Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)

2021-09-30 / 225. szám

4 I RÉGIÓ 2021. szeptember 30. | www.ujszo.com Külsős céghez kerül a Cargo egy része NÉMETI RÓBERT Az állami vállalat vezetése kedden számolt be az átszer­vezésről a tiszacsernyői mun­katársaknak, a tervezett vál­tozásokat lapunknak Roman Gono, a ZSSK Cargo igazgató' tanácsának elnöke is megerősítette. Az átszervezésről kedden tájé­koztattak Tiszacsemyőben, a gyűlé­sen a Cargo igazgatótanácsának el­nöke mellett a kelet-szlovákiai rész­leg vezetői pozícióban levő munka­társai, illetve az alacsonyabb pozíci­ókban dolgozó, összesen mintegy 50 alkalmazott volt jelen. Azt, hogy pontosan mikor valósul meg az át­szervezés, egyelőre nem részletezték. A változásokról szóló hírek már hó­napokkal korábban felröppentek, az általunk megszólított, nevük elhall­gatását kérő alkalmazottak szerint valószínűleg már a következő hóna­pokban megvalósulhatnak a tervek. „Sajnos beigazolódott az, amiről már korábban is beszéltünk. Pontos szá­mok még nincsenek, de a gyűlésen elhangzottak alapján arra lehet kö­vetkeztemi, hogy az átszervezéssel körülbelül 150 alkalmazott kerülhet át a külsős céghez, legalább ugyan­ennyi munkahelye kerülhet veszélybe”-közölte lapunkkal a vál­lalat kelet-szlovákiai részlegének egyik vezető beosztású munkatársa. Javult a helyzet A Cargo júliusban arról számolt be, hogy az idei év sokkal kedvezőbb eredményeket hozott számukra a ko­rábban megjósoltakhoz képest. Bár a vállalat az egy évvel korábbi állapot­hoz képest 25 százalékkal több árut szállított, a 2019-es eredményekhez képest viszont legalább 5 százalékos a lemaradásuk. A vállalat ugyanak­kor azt is kijelentette, hogy az áru­­szállítás elsősorban a magasabb be­vételek, a jobb gazdálkodás és a cé­gek működtetését segítő banki for­rások csökkenése miatt nőtt meg. „A ZSSK Cargo vezetése nemrégiben mégiscsak jóváhagyta a kelet­szlovákiai átrakóállomás átszerve­zését. A Bulk Transshipment Slova­kia (BTS) nevű leányvállalatunkban egy olyan automatizált átrakó­komplexumot hoztunk létre, mely­hez hozzátartoznak az úgynevezett automata döntőberendezések is. En­nek a rendszernek köszönhetően akár egyharmadára tudjuk csökkenteni a szén vagy a vasérc átrakásának árát. A szóban forgó átszervezésnek kö­szönhetően végre végleg eltávolo­dunk a régi technológiától, beleértve a markológépek használatát” - nyi­latkozta az Új Szónak Roman Gono, a ZSSK Cargo igazgatótanácsának elnöke. Maradnak a munkások Gono mindezek mellett azt állítja, hogy bár a keleti részlegen belül ter­vezett átszervezés többtucatnyi al­kalmazottat érint, az alkalmazottak­nak nincs mitől tartaniuk. „Tömeges elbocsátásról szó sem lehet. A keleti részlegen dolgozó alkalmazottak túlnyomó része ezentúl a BTS-hez fog tartozni, a munkavégzés helye nem változik. Az áthelyezettek fize­tése nem változik, legalább annyit fognak keresni, mint most. Néhány alkalmazottnak új pozíciókat aján­lunk fel a vállalaton belül. Azok, akik visszautasítják ezt a lehetőséget, egy valóban gazdag szociális csomagból választhatnak, melyet már előkészí­tettünk. Az a célunk, hogy mindenkit megtartsunk, hiszen a ZSSK Cargó­­nak kiváló gárdája van. Ha valaki mégis úgy dönt, hogy elmegy tő­lünk, akkor ezt a természetes válto­zás részeként könyveljük majd el” - mondta Roman Gono. „A gyűlésen elhangzottak papíron jól mutatnak, de ha figyelembe vesszük, hogy az átszervezés a keleti részleg átrakói és forgalmi részlegeit érinti, akkor összességében mintegy 300-350 al­kalmazottról van szó. Ezeknek ugyebár legalább a felét fogják át­szervezni a BTS-hez, de arról senki sem beszélt, hogy mi lesz azokkal, akik a Cargónál maradnak. Valószínűleg a jól bevált gyakorlatot fogják alkalmazni: távolabbi mun­kahelyeket fognak felkínálni, de mi­vel a tiszacsernyői részlegen dolgo­zók átlag életkora a 45-55 év között mozog, valószínűleg sokan vissza­utasítják majd ezt az ajánlatot, ami egyértelműen az elbocsátásukhoz vezet. Számomra az is kérdéses, hogy a magánkézben lévő BTS milyen mértékben és meddig lesz képes megtartani a hozzájuk átszervezett munkásokat, illetve azt is jó lenne tudni, hogy mit kezd egy ilyen vál­lalat a nyugdíjkorhatár szélén álló alkalmazottakkal” - mondta lapunk informátora. Egy lépéssel közelebb az új Ipoly-hídhoz BUCHLOVICS PÉTER Helyére került az Ipolydamásd és Helemba közti új Ipoly-híd átvezető, összekötő pillére. „A szakemberek 2023 tavaszára ígérik a híd forgalomba helyezését. A hídhoz vezető bekötőút és a híd össz­költsége magyarországi oldalon 3 millió 775 ezer euró, a szlovákiai ol­dalon rövidebb lesz a bekötőút, de a szlovák oldal önrészét Nyitra megye önkormányzata állja” - mondta Ro­mányik Ferenc, Ipolydamásd polgár­­mestere. Hozzátette, a magyarországi oldalon egy körforgalom és egy kö­zel ötszáz méter hosszú bekötőút épül, Helembán pedig mintegy 180 méte­res hídra vezető szakasz. Helemba polgármesterét, Izrael Gergelyt tele­fonon értük el, lapunknak elmondta, az óvodánál, a leendő híd mellett hangszigetelő fal is épül, a híd köze­lében álló régi, lepusztult házat pedig Nyitra megye megvásárolta és le bontják. „A napokban mintegy hat­száz köbméternyi földkupacot is el­­hordattunk az építkezési területről” - tette hozzá Helemba polgármestere. A Helemba-Ipolydamásd közti híd uniós támogatással készül Nyitra megye és a budapesti NIF Zrt. együttműködésében. A híd 58 méter hosszú lesz 54 méteres nyílással. Ti­zenkét méter széles lesz a híd, és ke­rékpársáv is vezet majd át rajta. Szij­­jártó Péter magyar külügyminiszter és Andrej Dolezal szlovák közlekedési miniszter idén júniusban rakta le a híd alapkövét, az ünnepségen el­hangzott, hogy a 3,5 tonnát nem meg­haladó járművek közlekedhetnek majd rajta, továbbá a hídon keresztül halad az Eurovelo 6 nemzetközi ke­rékpárút is. Rengetegen követték figyelemmel az Ipoly partján az összekötő pillér helyére emelését (A szerző felvétele) A Korona régi és új arca Szinghoffer Gábor archívumából A 30-as és 80-as évek közötti időszakot dokumentálja a tárlat (Kép Somogyi Tibor) KISS BARTALOS ÉVA Időutazásra invitál a Korona udvarán megnyílt fotókiállí­tás. Szinghoffer Gábor lokál­­patrióta ötödször válogatta ki archívumának legérdekesebb darabjait, amelyek a nyáron átadott ikonikus épület történetét elevenítik fel. SOMORJA Az egykori paulánus kolostor falai között szerzetesek, zenészek, mulató közönség, iskolás gyerekek, keres­kedők is megfordultak. Most a város mai lakosai is ízelítőt kapnak abból, milyen élet volt a Koronában évtize­dekkel ezelőtt. „A képeken láthatjuk a régi Koronát, körülbelül a harmin­cas évektől a nyolcvanas évekig. A felújítást Matyi fiam dokumentál­ta, ennek mozzanatait is láthatja a kö­zönség” - mondta Szinghoffer Gá­bor, aki archív képekből készült tár­latain évek óta emlékezteti a helyie­ket a város múltjára. Több mint ti­zenegyezer darabot számláló archí­vuma most is bővült, a megnyitón is kapott új képeket a közönségtől. „Ma a falak helyett a képek mesél­nek. Ahhoz, hogy megszólalhassa­nak, még szükség van valakire: Szinghoffer Gábor nem kevesebbre vállalkozott, minthogy megállította, sőt, kicsit visszapörgette az időt. Olyan eseményekre csodálkozha­tunk rá szorgos munkájának köszön­hetően, amelyek végérvényesen a múlthoz tartoznak, de amelyekből erőt meríthetünk a jövőhöz. Van mire büszkének lenni a múltunkból, van mire építeni, és ez azt jelenti, hogy jö­vőnk is van, ha figyelünk a városra” - mondta Veres Gábor alpolgármester a kiállítás megnyitóján. A kiállításon bemutatták azt a kisfilmet is, ame­lyen régi somoijai lakosok mesélnek arról, hogyan emlékeznek a többféle funkciót is betöltő egykori paulánus kolostorra. A résztvevők érdeklődve hallgathatták, milyen élmények fűződnek az épülethez. „Az időseknek nagyon sokat mond a kisfáim, mert ők mindenre emlékez­nek. A fiatalok pedig megtudhatják, mi volt valamikor a Koronában. Ok ugyanis most csak a falakat látják, de a kisfilmnek köszönhetően annak történeteit is megismerhetik” - foly­tatta Szinghoffer Gábor, aki köszö­netét mondott azoknak, akik segít­ségükkel hozzájárultak a tárlat lét­rejöttéhez. Nemcsak a Korona régi, hanem új arcával is megismerkedhettek azok, akik részt vettek a múlt pénteki meg­nyitón. Szepesi Imre fényfestéssel varázsolta egyedivé az épületet. A kiállítás megtekinthető a Korona udvarán. A kelet-szlovákiai részlegen 750 alkalmazott dolgozik (A szerző illusztrációs felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents