Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)

2021-10-13 / 236. szám

www.ujszo.com | 2021. október 13. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Kihagyott lehetőségek Szép századik születésnapi ajándék a cseh kommunistáktól Sün suhant a susnyásban, amikor Bandika leballagott a szeméttel. Minden héten kedden viszi le. Hogy miért pont ezen a napon? Talán mert kedd esténként mindig sugároz valamilyen focimeccset a közeli pizzéria faláról figyelő televízió. Bandika először a Tarajos utca végére ballag, mert ott várják a szemetét a tátott szájú kon­ténerek, aztán miután befordította valamelyikbe a zizegő zsákot, átlép a Varga Katalin utcába, amely kávé­zóival és borozóival mindig hangos, még éjfél körül is. Itt szokott csütör­tök esténként végigballagni Bandika, főleg, ha már nyolcvan méterről látja, hogy Ervin meccset néz a Bella Na­poli pizzéria kirakatának üvegén ke­resztül. Tudta, hogy a Newcastle United már a szaúdiaké? - kérdezte Ervin köszönés helyett. Megvette a szaúd-arábiai állami befektetési alap, így a klub igazgatója mostantól a szaúdi herceg. Úgy fel fogják virá­­goztatni az újvári klubot, mint a pinty. Mindent meg fognak nyerni, mindent. Annyi lesz a néző a meccseken, hogy térdig gázokiak a tökmaghéjban. Bandika tudta, és meg is lepődött, hogy a klub drukke­rei örülnek a tulaj váltásnak. Sokkal jobban sajnálta azonban, hogy nem tudott elmenni a Nohavica-koncertre Rimaszombatba. Pedig megnéztem volna még egyszer az öreg Jaromírt, miféléket penget mostanában. Két kedvencem van tőle, a Tésínská, meg a Svátky slunovratu. A Crystal Pa­lace kapusa éppen kitomázta szög­letre a labdát, amikor valaki átkap­csolt egy híradóra. A bemondók el­­tátogták, hogy Csehországban nem kerültek be a parlamentbe a szociál­demokraták. A kommunista párt pe­dig egy kedves születésnapi aján­dékkal lepte meg a választókat a párt fennállásának századik évfordulóján -újságolta Ervin. Mifélével?-kér­dezte Bandika. Hát azzal, hogy nem kerültek be a parlamentbe - vála­szolta Ervin. Szép gesztus. Egyéb­ként van valami újság? Sok kis újság van, de egyik sem érdekel tovább fél percnél. Leszámítva talán, hogy kö­zeleg a tél. Fűteni még nem fűtünk, de a szürke meleg zoknimat már elő­vettem. Ilyenkor még elvagyok, de érzem a térdeimben a januárt meg a februárt. Megszűnt a kedvenc rádió­adóm is, az Anténa Rock. Marad a csend, a tél, a hó, meg a halál. Azt mondták, idén vénasszonyok nyara sem lesz. Még jó, hogy legalább a román kormányválság megoldódni látszik. Klaus Johannis államelnök meglepőt lépett, hogy nem a saját pártjából, az eddig kormányzó PNL- ből bízott meg valakit kormányala­kítással, hanem az USR Plus-ból, azok közül, akik a kormányválságot okozták. Mondjuk annak örülök, hogy nem Dán Barna pártelnököt, hanem Dacian Ciolo$t, aki 2015-2017 közt már volt kormányfő, azóta pedig főleg az Európai Parla­mentben politizál - mondta egy szuszra Bandika. Önöknél mik a fej­lemények? Á, semmi - legyintett Er­vin. Éljük a kis életünket. Éngem csak a tegnap éjszakai geomágneses vihar viselt meg. Azt álmodtam, hogy én vagyok Matuska Szilveszter, 1931 -et írunk, pontosan szeptember 13-ikát, és éppen dinamitozom alá a biatorbágyi viaduktot, amikor meg­jelenik az égen az északi fény, a geo­mágneses viharok egyik gyakori ve­lejárója. Úgy meglepődtem, hogy kiesett a kezemből a madzag, ráadá­sul egy hang szólalt meg a fény irá­nyából: ha ezt a munkát befejezed, az utókor ítéletével kell számolnod. És? Mi történt aztán? - érdeklődött Ban­dika. Ervin megvonta a vállát. Sem­mi, ott hagytam mindent, és haza­mentem felébredni. A szerző a Vasárnap munkatársa (Kotr ha)-------------------------------­­-­­-----------------­Magára maradt az Egyesült Királyság DUDÁSTAMÁS Amikor 2020januárja végén az Egyesült Királyság elhagyta az Európai Uniót, Boris Johnson miniszterelnök azt ígérte a szigetország lakosságának, hogy végre eljött az ő idejük. London lerázta magáról a brüsszeli láncokat, és most már semmi sem fogja az Egyesült Királyságot meggátolni abban, hogy el­érje teljes gazdasági potenciálját. Másfél év elteltével azonban a brit történet nem a gazdasági növe­kedésről és prosperitásról szól, hanem munkaerőhiányról, üres pol­cokról a boltokban, bezárt benzinkutakról és gyorsan növekedő ener­giaárakról. A földgáztól függő iparágak egyre nehezebb helyzetbe sodródnak annak rekordára miatt, és télen a foldgázhiány sem elkép­zelhetetlen. És vannak olyan területek, amelyekről a benzinhiány mellett kevesebb szó esik, például a brit farmokon már 120 ezer levá­­gatlan sertéssel kellene kezdeni valamit, ugyanis a vágóhidak is súlyos munkaerőhiánnyal küzdenek. A problémák egy része az Egyesült Királyság esetében is a globális koronavírus-járványhoz vezethető vissza, de a britek olyan gondokkal is küszködnek, amelyek a brexithez kötődnek, és sok esetben előre le­hetett látni őket. A brit gazdaság ezer szállal kötődik a globális gazda­sághoz, és a brexit éppen az addig olajozottan működő globális ellátási láncokat zilálta szét. Az unióból érkező árukra kivetett brit védővámok lassították a behozatal folyamatát és megnövelték a költségeket. Ezt a helyzetet súlyosbította a nagyrészt közép-európai uniós tagországok­ból érkező vendégmunkások távozása, ami áthidalhatatlan hiányt eredményezett a munkaerőpiacon. Hiába ígérnek most a brit vállalatok magasabb béreket, így sem tudnak elegendő kamionsofőrt, vágóhídi munkást vagy mezőgazdasági dolgozót toborozni. A brit kormány ugyan gyorsított eljárásban 5000 munkavízumot ajánlott fel az EÜ-ból érkező kamionsofőröknek, de a hiányzó sofőrök száma ma már a 100 ezret is meghaladja. Mivel az ígért szabadkereskedelmi szerződések nehezebben szület­nek, mint azt a brit kormány szeretné, az ember azt hinné, hogy az Egyesült Királyság arra fog törekedni, hogy a lehető legjobb kapcso­latot alakítsa ki az Európai Unióval. Ennek azonban az ellenkezője igaz, és a két fél viszonyát jelenleg is több vitás kérdés mérgezi. Ézek közül a legkomolyabb az Írország és Észak-írország közötti határ kér­dése. A brit kormány vitatja a tavaly nehéz tárgyalások után született megegyezést, mely Észak-írországot az uniós közös piac részének te­kinti, és a tényleges vámhatárt az ír-tengerbe tolja ki. Az EU hajlandó bizonyos engedményekre, de elutasítja az egész északír protokoll új­ratárgyalását. A brit kormány követelései különösen Párizsban verték ki a biztosí­tékot, amely már így is ingerlékeny volt a francia halászoknak tett ígé­retek megszegése miatt. A francia kormány uniós lépéseket sürget, el­lenkező esetben Franciaország kész akár az Egyesült Királyságba tartó villamosenergia-export leállítására is. Szinte biztos, hogy az Egyesült Királyság és az EU közötti gazdasági kapcsolatok nem fajulnak totális kereskedelmi konfliktussá, de az el­múlt hónapok történései jól mutatják, hogy az EU-ból való kilépés még a világ legnagyobb gazdaságai közé tartozó brit gazdaságon is komoly nyomokat hagyott. Ez intő jel azoknak Közép-Európában, akik az unió elhagyásának gondolatát dédelgetik. Emellett a közép-európai gazdaságok a brit gazdasághoz képest még nyitottabbak, ezért az uniós szabadkereskedelmi övezet elhagyása ha­talmas hiba lenne számukra. Az EU nem hibátlan csoportosulás, de je­lenleg az egyetlen járható utat jelenti a térség fenntartható gazdasági fejlődéséhez. r Megvan a Covid elleni gyógyszer? Úgy tűnik, igen, de 700 dollár