Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)
2021-10-13 / 236. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. október 13.1 www.ujszo.com Körvonalazódik a német Olaf Scholz kancellárjelölt most szondázza a leendő partnereit (TASR/ap) RÖVIDEN BabiS tudja, hogy ellenzékbe vonul Prága. Milos Zeman cseh államfő vasárnap azt mondta Andrej Babisnak, hogy őt kívánja megbízni a kormányalakítási tárgyalásokkal - közölte Babis miniszterelnök tegnap. Babis azt is elmondta: számol azzal, a most kormányon levő mozgalmának, az ANO-nak ellenzékbe kell vonulnia. Megjegyezte, ő és mozgalma konstruktívan kíván eljárni, és nem céljuk a demokratikus folyamatok fékezése. A kormányfő beismerte: mint a legerősebb képviselőházi párt elnöke megszólította a Spolu vezető erejét képező Polgári Demokratikus Pártot, az ODS-t (37 mandátum) az esetleges kormányzati együttműködésre, ajánlata azonban elutasításra talált. (MTI) Uniós segítség az afgánoknak Brüsszel. Az Európai Unió egymilliárd euró értékű támogatást különít el az Afganisztánban élők számára, valamint a menekült afgánokat befogadó szomszédos országok sürgős szükségleteinek kielégítésére - közölte az Európai Bizottság. Az uniós bizottság közleménye szerint a támogatást indokolja, hogy az afganisztáni társadalmi és gazdasági helyzet romlik, ami átél közeledtével afgánok százezreinek mindennapjait fenyegeti, illetve az, hogy az augusztus második felében bejelentett, százmillió euró értékű humanitárius segítség önmagában nem lesz elegendő az esetleges éhínség elkerülésére. (MTI) EU-szerződés Ukrajnával Kijcv. Az unió és Ukrajna megkötötte a Nyitott Égbolt szerződést Kijevben, az EU-Ukrajna csúcstalálkozó keretében. Az egyezmény célja, hogy egyenlő jogokat biztosítson az ukrán és az európai légitársaságoknak, megszüntesse a kétoldalú megállapodásokba foglalt, egyes útvonalakra vonatkozó monopóliumot, megkönnyítse új útvonalak megnyitását az ukrán és az európai városok között, ezáltal csökkentve a jegyárakat. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Elkezdődött a következő német szövetségi kormány megalakítását cálzó előzetes egyeztetések második szakasza, amelyben már csak a szeptemberi parlamenti választáson győztes szociáldemokraták tárgyalnak lehetságes partnereikkel. A legutóbbi, 2017-es választás után rekordot döntő ideig, 172 napig tartott a kormányalakítás. Olaf Scholz szociáldemokrata kancelláijelölt tervei szerint ezúttal jóval gyorsabban, legkésőbb karácsonyig megalakul a német szövetségi kormány. Hasonlóan nyilatkozott Kevin Kühnert, a szociáldemokraták alelnöke is. „Rendkívül magabiztosan feltételezhetem, hogy így lesz. A tárgyalások jól indultak, nagyon biztatóan” - mondta az ARD közszolgálati televíziós csatornának. A Német Szociáldemokrata Párt (SPD), a Zöldek és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) küldöttsége folytatja az úgynevezett szondázás szeptember végén elindított folyamatát. A szeptemberi Bundestagválasztáson az SPD a szavazatok Bukarest. Dacian Ciolos EP- képviselőnek, az előző bukaresti jobbközép kormányból kilépett Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnökének adott kormányalakítási megbízást Klaus Iohannis román államfő. Döntése bejelentésekor az elnök nem indokolta meg választását, csak arra hivatkozott, hogy az országnak sürgősen teljes jogkörű kormányra van szüksége, amely kezelni tudja az energiaárak emelkedését, a koronavírus-járvány okozta válságot, és meg tudja hozni a nemzeti helyreállítási terv életbe léptetéséhez szükséges döntéseket. Klaus Iohannis azt követően döntött a miniszterelnök-jelölt kinevezéséről, hogy hétfőn az elnöki hivatalban külön-külön konzultált a parlamenti pártok küldöttségeivel. Az alkotmány által megkövetelt kormányalakítási egyeztetések anélkül kezdődtek meg, hogy a pártok előzetesen bármilyen koalíciós megállapodásra jutottak volna. A parlament múlt kedden buktatta meg a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai 25,7%-ával végzett az első helyen. A CDU/CSU története leggyengébb teljesítményével 24,1%-ot szerzett, így már csak a második számú politikai erő Németországban. A két párt folytathatná a 2013- ban kezdett közös kormányzást, azzal a különbséggel, hogy nem az SPD, hanem a CDU/CSU lenne a kisebbik koalíciós partner. Ezt egyikük sem szorgalmazza, ezért a szociáldemokraták és a