Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)
2021-09-30 / 225. szám
www.ujszo.com I 2021. szeptember 30. RÉGIÓ 5 A telekcsere lehet az igazán jó megoldás (A szerző felvételei) Elviselhetetlen zajra, porra, piszokra panaszkodnak a lakók BUCHLOVICS PÉTER Évtizedek óta húzódó ügy borzolja Párkányban az úgynevezett Papagáj lakótelep lakosainak kedélyét. Nevezetesen az, hogy a lakótelep közepén működik egy vasgyűjtő hulladékudvar. 17:1 ft T.l ! l'á A Duna közelében található lakótelepen a Gesztenye utcai lakosok panaszkodnak arra, hogy a vastelep működése zavaija az emberek életvitelét és mindennapi nyugalmát, mert a hulladék gyűjtése porral, piszokkal és nagy, hosszan tartó zajjal jár. A lakosok emiatt petícióban fordultak a városházához, és levelet írtak a telepet működtető zsolnai cég vezérigazgatójának is. Szerintük a 21. században sentmi keresnivalója egy ilyen gyűjtőudvarnak egy városi lakóövezet kellős közepén. Drapák Károly lakástulajdonos, a lakóközösség képviselője lapunknak elmondta, hogy a hulladéktelep fent említett negatív hatásai mellett az is megkérdőjelezhető, hogy az udvar mennyire tartja be az érvényes környezetvédelmi, működtetési előírásokat, mert a vashulladékot nem konténerekben tárolják, csak kupacokban, továbbá a régi hűtőszekrényeket, fagyasztóládákat, amelyek speciális hulladéknak minősülnek, szintén csak a szabad ég alatt helyezik el. „A gyűjtőudvar közvetlen közelében vannak a tömbházak, de mellette működik idősek otthona és óvoda is. Ráadásul a rendetlenség miatt a környező házak pincéjében elszaporodtak a patkányok. Ha a vashulladékkal dolgoznak, átrakják vagy a nagy szállítókonténerbe pakolják, akkor hosszú percekig elviselhetetlen a zaj és főleg nyáron a por és a piszok.” Csikorgás, csörömpölés Ha a markolóval úgymond tömörítik a vasat a szállítókonténerbe, a lakók hiába csuknak be minden abla-A hulladékudvart lakóházak veszik körül kot, akkor is hallatszik a borzasztó csikorgás, csörömpölés. „El lehet képzelni, milyen hatással van ez azokra, akik műszakból, munkából hazatérve pihennének, az idősekre vagy az épp alvó gyerekekre - taglalja Drapák Károly. — Mi nem a cég működése ellen vagyunk és nem őket támadjuk. Mi csak azt szeretnénk, ha Párkány város segítségével és közbenjárásával a zsolnai igazgatóság máshova helyezné át ezt a telepet, mert hosszú távon ez elviselhetetlen, és manapság már ilyen tevékenységnek semmi keresnivalója egy lakótelep szívében” - tette hozzá. Szerinte Párkány külterületén vagy a város közelében, más helyen is működhetne a telep, ott, ahol senkit sem zavar. „Biztos vagyok abban, hogy a város képes erre megoldást találni, fel tudna ajánlani megfelelő telket, ezt a mostani területet pedig akár a hosszú távú területrendezési tervben is át lehetne minősíteni, hogy ilyen tevékenységet ne lehessen itt folytami. Mi segíteni szeretnénk a megoldásban” - fűzte hozzá a lakóközösség képviselője. Megoldás: telekcsere Eugen Szabó, Párkány polgármestere szerint valóban csak a telekcsere és a telep elköltöztetése lehetne megnyugtató megoldás mindenki számára. A hulladékudvar működése miatt már többször tárgyalt a céggel, a vezérigazgatóval legutóbb július végén egyeztetett. Ugyanakkor tény, hogy a gyűjtőudvar alatti telek és az udvar nem a