Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)
2021-10-16 / 239. szám
16 SZALON 2021. OKTOBER 16. www.ujszo.com Budapesten. 1971-ben nagyszabású Vadászati Világkiállítást rendeztek A Vadászati Világkiállítás dámvadas főbejárata 1971-ben. (Forrás: gyulajzrt.hu) ben a Práterben helyet kapó, több mint 130 - zömmel újonnan épített, részben régi - pavilonból álló nemzetközi vadászati kiállítást az uralkodó, Ferenc József 80. születésnapjára időzítették, aki a kiállítás fővédnöke is volt. Nemzetközi vadászati világkiállításokra később is sor került: 1937-ben Berlinben nyűt meg a „nemzetközi vadászolimpiás” Hermann Göring, a náci Harmadik Birodalom második emberének tervezésében és védnöksége alatt, 1954-ben Düsseldorf, 1961-ben Firenze, 1967-ben pedig Novi-Sadbsn (Újvidéken). Híd a hidegháború frontjai közt ,A természet védelme, a természet értékeinek megőrzése korunkban a dolgozó ember, a munkálkodó ember életkörülményeinek szebbé, A rendezvény nemcsak vadászat, a vadgazdálkodás és a természet szépségei iránt érdeklődő magyarországi közvéleményt mozgatta meg, de pozitívan formálta az országról kialakult nemzetközi képet is. A rendezvényre ráadásul a hidegháborús nagyhatalmi szembenállás zenitjén került sor. A több mint egy hónapig tartó expo a kádárí Magyarország egyik legnagyobb nemzetközi figyelmet kiváltó eseménye volt: a tiszteletüket tevő külföldi politikusok sorában ott volt Leonyid Iljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára és Fülöp edinburgh-i herceg, a Nemzetközi Lovasszövetség elnöke is, akiket a nemzetközi hírügynökségek Budapestre delegált munkatársainak „hada” kísért. 2021. szeptember 25.-október 14. között - éppen az 1971-es esemény ötvenéves jubileumán - ismét Vadászati Világkiállításra került sor Budapesten. Az Egy a Természettel 2021 - Vadászati és Természeti Világkiállítás megrendezésére egész más nemzetközi környezetben került sor. Előzmények - Nemzetközi Vadászati Kiállítások Két vadászati kiállítás Budapesten harmonikusabbá tételét jelenti. S a vadászati világkiállítás a nemzetközi kiállításoktól eltérően [...] mást nyújt, igyekszik megszerettetni velünk a természetet, az erdőket, a folyókat, megismertetni az azokban élő állatokat és növényeket. ” Ezekkel a mondatokkal fogalmazta meg a Népszava 1971. augusztus 27-iki számának címoldalán az ezen a napon megnyílt budapesti vadászati világkiállítás legfőbb célkitűzéseit és mottóját. Annak ötlete, hogy Magyarország - önálló tapasztalat híján - vadászati világkiállítást rendezzen - állítólag- az 1960-as évek elején merült fel először egy tanzániai vadászaton, ahol együtt hódolt e szenvedélynek Földes László kommunista belügyminiszter-helyettes (később az Erdészeti Főigazgatóság vezetője és agrárminiszter-helyettes) és Nagy Endre. Nagy - aki korábban csendőrszázados volt, de 1944-ben zsidó felesége (Hatvány Ferenc Alexandra nevű lánya) miatt lefokozták és elbocsátották a szerv kötelékéből, majd be is börtönöztek- 1952-ben Ausztriába disszidált, ahonnan Nyugat-Németországba került és végül állatkertigazgatóként dolgozott. Nagy szerepet vállalt az 1954-es düsseldorfi világkiállítás szervezésében is és nevéhez köthető Windischgrátz trófeagyűjteményének Keszthelyre kerülése, valamint a balatonedericsi Afrika Múzeum 1984-es megalapítása is. A szervezés végül 1966-ban öntött konkrét formát, amikoT Magyarország tárgyalásai a Nemzetközi Vadászati Tanáccsal (Conseil International de la Chasse - CIQ sikeresek voltak, a szervezet 1966-os közgyűlése zöld utat adott, igazgatósága pedig védnökséget is vállalt a „ Vadászati Világkiádítás, Budapest 1971” lebonyolítása felett. A magyar kormány a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztését jóváhagyva 1967 májusában határozott a Világkiállítás megrendezéséről, az előkészítő munkák vezetésével pedig a „kormányfőmegbízott” hatáskörrel a mezőgazdasági és élelmiszerügyi miniszterhelyettest bízta meg. Az állami szintre emelt burzsoáellenesség hivatalos propagandája ellenére a Magyar Népköztársaság mindennapjaiban a vadászat haA vadászat régóta az arisztokrácia és a politikai elit egyik legkedveltebb szórakozási formája volt. A vadászati kultúra fejlődése, a vadállomány bősége és a gazdag vadászati hagyományok miatt az Osztrák-Magyar Monarchia időszaka a hazai vadászattörténelem egyik aranykorának számított. A 19. század végére hangsúlyossá vált az igény, hogy ezt a kultúrát ne csak a kiváltságos rétegek, hanem a szélesebb érdeklődő közönség is megismerhesse. Az 1896-ban, Budapesten megalapított Magyar Mezőgazdasági Múzeumban, a grandiózus Millenniumi ünnepségek után a gótikus stílusú Vajdahunyad várában gazdag gyűjtemény mutatta be a Kárpát-medence élővilágát, az ország roppant gazdag vadászati tradícióit és számos reprezentatív trófeát. A Monarchia kétségtelenül a kor vadászati nagyhatalma volt, ezért is valósították meg a 19. század végén már megfogalmazott gondolatot - egy első nagy nemzetközi vadászati