Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)
2021-09-30 / 225. szám
www.ujszo.com | 2021. szeptember 30. KÖZÉLET 3 Elfogadták a reformot, de mégsem tudjuk, mely kórházakat fogják végül átalakítani A tervezett reform ellen a rimaszombati kórház is tiltakozott (Hegedűs Norbert felvétele) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A kormány a szerdai iilásén jóváhagyta az egészségügyi minisztérium kórházreformmal kapcsolatos javaslatát, így októberben már a parlament is szavazhat róla. Az viszont még jó ideig nem fog kiderülni, hogy a kórházak átalakítása konkrétan milyen intézményeket érint majd. A kormány ugyan megszavazta a reformot, de nem egyhangúlag: a Sme rodina nem támogatta Vladimír Lengvarsky (OCaNO) javaslatát. Milan Krajniak munkaügyi miniszter szerdán elmondta, azért nem támogatták a tervezetet, mert szerintük nincs garantálva, hogy a kórházhálózat optimalizációja következtében nem fognak bezárni bizonyos intézményeket. A többi koalíciós partner támogatta az egészségügyi miniszter tervezetét, amely így a Sme rodina miniszterei nélkül is átment. Ha minden a tervek szerint halad, októberben már a parlament elé kerülhet. „Nem lesz bezárás" Lengvarsky a kormányülés utáni sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: semmilyen kórházat nem fognak bezárni. „Az intézmények pusztán át lesznek alakítva, még hozzá úgy, hogy a betegek kényelmesebben és nagyobb biztonságban érezzék magukat” -jelentette ki a tárcavezető. Angelika Szalayová, a reform egyik előkészítője hozzátette, a kórházhálózat optimalizációja során 5 kategóriába sorolják majd az intézményeket: közösségibe, regionálisba, komplexbe, végsőbe, valamint nemzetibe. A kórházakat az alapján fogják osztályozni, hogy milyen bonyolult beavatkozásokat fognak végezni az adott intézményben. A reformot Mária Lévyová, a Páciensek Jogvédő Szövetségének (AOPP) elnöke is támogatja. Úgy véli, a változtatásokkal a betegek csak nyernek, hiszen minőségibb betegellátáshoz juthatnak. Kényes pont A kórházreform egyik legvitatottabb pontja a már említett ötszintes optimalizáció. Az egészségügyi minisztérium ugyanis azt tervezi, hogy jó néhány kisebb, regionális kórházat átalakít úgynevezett közösségi intézményekké, ahol elsősorban azokat a pácienseket kezelnék, akik valamilyen hosszú távú, krónikus betegséggel küzdenek. Ez azonban azt is jelentené, hogy ezek a kórházak már nem nyújtanának olyan komplex egészségügyi ellátást, mint korábban (például sok helyen megszűnhetnek a szülészetek, a sebészetek és egyéb osztályok is). A minisztérium szerint ez elengedhetetlen lépés, mivel a szlovák kórházhálózat egyik legnagyobb hibája, hogy túl sok intézményben végeznek sokféle beavatkozást. Ennek eredményeként a személyzet nem szerez elegendő tapasztalatot, és emiatt túl sok a visszatérő beteg, akiknél komplikációk merültek fel a kórház elhagyása után. Pár héttel ezelőtt megjelent a sajtóban egy tervezet, amelyet állítólag az egészségügyi minisztérium dolgozott ki a kórházhálózat optimalizációjáról. Ez alapján 22 olyan regionális kórházzal számoltak, amelyeket át kellene alakítani. Az érintett kórházak azonban az átalakítást sokkal inkább leépítésként fogják fel. Az utóbbi hetekben több kisebb intézményben is tiltakozni kezdtek a tárca készülő reformja ellen. Ezek közé tartozik például a rimaszombati kórház is, ahol Cziprusz Zoltán, az MKP alelnöke még petíciót is indított az átalakítás ellen, amelyet több mint 36 ezren írtak alá. A minisztérium a tiltakozásra úgy reagált, hogy a sajtóban megjelent tervezet nem az optimalizáció végleges változata, a következő hetekben még számos változás lehet annak függvényében, hogy mire jutnak a kórházakkal folytatott szakmai egyeztetés során. 