városé, hanem a cég saját tulajdona. A vastelep évtizedek óta ott működik, a lakótelep csak körbenőtte. Kezdetben főleg papírt és üveget gyűjtöttek, viszont akkor még működött a papírgyár is. Régen még mindent konténerekben tároltak, emiatt pedig legalább akkor nem volt zaj, amikor a kamion elszállította a hulladékot, hiszen csak ráemelte a vontató alapzatára a teli edényt és már vitte is. Azt is tudni kell, hogy Párkánynak nagyon kevés saját telke van, ilyen célra pedig nem tud cserébe saját területet felajánlani. „ A legutóbbi tárgyalásunkkor részletesen ismertettem a vezérigazgató úrral a panaszokat és a gondokat, konstruktív, pozitív hozzáállást tapasztaltam tőle. A telep egyébként azóta nagyon zavaró, amióta a vashulladékot vásárolják fel. A vezérigazgatótól kértük, hogy a vashulladékot lehetőleg munkaidőben mozgassák és szállítsák el, továbbá a rágcsálóirtást is fontosnak tartottuk. Ő erre úgy reagált, lépni fognak az ügyben, gyakran megfordul Párkányban, tud a gondokról, de hasonló panaszokat jeleztek más városokban működő telepekről is. Azt is felvetettem, hogy érdeklődjenek a helyi ipari parknál vagy próbáljanak más, számba jövő helyszín után nézni. Egy biztos, a telepnek a jelenlegi helyén 2023 júniusáig van működési engedélye” - részletezte az Új Szónak a polgármester. „Még egyszer hangsúlyozom, Párkánynak ilyen célra szabad saját telke nincs. Nekünk sokszor az is gondot okoz, hová tudunk elhelyezni egy kis hulladékgyűjtő szigetet, nem még egy lebetonozott, egyéb infrastruktúrával ellátott udvarnak tudnánk telket felkínálni. Viszont mi is dolgozunk a megoldáson, feltérképeztük az erre a célra alkalmas potenciális helyeket és a tulajdonosokat is megszólítottuk. Kérvényt írtunk. Az ügy most még olyah képlékeny stádiumban van, hogy nem szeretnék felelőtlen ígéreteket tenni a lakosságnak. Akarat van, a megoldásról továbbra is tárgyalunk” - szögezte le Eugen Szabó. Van esély a költözésre Lapunk az ügyben konkrét kérdésekkel fordult a zsolnai hulladékgazdálkodási vállalat vezérigazgatójához, hozzájuk tartozik a párkányi telep, ők működtetik. Norbert Tóth annyit közölt írásban az Új Szóval, hogy a párkányi hulladékgyűjtő udvaruk az összes hivatalos előírást és engedélyt betartva működik. „Az, hogy a tevékenységünk nagyobb zajjal jár, főleg a másodlagos nyersanyagok mozgatásakor, rakodásakor, tény, de mi ezt nem tudjuk befolyásolni. Viszont igyekszünk ezeket a tevékenységeket akkor végezni, amikor feltételezzük, hogy a lakók nincsenek otthon, hogy a legkevésbé zavaijuk őket” - közölte a vezérigazgató. A cég főnöke hozzátette, továbbra is tárgyalni fognak a várossal, hogy mindkét fél számára megfelelő eredmény szülessen. „Igen, arról is tárgyalunk a polgármester úrral, hogy más, megfelelőbb helyre költöztessük az udvart. Bizonyos lehetőségeket már találtunk is, csak a városnak kell rendeznie a telkeket” - állapította meg levelében , a cég vezérigazgatója. Jelenleg tehát itt tart a hulladéktelep ügye, cikkünk írásakor az érintett lakóközösség levelet küldött a cég vezérigazgatójának, melyben a gondok felsorolása mellett közös tárgyalásokat szorgalmaz a lakók, a városháza és a zsolnai vállalat képviselőinek részvételével. A fejleményekről beszámolunk. Népszerűsítik a Duna mente kilátó- és panorámapontjait