Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)
2021-10-13 / 236. szám
www.ujszo.com I 2021. október 13. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 9 Mentőöv vagy kölönc a fizetésképtelen cégeknek Kolíková legújabb javaslata? ZUZANAKULLOVÁ Pozsony. A világjárvány miatt rengeteg cég került nehéz anyagi helyzetbe. A fizetésképtelenséggel küszködő társaságoknak az igazságügyi tárca hatékony és gyors szerkezetátalakítást ígér, a szakemberek azonban ezt másképp látják. Az új szabályozás szerintük tovább növelheti az adósokra nehezedő nyomást. A jövőben csökkenhet a fizetésképtelenség miatti cégfelszámolások száma — legalábbis ezzel kecsegtet Mária Kolíková igazságügyi miniszter, aki egy új mentőövvel rukkolt elő. Megelőző szerkezetátalakítással azon cégek számára, amelyek már nem képesek fizetni a tartozásaikat, és csődeljárás fenyegeti őket. Ami azonban az igazságügyi tárcának jó ötletnek tűnik, azt nem feltétlenül fogadják kitörő örömmel a szakemberek, akik szerint kétséges, hogy a papíron esetleg jól mutató jogszabály hatékonyságát a gyakorlat is igazolja. A fizetésképtelenséggel kapcsolatos új jogszabály tervezetét már tárcaközi egyeztetésre bocsátották, és a tervek szerint 2022. július 17-étől léphetne életbe. Ami biztos, hogy már előre lerí róla a bonyolultság és a túlzott formalizmus, a parlamentben azonban még módosíthatnak rajta. Nem sokat segít A szlovákiai hitelregisztereket kezelő CRIF - Slovak Credit Bureau aktuális adatai szerint az idei második negyedévhez képest a harmadik negyedévben 12,12 százalékkal - 66- ról 74-re - nőtt a csődeljárások száma, a szerkezetátalakítási eljárásoké ezzel szemben 70 százalékkal - 10- ről 3-ra - esett vissza. Rengeteg cég került nehéz anyagi helyzetbe, és megoldást keresnek a problémáikra. A megelőző szerkezetátalakítási eljárást azok a vállalkozások vehetnék igénybe, amelyeknek egy éven belül likviditási gondjaik adódhatnak. Az igazságügyi miniszter szerint ez az új elem nagy segítséget jelenthet a cégeknek. „Elegendő időt biztosítunk az adósoknak ahhoz, hogy még időben hatékonyan, gyorsan és átláthatóan megvalósíthassák a szerkezetátalakítást. Akkor, amikor még csak fenyeget a fizetésképtelenség. Ezzel megmenthetjük a munkahelyeket is” - figyelmeztet a tárcavezető. „A megelőző szerkezetátalakítás hozhatna bizonyos változásokat a fizetésképtelenség megelőzése érdekében, szabályozva a peren kívüli egyezségeket. Az adósok és a hitelezők így egyszerűbben és főként kevésbé formális keretek között egyezhetnének meg, mint a klasszikus csődeljárások során” - nyilatkozta Ondfej Majer, a Havel & Partners ügyvédi iroda partnere. Szerinte azonban a most tárcaközi egyeztetésre bocsátott javaslat egyelőre nem teljesíti ezeket az elvárásokat, a vállalkozások számára ugyanis az új szabályok is bonyolultnak és túl formálisnak tűnhetnek. „Szigorú szabályokat vezet be az adósok és hitelezők közötti egyezkedésre. Csak az adósoktól függ majd, hogy egyáltalán belevágnak-e, ők tennének ugyanis javaslatot a megelőző szerkezetátalakítási eljárás beindítására, ami ráadásul nem kevés adminisztrációval jár majd” - tette hozzá Majer. Mária Kolíková igazságügyi miniszter nyitottabbá tenné a szerkezetátalakítási eljárásokat a cégek számára (TASR-feivétei) A cégek is panaszkodnak A legnagyobb szlovákiai cégeket tömörítő Klub 500 munkáltatói szakmai szervezet ügyvezető igazgatója, Tibor Gregor szerint nem értik, hogy az igazságügyi tárca miért rukkolt elő egy teljesen új jogszabálytervezettel. „Szlovákiának