2022-ig nincs döntés Végül azonban úgy tűnik, hogy az átalakítandó intézmények listája még jó ideig nem lesz ismert. A Szlovák Kórházszövetség (ANS) ugyanis arról számolt be, hogy a minisztérium ígérete alapján a végleges változatot csak egy év múlva, 2022 végén mutatják be. Marián Petko, a szövetség elnöke azt mondta, a nemrégiben lezárult tárcaközi egyeztetésen 178 javaslatot csatoltak a reformtervezethez. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy az ANS is szerezzen tagságot abban a bizottságban, amely megítéli, hogy mely kórházakat kell átalakítani. Petko hozzátette, a kórházhálózat optimalizációjához elengedhetetlen a mentőszolgálatok megreformálása is, hiszen enélkül a betegek nem fognak időben eljutni a kórházakba. Rendelői szféra A kórházreform ellen nemrégiben a Besztercebánya Megyei Önkormányzat is tiltakozott. Ján Lunter, az önkormányzat elnöke hangsúlyozta, a kórházak problémáit csakis akkor lehet megoldani, ha először a járóbeteg-ellátás helyzetét rendezik. A rendelőkben ugyanis nincs elég általános orvos, és a specialisták is szép számmal hiányoznak a rendszerből. Lunter szerint a kórházreformot végre kell hajtani, de fontos a megfelelő sorrend, és a rendelők stabil helyzete nélkül nincs értelme elindítani az optimalizációt. Oskar Dvoíák, a tárca munkatársa a szerdai sajtótájékoztatón elmondta: a kórházhálózat optimalizációjával párhuzamosan elindítják a járóbetegellátás reformját is. Ennék lényege, hogy a tárca folyamatosan figyelni fogja az általános orvosi rendelők hálózatát, valamint az orvosok leterheltségét. Az így nyert adatok alapján felismerhetik, mely járásokban hiányoznak a rendelők, és hol vannak elegen az orvosok. Azokban a járásokban, ahol hiány van, a tárca különféle támogatásokat kínál majd az orvosoknak, hogy ott nyissanak rendelőt. Dvorák hozzátette, a későbbiekben az egészségügyi dolgozók fizetésének módszerét is megváltoztatnák. Ha a parlament meg is szavazza a kórházreformot, az első két évben mindössze egy előkészítő fázis következik. A valódi változások a tárca szerint leghamarabb 2024-ben Idén több időt töltünk RÖVIDEN következhetnek, (nar, webnoviny, TA3) hivatali ügyintézéssel MOLNÁR IVÁN A tavaly megalakult kormány egyik fontos célkitűzése a bürokrácia csökkentése, aminek az érdekében a gazdasági tárca a bürokrácia csökkentését célzó intézkedések tömkelegével rukkolt elő. A helyzet azonban egyelőre nem javult, a járvány miatt az ügyintézés még több időt vesz el az életünkből. Pozsony. Az INESS gazdaságkutató intézet legfrissebb felmérése szerint egy átlagos, már befutott, négy alkalmazottat foglalkoztató vállalkozó idén nagyjából 224 órát, vagyis 28 munkanapot tölt azzal, hogy eleget tegyen az összes hivatali kötelességének. „Az erre fordított idő idén hét órával nőtt a tavalyihoz képest” - nyilatkozta Martin Vlachynsky, az INESS elemzője, aki szerint azonban az idei romlás elsősorban a kormány által bevezetett járványügyi intézkedésekkel magyarázható, amelyek miatt a vállalkozókra több teher hárult. Csak ezek 18 órával növelték a hivatalok által