Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)
2021-09-25 / 221. szám
www.ujszo.com I 2021. szeptember 25. KÖZÉLET I 3 Afelvételen a D4-es körgyűrű és az R7-es gyorsforgalmi út keresztezése látható (TASR-felvétel) Vasárnap átadják a forgalomnak a D4-es befejezett szakaszát DEMECS PÉTER Pozsony. Többéves építkezés után holnaptól kezdetét veszi a D4-es körgyűrű és az R7-es gyorsforgalmi út befejezett szakaszainak fokozatos átadása, a projektet teljes egészében viszont csak 2026-ban fogják befejezni - addig a D4- nek minimális hozadéka lesz. Vasárnap kellett volna megnyitni a D4-es és R7-es következő, 13 kilométeres szakaszát. A körgyűrű esetében Horvátjárfalutól (Jarovce) egészen a Ketelec-kereszteződésig nyúló szakaszról van szó, az új Dunahíddal együtt. Az R7-es sztráda pedig a Főrév (Prievoz) és Slovnaft elnevezésű kereszteződések megnyitása után végre csatlakozott volna a fővárosi úthálózatra. A nagyszabású megnyitást egy hete maga a projekt kivitelezője jelentette be, a lelkesedését viszont néhány órával később Andrej Dolezal (a Sme rodina jelöltje) közlekedési miniszter csillapította, aki már akkor jelezte; a már elkészült szakaszok szeptember 26-i átadásának egyik alapfeltétele, hogy a kivitelező eltávolítsa az útellenőrzés során észlelt hiányosságokat, apró hibákat - erről részleteket nem árult el. Pénteken, tehát két nappal a tervezett megnyitás előtt viszont kiderült, a szükséges engedélyeket mégsem sikerült megszerezni, ezért a sztrádákat a következő körülbelül két hétben, fokozatosan fogják megnyitni. Az építkezés teljes befejezése után a D4-es körgyűrű 27 kilométeres lesz, míg az R7-es sztráda hossza eléri a 32 kilométert. A legüresebb sztráda A közel kétmilliárdos projekt első részét, az R7-es autópálya majdnem teljes szakaszát Egyházgelle és a Ketelec-kereszteződés között tavaly júliusban adták át a forgalomnak. Az út egyetlen szépséghibája az volt, hogy nem vezetett el egészen Pozsonyig, így a Ketelec-kereszteződésnél le kellett róla térni a D4-es körgyűrű egy rövid szakaszára, majd onnan visszatérni az egyébként is túlterhelt elsőrendű I/63-as útra, tehát a sofőrök ugyanabba a dugóba kerültek vissza, mint korábban. Ráadásul a megnyitott útszakasz fizetős, így sok sofőr nem akarta a befejezetlen autópályára megvenni a sztrádamatricát. Ennek következtében az R7-es kétség kívül az ország egyik legüresebb autópályája lett, és tulajdonképpen máig az, hiszen a jelenleg használható közel 30 kilométeres úton rendszerint legfeljebb egy-két autót látni. A helyzeten változtathat, ha az R7- es már közvetlen a Bajkalská utcára, illetve a Kikötői hídra és a megnyitott D4-es körgyűrűre is rávezeti a forgalmat. Mindez elsősorban a Dunaszerdahely és Somorja irányából érkező sofőröknek jelent majd nagy segítséget, hiszen ennek köszönhetően sokkal gyorsabban bejutnak majd a fővárosba, vagy a körgyűrűn zökkenőmentesen utazhatnak tovább Ausztriába, Csehországba és Magyarországra. Időmegtakarítást hozhat a sofőröknek az is, ha elkerülik a túlzsúfolt I/63-as utat, ahol gyakran egyórás kocsisorokban kellett várakozni. Ha ez sem jelent majd kellő motivációt az R7-es használatára, akkor fennáll a veszélye, hogy az első, magyarok lakta vidéken megépült autópálya lesz az ország legdrágább és legfölöslegesebb közlekedési projektje. Fizetős lesz Az R7-es szóban forgó első szakaszának átadása után néhány héttel kiderült, hogy bár az út használata fizetős, nem küldik ki a büntetéseket, a gépjárművek rendszámtábláját figyelő kamerákat ugyanis csak jóval később szerelik fel. Hasonló probléma a Nemzeti Autópálya-kezelő Társaság (NDS) szerint nem fog megismétlődni, ugyanis mindegyik újonnan átadott szakaszon az első