már van egy működő csődtörvénye,' amely a csődeljárást és a szerkezetátalakítást is szabályozza, így semmilyen logikus okot nem látunk arra, hogy a szerkezetátalakítást két törvény szabályozza. Ez csupán átláthatatlansághoz és káoszhoz vezethet” - mondta el Gregor. Az Európai Unió szerinte ugyan szorgalmazza a megelőző szerkezetátalakítás bevezetését a nemzeti jogrendbe, nem szabja meg azonban azt, hogy ezt különjogszabállyal kellene megoldani. A Klub 500 szerint az igazságügyi tárca felesleges többletmunkába kezdett, hiszen elég lenne módosítani a már meglevő csődtörvényt. Szégyenlős vállalkozók Szlovákia az új törvénnyel az uniós joghoz szeretne közelíteni - állítja Miroslav Galousek, a HRGS tanácsadó társaság igazgatója, aki szerint azonban az új törvénynek a gyakorlatban csekély haszna lesz, nem oldja meg ugyanis a lényeget. „A jelenlegi szabályozás elegendő arra, hogy a vállalkozók megoldást találjanak a problémáikra. A valódi gond azonban az, hogy a problémáikat egyáltalán, vagy nem időben igyekeznek megoldani. Sokan ugyanis a büszkeségük miatt képtelenek bevallani, hogy gondjaik vannak, és segítségre szorulnak” - tette hozzá Galousek. A HRGS szerinte évente átlagosan 12 szerkezetátalakítási eljárást végez, általában azonban több mint fél évig is eltart, míg meggyőzik az ügyfelüket arról, hogy közvetlen csőd fenyegeti őket. „A vállalkozók gyakran már csak akkor keresnek fel bennünket, ha a bank vagy a végrehajtó zárolja a számlájukat. Márpedig ezen a viselkedésen a megelőző szerkezetátalakítási eljárás bevezetésével sem lesznek képesek változtatni. Ez utóbbi nagyjából olyan, mint ha a sportolástól irtózónak egy erről szóló könyvet vásárolnánk. Ez nem változtat azon, hogy az illető utál sportolni” - vallja Galousek. A megelőző szerkezetátalakítás szerinte épp ezért teljesen felesleges elemnek számít majd, amelynek a hozadéka a nullával lesz egyenlő. Sőt, az új jogszabály még átláthatatlanabb jogi környezetet teremt. A cégekben gyakran hiányoznak a pénzügyi igazgatók, akik időben felhívnák a tulajdonosok figyelmét a közelgő veszélyre. A tulajdonosok így sok esetben akkor is bíznak abban, hogy egyedül is megoldják a gondjaikat, ha a katasztrófa már egyértelmű., Az ügyfeleinktől gyakran halljuk, hogy a fő problémájuk a pénz hiánya. így elsősorban arra kíváncsiak, nem tudunk-e nekik elintézni egy újabb hitelt vagy szerezni egy befektetőt... Gyakran hiányzik az önkritika, és még valóban soha egyetlen ügyféltől sem hallottuk azt, hogy ő lenne a hibás a kialakult helyzetért” - tette hozzá Galousek. A szakemberek szerint azonban nem szabadna csak a vállalkozókat okolni. ,A cégek számára már régebben gondot okoz a csődeljárással kapcsolatos díjszabás és bürokrácia, de főleg a szankciók, amelyek rendkívül kemények” - nyilatkozta Ján Marőnek, a Marőnek & Partners ügyvédi irodától. A vállalkozók számára szerinte ezek miatt vonzóbb megoldásnak tűnhet, ha a problémáikat egyáltalán nem próbálják megoldani. Marőnek emiatt szintén azt gondolja, hogy az új szabályozás nem sokat segít majd, hiszen akik nehéz helyzetben vannak, ám komolyak a szándékaik, azok az új szabályozás nélkül is igyekeznek megoldást találni. Kik nyerhetnek rajta? Új elemnek számít az is, hogy a csődeljárásról szóló törvény módosításával létrehozzák a speciális gondnok intézményét, aki a megelőző szerkezetátalakítási eljárást levezetheti. „Ha az előzetes szerkezetátalakítás nem sikerül, és a céggel szemben megindul a csődeljárás, a speciális gondnokból automatikusan csődgondnok