Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)
2021-09-04 / 204. szám
Hizsnyai Tóth Ildikó tárcája a Szalonban 2021. szeptember 4., szombat, 15. évfolyam, 34. szám Lehetséges és kívánatos a nem reakciós katolicizmus Ferenc pápa szlovákiai látogatásának értelmezése valamint a nemegyszer indokolt bizalmatlanságot a liberalizmus hírnevét megtépázó, azt kizárólag a szabad piac global izilásával összekapcsoló finánctőkével szemben. A pápa fáradhatadanul ostorozza a kereszténységnek ezt a kulturális kizárólagosságra és (biológiai különbségekkel is jelzett) gyűlöletre építő paródiáját. Vagyis az a szándék lehet a háttérben, hogy Szlovákia példáján megmutassa: lehetséges és kívánatos a nem reakciós katolicizmus. eptember közepén Ferenc pápa háromnapos hivatalos látogatást tesz Szlovákiában. Budapest érintésével érkezik Pozsonyba. Szlovákiai látogatása szentmisével zárul a sasvári (Sastín) nemzeti kegyhelyen, a Hétfíjdalmú Szűzanya, Szlovákia védőszentjének ünnepén. Szeptember tizenötödike, munkaszüneti nap, 2021-ben szerdára esik. Vladimír Lengvarsky egészségügyi miniszter tájékoztatása szerint a pápával csak teljesen beoltott személyek találkozhatnak - Sasvár mellett Eperjesen és Kassán, ahol a szentatya a Lunik IX roma lakótelepre is ellátogat. Az egészségügyi miniszter a biztonságra hivatkozik, mivel a résztvevők száma meghaladja a pandémia idejére megszabott korlátot. A járvány harmadik hullámának kezdetén, az oltadanok szabadságának állítólagos korlátozása elleni nyilvános tiltakozások idején azonban sokatmondó az oltottságra vonatkozó feltétel. Caputová, oltás, Lunik IX A pápa látogatása több szempontból is értékelhető. Felfoghatjuk például Szlovákia és az ország liberális elnökének diplomáciai sikereként, aki személyesen, az előírásnak megfelelve a szicíliai özvegy fátyolos fekete ruhájában hívta meg az egyházfőt, amiért a feministáktól és a plázák hölgyközönségétől egyaránt megkapta a magáét. Azt is jelezheti a látogatás, hogy Ferenc pápának kevéssé szívélyes a kapcsolata a magyar nemzet populista, cinikus vezetőjével, Orbán Viktorral. A szentatya alig több mint hat órát tölt a magyar főváros pesti oldalán. Semleges terepen, a Szépművészeti Múzeum fenséges épületében találkozik az ország vezetőivel, és a közelben, a Hősök terén celebrál szentmisét. Utána a tervek szerint Pozsonyba repül, hogy az apostoli nunciatúrán a szerzetesrendek képviselőinek adott esti audienciák után kialhassa magát a másnap reggeli látogatás előtt az elnöki palotában, amelynek kertjében fogadást adnak az állam, a civil társadalom és a diplomáciai közösség képviselői számára. A katolikus egyház fejének a különösebb vallásosságot nem mutató, kampányában például a keleti spiritualitással is kacérkodó szlovák köztársasági elnök éthoszának hangsúlyozása - különösen az önmagát a keresztény Európa védelmezőjének szerepébe állító magyar kormányfővel öszszehasonlítva — feltehetőleg nem véletlen. Ha mindehhez hozzávesszük a beoltottság követelményét és a roma lakótelep meglátogatását, amelyről a legfehérebb és legtisztább szlovákok szenvedélyes internetes vitákban jelentik ki, hogy az ország szégyene, és nem méltó a katolikus egyház vezetőjéhez, kirajzolódhat a pápalátogatás mélyebb eszmei célja. Misszió a fundamentalizmus ellen A katolicizmus társadalmi státuszának szakértői a következőképpen értelmezhetik Ferenc pápa látogatását: a szentatya azért jön Szlovákiába, hogy támogassa a szlovák egyházat az „egyedüli igaz katolikusok” fundamentalizmusának egyre betegesebb és veszélyesebb megnyilvánulásai elleni, nem túl sikeres küzdelmében. Ennek a szlovákiai egyház kebelén működő, fiktív szektának a legfőbb, ha nem az egyetlen témája Eljön a pápa, aki kénytelen a kontinens univerzális értékeit, az észt, az empátiát és a toleranciát képviselni. a „liberalizmus elleni” harc, amely nem olyan régen váltotta fel a menekültek, a romák és a magyarok elleni gyűlöletet, elfedve a népi katolicizmus meggyökeresedett antiszemita gyűlöletét a kozmopolitizmussal mint életmóddal szemben - a háborús szlovák állam iránti nosztalgia ma már másodlagos Progresszív kereszténység Ha a katolikus cordon sanitaire - a közép-európai katolikus országoknak a pravoszláv térség és az ateista Nyugat között húzódó sávja - koncepciójából indulunk ki, a pápa látogatását e sáv megszilárdítására irányuló törekvésnek is tekinthetjük a lengyelországi és magyarországi katohbán uralom idején. A katolibán hívei nem titkolják fenntartásaikat a pápa számos nézetével szemben, ugyanakkor csak saját maguk és biológiai gyermekeik érdekében harcolnak a kereszténység nemzeti jellegéért. így olyan hangok is hallatszanak, hogy bár az egyházfő katolikus többségű országba látogat, annak kibillent keresztény iránytűje miatt nagy valószínűséggel nem proceszszióval fogadják majd a konzervativizmus és a hagyományvédelem álarca mögé rejtőző, számító és korrumpált politikusok által manipulált gyűlölködő mélykatolikusok. ► AHÉTTÉMÁJA