naptól kezdve kamerarendszerrel figyelik, hogy a gépjármüvek rendelkeznek-e elektronikus sztrádamatricákkal. A hiányzó keresztsződós A D4-es projektjének lényege, hogy elterelje a fővárosból azokat a gépjárműveket, amelyek Pozsonyon csak áthaladnak, tehermentesítve ezáltal a túlterhelt Kikötői hidat és a belvárosi úthálózatot. Ezt úgy lehet elérni, hogy az északról vagy keletről a Dl-es autópályán érkező gépkocsik Pozsonyivánkánál letérnek a D4-es körgyűrűre, minek köszönhetően a várost elkerülve folytathatják útjukat Magyarország, Ausztria vagy Csehország irányába. Értelemszerűen ugyanez érvényes a fordított irányban is. Az erre lehetőséget adó kereszteződés a Dl-es és a D4-es utak találkozásánál viszont kiesett az egész projektből, az állam pedig nem rendelte meg. A körgyűrű tehát elkészült, a hiányzó le- és felvezető utak miatt viszont nem lehet máj d a D1 -ről feljutni a D4-re, s ugyanakkor a D4- ről sem lehet majd lehajtani a Dl-es autópályára. Ez az állapot pedig még minimum öt évig fog tartani - ennyi időre lesz szükség az ország egyik legfontosabb közlekedési gócpontjának kiépítésére. S bár a D4/R7 építője felajánlotta az államnak a kereszteződés megépítését, a közlekedési miniszter nemet mondott. Dolezal meggyőződése, törvényt sértene, ha közvetlen megrendeléssel bízná meg a kivitelezőt az útépítéssel. Ezért egy nemzetközi versenypályázatot hirdettek ki, melynek lebonyolítása több hónapot vesz igénybe, így a győztes a legoptimistább forgatókönyvek szerint is legkorábban jövő év végén kezdhetné el az építkezést. Az új, három kilométeres Duna-hidat nemcsak a sofőrök, hanem a kerékpározók és a gyalogosok is használhatják majd. A híd egyik oldalán ugyanis kerékpárút lesz, a másikon pedig gyalogosoknak szolgáló járda. (TASR-feivétei) Tények ► A közlekedési tárca 2016 májusában írta alá a D4/R7 megépítéséről szóló szerződést a Zero Bypass Limited konzorciummal. Nem sokkal ezután kezdődtek el a munkálatok, amelyek hosszú éveken át nehezítették a fővárosban a forgalmat. ► Kétség nem fér hozzá, hogy az ország történetének egyik legdrágább közlekedési projektjéről van szó. A körgyűrűt és az R7-es első szakaszát körülbelül egymilliárd euróért építették meg, további százmilliókat fizet majd az állam a győztes cégnek a karbantartásért, 350 millióba került az utak alatti telkek felvásárlása, igya bankoknakfizetett kamattal együtt a teljes kiadások elérhetik a kétmilliárd eurótis. ► A D4-es körgyűrű és az R7- es autópálya hossza több mint 59 kilométer. ► Elsőként az R7-es autópálya közel 30 kilométeres, Egyházgelle és a Keteleckereszteződés közti szakaszát adták át a forgalomnak tavaly júliusban. ► Az egész projekt 14 kereszteződést és 122 hidat tartalmaz, a teljesen új, közel három kilométeres Duna-hidat beleértve. ► Becslések szerint a projekt teljes befejezése után az új Duna-hídon naponta átlagban 35 ezer gépjármű fog áthaladni, ennek jelentős részét képezi majd a teherforgalom, de még így sem ez lesz a D4-es legforgalmasabb része. ► A legtöbb autót, konkrétan napi 45 ezer gépjárművet - ebből 1500 teherautót és kamiont - a körgyűrű Horvátgurab (Chorvátsky Grob) és Pozsonyivánka (Ivánka pri Dunaji) közti szakaszán várják. ► Ha mára Dl-esésa D4-es kereszteződés is kész lenne, akkor a Kikötői hídon a személyforgalom 15,11, a teherforgalom pedig 49,62 százalékkal csökkenne. Mivel nem készültei a projekt szempontjából az egyik legfontosabb kereszteződés, a gépjárművek nem fognaktudni felhajtani a D 1-es sztrádáról a D4-es körgyűrűre, így továbbra is a Kikötői hidat fogják használni. ► A Dl-esésa D4-es autópályák találkozásánál megépülő kereszteződést legkorábban csak öt év múlva, tehát 2026-ban tudják befejezni.