válik. Eszerint, annak a személynek, aki dönthet arról, hogy folytatódhat-e a cég szerkezetátalakítása vagy csődeljárás indul ellene, törvényileg biztosítják, hogy az adott cég vagyonát ő teheti majd pénzzé, vonzó jutalmat téve ezért zsebre. Mi motiválja majd őt arra, hogy valóban segítsen a szerkezetátalakításban, megfosztva magát az említett bevételtől?” - teszi fel a kérdést Galousek. A HRGS tanácsadó társaság igazgatója szerint a speciális gondnoknak speciális vizsgát kell majd tennie. „A törvényjavaslat szerint azonban azoknak, akik korábban transznacionális tanácsadó vagy könyvvizsgáló cégnél dolgoztak, elengedhetik ezt a vizsgát, ami nem feltétlenül van összhangban a kormány azon igyekezetével, hogy átláthatóbbá és igazságosabbá tegye az államot” - tette hozzá Galousek. Csődeljárási javaslat Az új szabályozás azzal is számol, hogy fizetésképtelenség esetén kötelező lesz csődeljárást indítványozni, ami problémát jelenthet. „Mindez azt jelenti, hogy ha adósként nem fizetek ki 30 napon belül a fizetési határidő lejárta után két különböző cég által kiállított két számlát, akkor gondjaim akadhatnak. Ha nem sikerül időben javaslatot tennem a csődeljárás beindítására, akkor a cég aláírási joggal rendelkező képviselőjeként szankcionálhatnak. A csődeljárás meghiúsítása miatt pedig akár büntetőeljárás is indulhat ellenem” - teszi hozzá Marönek. Szerinte az igazságügyi táróa ezzel az adósokat szeretné rávenni arra, hogy rendezzék az adósságaikat, úgy gondolja azonban, hogy nem a fenyegetés a helyes megoldás. A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa Egyre drágább a gáz, leáll a Duslo ÖSSZEFOGLALÓ Rövid időn belül ismét emelte az exportgáz árára vonatkoző előrejelzését a Gazprom. Az orosz cég legújabb előrejelzése szerint az exportgáz átlagára idén 295-330 dollár lesz ezer köbméterenként. Moszkva/Vágsellye. A Gazprom az átlagárral kapcsolatos várakozását augusztus végén 269,6 dollárra emelte a júniusi 240 dollárról. A vállalat az idei költségvetésében eredetileg még ennél is alacsonyabb, 170 dolláros ár szerepelt. Az idei első fél évben a Gazprom nyugat-európai gázexportja 28,52%-kal, 77,235 milliárd köbméterre nőtt. A Közép- Európába irányuló szállítása 17,792 milliárd köbméterre bővült az egy évvel korábbi 17,73 milliárdról. A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) szerint tavaly júniushoz viszonyítva ötszörösére nőtt a gáz piaci ára. Az áremelkedést továbbra is a globálisan szűkös kínálat okozza, míg a kereslet változatlanul nő. Ázsia továbbra is felvásárolja az elérhető LNG (cseppfolyósított földgáz) -forrásokat, ami miatt Európába az előző évi LNG- mennyiség 75%-a érkezik. Az alacsony LNG-források és az alacsony intenzitású vezetékes szállítások miatt az európai földgáztárolók feltöltése késett, különösen Németországban és Hollandiában. A rendkívül drága földgáz miatt tegnap leállt a termelés a vágsellyei Duslo vegyi üzemben. Ez a délszlovákiai cég az ország egyik legnagyobb földgázfogyasztója, (mti, só) aktuális középárfolyamok Angol font 0,8475 H Lengyel zloty 4,5805 Cseh korona 25,376 Q Magyarforint 359,91 Horvát kuna 7,5155 n Román lej 4,9499 Japán jen 131,06 Q Svájci frank 1,0729 Kanadai dollár 1,4395 Q| USA-dollár 1,1555 Postabank 1,19-1,12 26,43-24,40 373,48-344,75 Szí. Takarékpénztár 1,20-1,12 26,01-24,62 375,41-343,07 Tatra banka 1,20-1,12 26,29-24,51 377,17-341,25 ŐSOB 1,19-1,13 26,08-24,78 AltaUnoa Hitslbank 1,19-1,12 26,18-24,55 375,25-342,94 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok)