Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)
2021-10-13 / 236. szám
www.ujszo.com | 2021. október 13. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Kihagyott lehetőségek Szép századik születésnapi ajándék a cseh kommunistáktól Sün suhant a susnyásban, amikor Bandika leballagott a szeméttel. Minden héten kedden viszi le. Hogy miért pont ezen a napon? Talán mert kedd esténként mindig sugároz valamilyen focimeccset a közeli pizzéria faláról figyelő televízió. Bandika először a Tarajos utca végére ballag, mert ott várják a szemetét a tátott szájú konténerek, aztán miután befordította valamelyikbe a zizegő zsákot, átlép a Varga Katalin utcába, amely kávézóival és borozóival mindig hangos, még éjfél körül is. Itt szokott csütörtök esténként végigballagni Bandika, főleg, ha már nyolcvan méterről látja, hogy Ervin meccset néz a Bella Napoli pizzéria kirakatának üvegén keresztül. Tudta, hogy a Newcastle United már a szaúdiaké? - kérdezte Ervin köszönés helyett. Megvette a szaúd-arábiai állami befektetési alap, így a klub igazgatója mostantól a szaúdi herceg. Úgy fel fogják virágoztatni az újvári klubot, mint a pinty. Mindent meg fognak nyerni, mindent. Annyi lesz a néző a meccseken, hogy térdig gázokiak a tökmaghéjban. Bandika tudta, és meg is lepődött, hogy a klub drukkerei örülnek a tulaj váltásnak. Sokkal jobban sajnálta azonban, hogy nem tudott elmenni a Nohavica-koncertre Rimaszombatba. Pedig megnéztem volna még egyszer az öreg Jaromírt, miféléket penget mostanában. Két kedvencem van tőle, a Tésínská, meg a Svátky slunovratu. A Crystal Palace kapusa éppen kitomázta szögletre a labdát, amikor valaki átkapcsolt egy híradóra. A bemondók eltátogták, hogy Csehországban nem kerültek be a parlamentbe a szociáldemokraták. A kommunista párt pedig egy kedves születésnapi ajándékkal lepte meg a választókat a párt fennállásának századik évfordulóján -újságolta Ervin. Mifélével?-kérdezte Bandika. Hát azzal, hogy nem kerültek be a parlamentbe - válaszolta Ervin. Szép gesztus. Egyébként van valami újság? Sok kis újság van, de egyik sem érdekel tovább fél percnél. Leszámítva talán, hogy közeleg a tél. Fűteni még nem fűtünk, de a szürke meleg zoknimat már elővettem. Ilyenkor még elvagyok, de érzem a térdeimben a januárt meg a februárt. Megszűnt a kedvenc rádióadóm is, az Anténa Rock. Marad a csend, a tél, a hó, meg a halál. Azt mondták, idén vénasszonyok nyara sem lesz. Még jó, hogy legalább a román kormányválság megoldódni látszik. Klaus Johannis államelnök meglepőt lépett, hogy nem a saját pártjából, az eddig kormányzó PNL- ből bízott meg valakit kormányalakítással, hanem az USR Plus-ból, azok közül, akik a kormányválságot okozták. Mondjuk annak örülök, hogy nem Dán Barna pártelnököt, hanem Dacian Ciolo$t, aki 2015-2017 közt már volt kormányfő, azóta pedig főleg az Európai Parlamentben politizál - mondta egy szuszra Bandika. Önöknél mik a fejlemények? Á, semmi - legyintett Ervin. Éljük a kis életünket. Éngem csak a tegnap éjszakai geomágneses vihar viselt meg. Azt álmodtam, hogy én vagyok Matuska Szilveszter, 1931 -et írunk, pontosan szeptember 13-ikát, és éppen dinamitozom alá a biatorbágyi viaduktot, amikor megjelenik az égen az északi fény, a geomágneses viharok egyik gyakori velejárója. Úgy meglepődtem, hogy kiesett a kezemből a madzag, ráadásul egy hang szólalt meg a fény irányából: ha ezt a munkát befejezed, az utókor ítéletével kell számolnod. És? Mi történt aztán? - érdeklődött Bandika. Ervin megvonta a vállát. Semmi, ott hagytam mindent, és hazamentem felébredni. A szerző a Vasárnap munkatársa (Kotr ha)-------------------------------------------------Magára maradt az Egyesült Királyság DUDÁSTAMÁS Amikor 2020januárja végén az Egyesült Királyság elhagyta az Európai Uniót, Boris Johnson miniszterelnök azt ígérte a szigetország lakosságának, hogy végre eljött az ő idejük. London lerázta magáról a brüsszeli láncokat, és most már semmi sem fogja az Egyesült Királyságot meggátolni abban, hogy elérje teljes gazdasági potenciálját. Másfél év elteltével azonban a brit történet nem a gazdasági növekedésről és prosperitásról szól, hanem munkaerőhiányról, üres polcokról a boltokban, bezárt benzinkutakról és gyorsan növekedő energiaárakról. A földgáztól függő iparágak egyre nehezebb helyzetbe sodródnak annak rekordára miatt, és télen a foldgázhiány sem elképzelhetetlen. És vannak olyan területek, amelyekről a benzinhiány mellett kevesebb szó esik, például a brit farmokon már 120 ezer levágatlan sertéssel kellene kezdeni valamit, ugyanis a vágóhidak is súlyos munkaerőhiánnyal küzdenek. A problémák egy része az Egyesült Királyság esetében is a globális koronavírus-járványhoz vezethető vissza, de a britek olyan gondokkal is küszködnek, amelyek a brexithez kötődnek, és sok esetben előre lehetett látni őket. A brit gazdaság ezer szállal kötődik a globális gazdasághoz, és a brexit éppen az addig olajozottan működő globális ellátási láncokat zilálta szét. Az unióból érkező árukra kivetett brit védővámok lassították a behozatal folyamatát és megnövelték a költségeket. Ezt a helyzetet súlyosbította a nagyrészt közép-európai uniós tagországokból érkező vendégmunkások távozása, ami áthidalhatatlan hiányt eredményezett a munkaerőpiacon. Hiába ígérnek most a brit vállalatok magasabb béreket, így sem tudnak elegendő kamionsofőrt, vágóhídi munkást vagy mezőgazdasági dolgozót toborozni. A brit kormány ugyan gyorsított eljárásban 5000 munkavízumot ajánlott fel az EÜ-ból érkező kamionsofőröknek, de a hiányzó sofőrök száma ma már a 100 ezret is meghaladja. Mivel az ígért szabadkereskedelmi szerződések nehezebben születnek, mint azt a brit kormány szeretné, az ember azt hinné, hogy az Egyesült Királyság arra fog törekedni, hogy a lehető legjobb kapcsolatot alakítsa ki az Európai Unióval. Ennek azonban az ellenkezője igaz, és a két fél viszonyát jelenleg is több vitás kérdés mérgezi. Ézek közül a legkomolyabb az Írország és Észak-írország közötti határ kérdése. A brit kormány vitatja a tavaly nehéz tárgyalások után született megegyezést, mely Észak-írországot az uniós közös piac részének tekinti, és a tényleges vámhatárt az ír-tengerbe tolja ki. Az EU hajlandó bizonyos engedményekre, de elutasítja az egész északír protokoll újratárgyalását. A brit kormány követelései különösen Párizsban verték ki a biztosítékot, amely már így is ingerlékeny volt a francia halászoknak tett ígéretek megszegése miatt. A francia kormány uniós lépéseket sürget, ellenkező esetben Franciaország kész akár az Egyesült Királyságba tartó villamosenergia-export leállítására is. Szinte biztos, hogy az Egyesült Királyság és az EU közötti gazdasági kapcsolatok nem fajulnak totális kereskedelmi konfliktussá, de az elmúlt hónapok történései jól mutatják, hogy az EU-ból való kilépés még a világ legnagyobb gazdaságai közé tartozó brit gazdaságon is komoly nyomokat hagyott. Ez intő jel azoknak Közép-Európában, akik az unió elhagyásának gondolatát dédelgetik. Emellett a közép-európai gazdaságok a brit gazdasághoz képest még nyitottabbak, ezért az uniós szabadkereskedelmi övezet elhagyása hatalmas hiba lenne számukra. Az EU nem hibátlan csoportosulás, de jelenleg az egyetlen járható utat jelenti a térség fenntartható gazdasági fejlődéséhez. r Megvan a Covid elleni gyógyszer? Úgy tűnik, igen, de 700 dollár Hatékonynak mutatkozik a Merck gyógyszere, ám egyetlen pirula 70 amerikai dollár, a teljes kezelés pedig 700, mivel tíz kapszulára van szükség. Egy vakcina ára viszont csak 15, maximum 20 eurá (a lakosság számára pedig, mint tudjuk, ingyenes). Légzőszervi megbetegedést okozó vírusok ellen eddig igazából nem volt gyógyszere az emberiségnek, így ez lehet az első: a neve Molnupiravir. Az amerikai Merck gyógyszeripari óriásvállalat bejelentette, hogy sürgősségi engedélyt kért rá a gyógyszerfelügyeleti hatóságtól (FDA) az enyhe és közepes betegségtől szenvedő pácienseknél. A cég egyébként koronavírus elleni vakcina kifejlesztésével is próbálkozott, ám ezt a programját leállította, mivel már túl nagynak tűnt a lemaradása a többiek mögött. Visszafogni az Ivsrmectint Szintén a Merck gyártja a sokak által a koronavírus elleni csodaszernek tekintett Ivermectin, amelyet egyébként az állategészségügy számára fejlesztettek ki régebben, és féregtelenítésre használják. Az oltástagadók körében azonban rendkívül népszerű lett, tömegek szedték világszerte, akár megelőzésképpen (teljesen értelmetlenül), akár a Covid-betegség lefolyásának enyhítésére. Mígnem maga a Merck igyekezett visszafogni az Ivermectin felhasználását - holott a saját terméke. Még az év elején közleményt adott ki, mely szerint a Ivermectin nem (elég) hatékony a koronavírussal szemben. Ez akár a koronavírus elleni valódi gyógyszer „felvezetését” szolgálhatta. A Molnupiravirt több mint 700, koronavírussal fertőzött betegnek adták be szerte a világon. Kimondottan kockázatos csoportokba tartozó betegeknek adták, időseknek, más betegségekben is szenvedőknek stb. Az eredmény rendkívülinek mondható, a szűk minta ellenére. A készítmény 50 százalékban megakadályozta, hogy a beteg állapota súlyosbodjon és kórházba kelljen vinni. Akik mégis kórházba kerültek, azok közül sem halt meg senki. A kontrollcsoport placebót kapott, ott rosszabbak voltak az eredmények. Annyira, hogy a cégtől független, a tesztelést felügyelő etikai testület leállíttatta a hatóanyag nélküli placebók beadását, mondván: annyira hatásosnak tűnik a szer, hogy etikátlan placebót adni a betegeknek, ha a Molnupiravir megmentheti az életüket. Napi 2 kapszula, 5 napig A Merck által kifejlesztett és tesztelt tabletta lenne az első, szájon át bevehető vírusellenes gyógyszer a SARS-CoV-2 ellen, és otthon is lehet szedni. A tesztelés során főleg idős betegek szedték, a kezelést a fertőzés utáni ötödik napig meg kell kezdeni. Naponta két kapszula, 5 nap alatt 10, és elkerülhető a súlyos lefolyás, és az eddigiek alapján hatékony az új variánsokkal szemben. Az ára 700 dollár. Arról azonban semmit nem tudni, hogy segít-e a megelőzésben, gátolja-e a fertőzés továbbadását, szedhetik-e gyerekek, terhes nők stb., hiszen főleg idős, legalább egy kockázati tényezővel rendelkező betegek körében tesztelték. És azt sem tudni, mi a helyzet a long- Coviddal. Tehát összességében még mindig igaz, hogy az oltás a megelőzést szolgálja, a gyógyszer már a betegségkezelés része. Malajzia, Dél-Korea és Szingapúr máris igyekezett minél gyorsabban megrendelést aláírni a Merckkel. Az óriásvállalat eddig kezelésenként 700 dolláros áron 1,7 millió gyógykezelésre elegendő tabletta gyártásáról szóló szerződést kötött az amerikai kormánnyal. Tervei szerint 10 millió kezelésre elegendő gyógyszert fog gyártani 2021 végéig. A cég ezenkívül megállapodott a licenc eladásáról számos indiai székhelyű, generikus gyógyszergyártó vállalattal is, amely a tervek szerint több mint 100 alacsony és közepes jövedelmű országnak szállít a tablettából. (úsz, TASR, MTI)