vataSőin Péter Komáromtól a Kovácspatakihegységig terjedő információs turisztikai csomagot állított össze egy szlovákiai és egy magyarországi szervezet. A munkát jövőre is folytatni szeretnék. Lt‘JuLU»10I A komáromi erőd lőporraktárában tartott sajtótájékoztatón mutatták be a napokban befejeződő „A Duna mente térség határon átnyúló kilátópont hálózata/Kilátás” című egyéves projekt eredményeit. Az összköltség több mint 57 ezer euró volt, amelyből bő 49 ezret tett ki az Európai Regionális Fejlesztési Alapból merített támogatás. A projekt vezetője a Duna-Gerecse Nonprofit Kft. (DGNK), partnere a Duna Mente TDM (DTDM). Első körben 55 olyan pontot gyűjtöttek össze Komáromtól Helembáig, amelyek valamilyen értelemben jó ki- és rálátást nyújtanak a tájra. A magaslati helyszíneken kívül később olyan területeket is meghatároztak, ahonnan - például a Duna-partról - széttekintve teljes értékű panorámát kapunk a tájról. Keszegh Béla, Komárom polgármestere és a DTDM elnöke egyebek mellett hangsúlyozta, „önállóan nehéz magunkat megmutatni”, ezért manapság sokan régiókban gondolkodnak, ezért ők most a Duna mentét próbálják közösen, összefüggésében bemutatni. Infrastruktúra, játék Magyarics Gábor, a DGNK ügyvezetője összegezte, hogy pontosan milyen eredményeket értek el a projekt megvalósítása során. Először a nyolc helyszínen elvégzett közjóléti, infrastrukturális fejlesztéseket ismertette. Ezen egyebek mellett információs táblákat, padokat, tüzrakóhelyeket kell érteni. Magyarországon négy, a szlovákiai oldalon pedig három helyen bővítettek ilyen módon. Nálunk a komáromi erőd Duna-bástyája, a karvai Duna-korzó és a Helembaihegységnél található Kusztus kapott új eszközöket. Mindezek mellett kisfilmet is készítettek ezekről és még további helyekről, amely hamarosan megtekinthető lesz különböző internetes felületeken. Olyan információs anyagokat is készítettek, amelyeket a későbbi turisztikai munka során tudnak felhasználni. Magyarics Gábor elmondta, sokszor hiányosságokkal küzdenek, amikor kiadványokat vagy honlapot készítenek, és nincsenek azokhoz jó minőségű fényképeik. A pályázat révén teljes körű és magas minőségű fotódokumentációt is létrehoztak. A projekt egyik legpraktikusabb eredménye egy mobiltelefonos, angol, magyar és szlovák nyelvű applikáció, amely tartalmazza mind az 55 pontot, valamint azok leírását és panorámaképeit. A program a GUIDE@HAND applikációcsomagban lesz letölthető néhány héten belül. Végül nyomtatott játéklapokat és térképeket is készítettek. Előbbiek elérhetők a turisztikai információs irodákban, lényege, hogy nyolc helyszínhez kapcsolódó kérdéseket kell megválaszolni. A helyes megoldásokat aztán a DGNK-nak kell elküldeni, amely egy nyereményjátékban különböző ajándékokat sorsol ki a megfejtők között - fődíjként egy hétvégi kirándulást lehet nyerni. Nincs még vége További információkat a „Kilátás/Vyhliadka” Facebook-oldalon közölnek a kezdeményezésről, amelyet a projekt lezárását követően is üzemeltetni fognak. Ezenfelül egy közös magyar-szlovák honlapot hoznak létre 2022 elejére, amely a Duna menti térség turisztikai szervezeteinek kínálatát összegzi. Kilátás a Hegyes-kőről: előtérben Tokod, jól kivehető a párkányi volt papírgyár és az esztergomi bazilika (Kép VataSőin Péter)