CDU/CSU Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Florin Citu liberális miniszterelnök vezette jobbközép koalíciós kormányát. Dacian Ciolos megtiszteltetésnek nevezte miniszterelnök-jelölti megbízatását, és felelős hozzáállást kért valamennyi politikai erőtől a kormányalakítási tárgyalásokon, hogy mielőbb kivezethessék az országot a válságból. Ciolos 2015 novembere és 2017 januárja között szakértői kormány élén már volt román miniszterelnök. A Nemzeti Liberális Pártot (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) hívta kormányalakítási tárgyalásokra Dacian Ciolos, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint az a természetes, hogy Ciolos azoknál a pártoknál keressen beiktatásához támogatást, amelyekkel közösen megbuktatta a Citu-kormányt. A miniszterelnök-jelölt tegnap kijelentette: pártja következetes álláspontjához híven a korábbi jobbközép koalíciót próbálj a helyreállítani. (MTI) is a 14,8%-kal a harmadik helyen álló Zöldeket és a 11,5%-kal negyedik FDP-t próbálják,megnyerni koalíciós partnernek. Bárhogyan is alakulnak az egyeztetések, ez lenne az első német szövetségi kormány a második világháború óta, amelyet három partner alkot. Tisztújításra készül a Kereszténydemokrata Unió (CDU), a szeptemberi sikertelen parlamenti választás miatt az elnökség és a vá-Budapest. Hétfőn, a magyar ellenzéki előválasztás 2. fordulójának második napján 84 781-en adták le szavazatukat valamelyik miniszterelnök-jelöltre. Ez a második legmagasabb szám az előválasztás kezdete óta. Ennél többen csak szeptember 25-én voksoltak az első körben, de az egy szombati nap volt; hétköznap ennyien az első körben egyetlen nap sem szavaztak. Ezzel két nap után a leadott szavazatok száma a második fordulóban: 163 393. A bizottság azt úja, hogy a szavazás fennakadások nélkül zajlik, jóllehet az informatikai rendszert szinte minden nap érik terheléses támadások, de az aHang és a pártok informatikusai biztosítják a zavartalan működést. Dobrev Klára, az Európai Parlament DK-s alelnöke vagy Hódmezővásárhely független polgármestere, Márki-Zay Péter lesz szombat este a befútó? Egyelőre úgy tűnik, hogy az MSZP inkább Dobrev mögé állt be, pedig korábbi jelöltjük, Karácsony Gergely a kabinet lasztmány tagjai is megbízatásuk lejárta előtt távoznak. Paul Ziemiak főtitkár a párt vezető testületéinek tanácskozása után tartott tájékoztatóján elmondta, hogy teljes egyetértésben hozott döntésük szerint a következő kongresszuson új elnökséget és választmányt alakítanak. Mindkét testület a legutóbbi, januárban tartott kongresszuson alakult, és megbízatása két évre szólt. A főtitkár elmondta, hogy a kongresszust valószínűleg az év végén vagy a következő év elején tartják meg. A menetrend nagyban függ attól, hogy milyen eredményre vezet a járási pártszervezeti vezetők október 30-ra összehívott tanácskozása, amelynek témája az lesz, hogy miként lehet a tagságot az eddiginél jobban bevonni a párt elnökének kiválasztásába. Főleg azt kell megvitatni, hogy a mintegy 400 ezer párttag szavazásával töltsék-e be a tisztséget - fejtette ki a főtitkár. A CDU elnöki tisztségét eddig rendre a párt kongresszusán tartott választással töltötték be. A következő időszak másik nagy feladata a Bundestagválasztás tanulságainak elemzése. Mindent meg kell vizsgálni, és „brutális nyíltsággal” kell megvitatni mindazt, ami jól, és ami nem jól sikerült - mondta a főtitkár. (MTI, Szer) szocialistákat Márki-Zay támogatására kérte. Az előválasztás 2. fordulójának végéig nem készít több közvélemény-kutatást a Publicus Intézet, jelentette be a cég ügyvezetője. „Jelenleg olyan hullámzó az ellenzéki választó lelkiállapota, hogy azt lehetetlen megbízhatóan kutatni. Ezt a problémát, a magunk részéről, úgy oldjuk meg, hogy az előválasztás végéig nem kutatunk!” - írta Pulai András. Dobrev Klára tegnap azzal állt a kampánystábja kamerái elé, hogy szerinte Márki-Zay Péter Trumptípus élet-halál harccá változtatta az előválasztási versengést. A DK miniszterelnök-jelöltje egy videóban beszélt arról, hogy „megjelent a gyűlölködés, a hazug lejárató kampány, a hazaárulózás”. Azt mondta, hogy ez egy ismert recept Orbántól Trumpig. A két jelölt közötti kampány azután durvult be, hogy Márki-Zay arról beszélt, hogy a haza elárulóinak tartja azokat a párbeszédes politikusokat, akik Dobrev mellett álltak ki. (444, ú) Új román kormány alakul Durvul az előválasztás