kiállítás létrehozását (Erste Internationale Jagdausstellung) éppen a Birodalom fővárosában, Bécsben. Az 1910-Leonyid Iljics Brezsnyev a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára Kádár János, az MSzMP KB első titkára kíséretében az 1971-es kiállításon. (Forrás: 24.hu) gyománya elevenen tovább élt, csak most a korábbi arisztokratákkal és főurakkal szemben az új politikai elit, a pártnómenklatúra számára szervezett „elvtársi vadászatok” formájában. A hazai vadállomány a második világháború eredményezte súlyos pusztítás ellenére még mindig világszínvonalúnak számított, a vadakat gondozó szakszemélyzet pedig zömmel még a korábbi Horthy-rendszer tanult és elhivatott szakembergárdája volt. A kádári Magyarország számára komoly haszonnal járt az ötvenes évektől a jóval drágább nyugati vadászkörutak helyett az olcsóbb kelet-európai „szafarikra” érkező - és egyre növekvő számú - „imperialista” trófeavadász és turista vendégül látása és a velük járó külföldi valutában rejlő üzleti lehetőség, a külföldi vadászokat pedig csábította a Nyugaton már egyre nagyobb mérteket öltő természetvédelmi és állatvédelmi szempontoktól még alig érintett magyarországi közeg is. A politikai rendszerektől független gazdasági haszonszerzés logikája mellett pedig komoly súllyal esett latba egy nemzetközi esemény sikeres lebonyolítására építve az 1956-ban alaposan elrongyolódott nemzetközi presztízs javításának lehetősége is. A világkiállítás megálmodói és szervezői ezért jó érzékkel építettek arra a kíváncsiságra is, hogy a vasfüggönyön mögötti Magyarország a nyugati diplomaták és sajtó számára érdekes lehet. A szocialista Magyarország pedig mindent meg is tett azért, hogy a vadászat és a természetvédelem összekötő témáinak apropóján a legemberibb arcát mutassa a külföldnek, és egy élhető, szerethető - ha nem egyenes a legszerethetőbb - kommunista mintaország képét közvetítse. ség (KISZ) tagszervezetei látták el - olvashatjuk a kiállítás 1971-ben megjelent vaskos emlékalbumában. Az állami propaganda feladata volt a hazai és külföldi szaksajtó érdeklődésnek felkeltése. A Világkiállítás tervezett programjairól az érdeklődők különböző propagandakiadványokból tájékozódhattak, az országba rendszeresen hívtak meg külföldi újságírókat, hogy első kézből szerezzenek tapasztalatokat az előkészületekről, a felkészülés egyes stációiról pedig különböző tudósításokat tettek közzé, valamint magyar és nemzetközi sajtótájékoztatókat tartottak. A nemzetközi propaganda 1969-ben volt a legerőteljesebb, a magyarországi televízió, rádió és a sajtó 1970-ben aktivizálta magát, 1971-ben pedig csúcsra járatták a világkiállításról való figyelemfelkeltő tájékoztató munkát. Résztvevők, programok, látnivalók Az évekig tartó előkészületek után az alcímében a Természet és az ember kapcsolatát hirdető Budapesti Vadászati Világkiállítás 1971. augusztus 27-én nyitotta meg kapuit kijelölt helyén, Budapest városközpontjától mintegy tíz percre lévő Kőbányán, az Albertirsai út mintegy harminchektárnyi területén felállított pavilonokban, a lovasversenyeknek helyt adó lovaspályán és a kor igényei szerint korszerűsített infrastrukturális környezetben. Eddigre az elsősorban a külföldi turisták számára készült nagyvolumenű presztízsberuházások is elkészültek: átadták a belvárosi EMKE Szállót, a Volga Szállót is és több, az ország vadászterületeihez közel eső szállodát is felépítettek. Ez Az előkészítésben és a rendezésben tucatnál is több társadalmi szervezet működött közre, közülük is a legjelentősebb szerepe a Magyar Vadászok Országos Szövetségének (MAVOSZ) volt. Az előkészítő bizottsági munkának e szövetség és vidéki szervezeteinek lázas aprómunkája volt a motorja a trófeák nevezésétől, a vidéki látogatók megszervezésén át a rendszeres és informatív propagandamunkáig, valamint a szervezet anyagi segítségéig. A sporthorgászati bemutatókat a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) készített elő, a kutyás rendezvényeket a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete (MEOE) szervezte, a lovasprogramokat a Magyar Lovas Szövetség bonyolította le, a fiatal látogatók bevonásának feladatát pedig a Kommunista Ifjúsági Szövetvolt az első tényleges nemzetközi vadászati kiállítás, amelyet teljes egészében a vadászatnak és az ezzel összefüggő természetvédelem témájának szenteltek, és melyet a Nemzetközi Kiállítási Iroda támogatott. A szervezőmunka megtette a hatását: a pavilonokat rangosabb külföldi meghívottak, diplomaták, párt- és állami vezetők, miniszterek és különböző hírességek látogatták meg. Leonyid Iljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Párja Központi Bizottságának főtitkára Kádár Jánossal, az MSZMP KB első titkárával és Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel tekintette meg a kiállítást, Fülöp edinburgh-i herceg (II. Erzsébet angol királynő férje) pedig a Nemzetközi Lovasszövetség elnökeként mondott nyitóbeszédet az I. Fogathajtó Európa-bajnokság