Hatékonynak mutatkozik a Merck gyógyszere, ám egyetlen pirula 70 amerikai dollár, a teljes kezelés pedig 700, mivel tíz kapszulára van szükség. Egy vakcina ára viszont csak 15, maximum 20 eurá (a lakosság számára pedig, mint tudjuk, ingyenes). Légzőszervi megbetegedést okozó vírusok ellen eddig igazából nem volt gyógyszere az emberiségnek, így ez lehet az első: a neve Molnupiravir. Az amerikai Merck gyógyszeripari óri­ásvállalat bejelentette, hogy sürgős­ségi engedélyt kért rá a gyógyszer­felügyeleti hatóságtól (FDA) az eny­he és közepes betegségtől szenvedő pácienseknél. A cég egyébként koronavírus elle­ni vakcina kifejlesztésével is próbál­kozott, ám ezt a programját leállítot­ta, mivel már túl nagynak tűnt a le­maradása a többiek mögött. Visszafogni az Ivsrmectint Szintén a Merck gyártja a sokak ál­tal a koronavírus elleni csodaszernek tekintett Ivermectin, amelyet egyéb­ként az állategészségügy számára fejlesztettek ki régebben, és féregte­­lenítésre használják. Az oltástagadók körében azonban rendkívül népszerű lett, tömegek szedték világszerte, akár megelőzésképpen (teljesen értelmet­lenül), akár a Covid-betegség lefo­lyásának enyhítésére. Mígnem maga a Merck igyekezett visszafogni az Ivermectin felhasználását - holott a saját terméke. Még az év elején köz­leményt adott ki, mely szerint a Iver­mectin nem (elég) hatékony a koro­navírussal szemben. Ez akár a koro­navírus elleni valódi gyógyszer „fel­vezetését” szolgálhatta. A Molnupiravirt több mint 700, koronavírussal fertőzött betegnek adták be szerte a világon. Kimondot­tan kockázatos csoportokba tartozó betegeknek adták, időseknek, más betegségekben is szenvedőknek stb. Az eredmény rendkívülinek mond­ható, a szűk minta ellenére. A készít­mény 50 százalékban megakadá­lyozta, hogy a beteg állapota súlyos­bodjon és kórházba kelljen vinni. Akik mégis kórházba kerültek, azok közül sem halt meg senki. A kontrollcsoport placebót kapott, ott rosszabbak voltak az eredmények. Annyira, hogy a cégtől független, a tesztelést felügyelő etikai testület le­állíttatta a hatóanyag nélküli place­­bók beadását, mondván: annyira ha­tásosnak tűnik a szer, hogy etikátlan placebót adni a betegeknek, ha a Mol­nupiravir megmentheti az életüket. Napi 2 kapszula, 5 napig A Merck által kifejlesztett és tesz­telt tabletta lenne az első, szájon át bevehető vírusellenes gyógyszer a SARS-CoV-2 ellen, és otthon is lehet szedni. A tesztelés során főleg idős betegek szedték, a kezelést a fertőzés utáni ötödik napig meg kell kezdeni. Naponta két kapszula, 5 nap alatt 10, és elkerülhető a súlyos lefolyás, és az eddigiek alapján hatékony az új vari­ánsokkal szemben. Az ára 700 dollár. Arról azonban semmit nem tudni, hogy segít-e a megelőzésben, gá­tolja-e a fertőzés továbbadását, szedhetik-e gyerekek, terhes nők stb., hiszen főleg idős, legalább egy kockázati tényezővel rendelkező betegek körében tesztelték. És azt sem tudni, mi a helyzet a long- Coviddal. Tehát összességében még mindig igaz, hogy az oltás a meg­előzést szolgálja, a gyógyszer már a betegségkezelés része. Malajzia, Dél-Korea és Szingapúr máris igyekezett minél gyorsabban megrendelést aláírni a Merckkel. Az óriásvállalat eddig kezelésenként 700 dolláros áron 1,7 millió gyógykeze­lésre elegendő tabletta gyártásáról szóló szerződést kötött az amerikai kormánnyal. Tervei szerint 10 millió kezelésre elegendő gyógyszert fog gyártani 2021 végéig. A cég ezenkívül megállapodott a licenc eladásáról számos indiai székhelyű, generikus gyógyszer­­gyártó vállalattal is, amely a tervek szerint több mint 100 alacsony és kö­zepes jövedelmű országnak szállít a tablettából. (úsz, TASR, MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents