatt nem kell különösebben félnie szankcióktól, nos, akkor nagy lehet a kísértés más országok számára, hogy kövessék a példát. De itt messze nem arról van szó, mint a német alkotmánybíróság sokat emlegetett ítélete esetében. Karlsruhe csupán játszott a gyufával, míg a lengyel testület benzinnel itatta át az EU egész jogi rendszerét, majd szánt szándékkal lángra lobbantotta. Papíron könnyen meg lehet oldani az ilyen vitát: ott az ajtó, nyugodtan lehet távozni. Ezt csinálták a britek. Viszont a lengyelekkel az unió nehéz helyzetben van, mert ha megtorlásul pénzeket tart vissza, akkor Varsó tiltakozásként megakaszthatja az EU normális működését. A lengyel jogállam nyitott sebnek számít. Hosszú távú fenyegetés, amire választ kell találni, ha a szervezet prosperálni szeretni. Főként, mivel az alkotmányos válság átterjedhet más országokra is. (nsz)