megszabott kötelességek teljesítésére fordított időt, miközben a többi hivatali kötelesség esetében 11 órás csökkenést mértek. Ez utóbbi elsősorban a gépkocsinyilvántartással, az étkezési utalványokkal és a statisztikai kimutatásokkal kapcsolatos könnyítésekkel magyarázható. Vlachynsky szerint az elkövetkező időszakban - a járványügyi intézkedések által felborított államháztartás miatt - elsősorban az adózással kapcsolatos terhek nőhetnek a vállalkozók számára, nem kis terhet jelentenek majd azonban a zöld átállással kapcsolatos teendők is. Az INESS öt évvel ezelőtt egyezett meg külföldi partnerintézeteivel abban, hogy szeptember 29. a bürokrácia nemzetközi napja lesz. Pontosan 140 évvel ezelőtt, 1881- ben, ugyanis ezen a napon született Ludwig von Mises osztrák közgazdász, filozófus, író, a klasszikus liberális közgazdaságtani iskola központi alakja, aki egy egész könyvet szánt a bürokráciával kapcsolatos problémák elemzésének. A gazdaságkutató intézet a bürokrácia nemzetközi napja alkalmából évente közzéteszi a bürokráciamutatóját, amely a szlovákiai hivatalok vállalkozókkal szembeni packázását hivatott felmérni. Az INESS már korábban jelezte: szeretnék elérni, hogy a többi uniós ország partnerintézetei is kidolgozzanak egy hasonló indexet, aminek alapján össze lehetne hasonlítani az egyes országok hivatali ügyintézését. Idén Csehországban és Eszak-Macedóniában is elvégeztek egy hasonló elemzést. Míg Csehországban a vállalkozók 273, vagyis a szlovákiainál több időt töltenek hivatali ügyintézéssel, Észak- Macedóniában csupán 146 órát. Az INESS az elemzését a http://byrokratickyindex.sk honlapon tette közzé. Őaputová: Véget kell vetni a feszültségnek Pozsony. Rövid sajtótájékoztatót tartott tegnap Zuzana Caputová államfő azután, hogy találkozott a kormányfővel, a házelnökkel és az ellenzéki Smer és Hlas vezetőivel, Robert Ficóval és Peter Pellegrinivel. A politikusokkal a rendőrháborúról, a társadalomban uralkodó feszültségről tárgyalt. „A koalíció képviselőinek azt mondtam, hogy az országnak bármilyen helyzetben stabil kormányra van szüksége. Ha kormányozni akarnak, akkor stabilitásra van szükség. Nem szembesülhetünk minden héten azzal, hogy az egyik vagy másik koalíciós partner akar távozni” - nyilatkozta az államfő, hozzátéve: az ellenzék képviselőivel elsősorban arról beszélt, milyen következménye lehet a társadalomban a gyűlöletkeltésnek. „Egyértelmű, hogy Robert Fico teljesen másképp látja a dolgokat. Mielőbb le kell nyugtatnunk a helyzetet, a nyugalom illúziója jelenleg már nem elég” - közölte tegnap Caputová. (TASR) Újra kifizetjük a kórházak adósságát Pozsony. Az egészségügyi minisztérium a hét végén elindítja a kórházak adósságmentesítését. Ezt szerdán jelentette be Vladimír Lengvarsky (OEaNO-jelölt) egészségügyi miniszter. Az adósságmentesítésre, melyet minden kórház igényelhet, tekintet nélkül az intézmény jogi formájára és a tulajdonviszonyokra, a kormány 575 millió eurót különített el. (TASR) Ágh ügyét októberre halasztották Bazin. Október 12-ig felfüggesztette Stefan Ágh váltóhamisítási ügyének főtárgyalását és akkor hirdet ítéletet a bazini Specializált Büntetőbíróság szenátusa. A férfit 34,5 millió euró értékű váltók hamisításával vádolnak, Ágh tagadja bűnösségét. Ján Santa speciális ügyész szerint az eljárás során sikerült igazolni a vádlott bűnösségét, ezért 14 éves szabadságvesztést javasol. (TASR)
