Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)
2021-09-25 / 221. szám
RÉGIÓ 2021. szeptember 25.1 www.ujszo.com Magyar-szlovák párbeszéd a mítoszrombolásról a Zmeták galériában SZÁZ ILDIKÓ Vitaindítónak is nevezhetnénk a PERTU NO 14, kortárs magyar és szlovák művészet analógiáit kutató projekt legújabb, egyeseket bizonyára lenyűgöző, másokat talán kissé megborzongató kiállítását, melyet Gerhes Gábor és Martin Piaíek alkotásaiból nyitottak az Ernest Zmeták Művészeti Galériában. EH3H3I2II1 Elsősorban felnőtt közönséget, valamint középiskolás diákokat várnak a galériába az október 23-ig megtekinthető igencsak rendhagyó kiállításra. Hatalmi játszmák Tárlatvezetőnk, Helena Markusková művészettörténész, kurátor, a galéria igazgatója, aki két évtizeddel ezelőtt indította útjára az egyedülálló kommunikációs lehetőséget a magyar és szlovák alkotók számára. Az 1962-ben született Gerhes Gáborra és az 1972-es születésű Martin Piacekre egyaránt jellemző a társadalomkritikus gondolkodás, a játékos irónia. Hasonló nézeteket vallanak, alkotásaikban rámutatnak az identitás mítoszokra, különféle hatalmi játszmára, a közép-európai lét abszurditására. Fotók és installációk készítésével foglalkozik a Munkácsy- és AICA-díjas Gerhes Gábor, alkotásai hangos párbeszédet folytatnak a szobrászat innovatív formáit használó Martin Piacek müveivel, aki a szlovák történelem traumatikus eseményeire, a nemzeti identitás témájára, a mítoszok megkopására fókuszál. „Mindketten megélték a totalitárius rendszer kételkedésre ösztönző kétarcú világát. Eredeti módon használják a művészettörténet kelléktárát, átlépik a műfajhatárokat, érintik a művész szerepét az önéletrajzi narratívával együtt. A retrospektív jellegű kiállítás egymást kiegészítő témákon alapuló kommunikatív játék. Végigvezet a kilencvenes évek végétől mostanáig - hangsúlyozva az érintkezési pontokat és eltéréseket” - mondta Helena Markusková. Sírva vigad a magyar „A magyar államalapítás túlexponált ezeréves ünnepségére Gerhes Gábor Izsó Miklós kultikus szobrainak, a Búsuló juhász (1862) és Táncoló paraszt (1870) értelmezésével reagált. Megelevenítette a magyar mentalitásra jellemző két végletes Gerhes Gábor legismertebb alkotása, a Magyar Hold Andrej Sládkovic „férfiasságának” szimbolizálására helyezve a hangsúlyt. Helena Mar-kusková elmondása szerint ezzel a nemtani optikán át szemlélt sorozattal indította el Piacek a nemzeti történelem alternatív értelmezéseit. A Hős megérintése sorozatban Juraj Jánosík, Eudovít Stúr, Milan Rastislav Stefánik és Alexander Dubcek úgynevezett ereklyéit mutatja be. Gumikesztyűben érintve a Juraj Jánosík elfogatásakor, Klenócon elkobzott fokost, a lövedékeket, amelyekkel Eudovít Stúr meglőtte magát, vagy Stefánik pilótakabátját, amelyet repülőgépe lezuhanása után Pozsonyszőllősnél foglaltak le (1919). Megnézte, a család beleegyezésével lefotózta Alexander Dubcek öltönyét is, melyet a halálos kimenetelű autóbeleset idején viselt. Benei az iratszekrényben Megrázó, elgondolkodtató kisplasztikái fősorozat bukkan elő a galériában elhelyezett iratszekrényből. Martin Piacek a szlovák történelem legnagyobb ballépéseit, traumatikus politikai-történelmi eseményeit jeleníti, meg. Az aktafiók kihúzásakor emelkedik ki Eduard Benes akkori csehszlovák köztársasági elnök krétaszobra. Rideg, bürokratikus aktusként ábrázolja a művész azt a pillanatot, amikor 1945. augusztus 2-án aláírta a 33. elnöki dekrétumot, amely megfosztja állampolgárságától és polgári jogaitól a németeket és magyarokat. 1996-os eseményeket is rejt az irattár, Róbert Remiás autójának a felrobbanását Pozsonyban, Vladimír Meciar harmadik kormánya idején, és csak az autó maradványaival szembesül a látogató. Egy újabb fiókból egy nyomda épületének modellje emelkedik ki, összecsukható tetővel 1914-ből, amikor S. H. Vajansky köpött egyet Marka Pietrová előtt a túrócszentmártoni nyomdában, amivel a férfi sovinizmusra mutat rá az alkotó. Lehetetlen felsorolni, vagy jellemezni valamennyi izgalmas alkotást, amelynek végső értelmezése a látogatókra vár. Női és férfi aktok másképp „Adolf Ziegler triptichonjának, A négy elemnek 2015-ben készített videó-parafrázisában a diktatúrát kiszolgáló művészről emlékezik meg a magyarországi alkotó. A szédületes karriert befutó átlagos képességű festőről, aki részt vett a német múzeumok „megtisztításában” az avantgárd művészettől. Gerhes Gábor videó-parafrázisa, a kép ironikus rekonstrukciója, még erőteljesebben láthatóvá teszi a női test instrumentalizálását - propagandista jelszavak demonstrálásának eszközévé és politikai testté válását” - hangsúlyozta Helena Markusková. Gerhes Piaőek Róbert Remiáá autójának felrobbantását is feldolgozta Hasonlóan hatásos a galéria nagytermének falából kinövő, felnagyított oroszlánmancsok alkotása. Martin Piacek feltérképezte a 19. századi nemzeti-felszabadító mozgalom jelentős alakjainak emlékműveit is Szlovákiában, és Nemzet atyjai címen ezekről készített digitális nyomat-sorozatot. Megjelenítve a honatyák szobrainak láb közti részét. Jozef Kollár, Ján Holly, Miloslav Hodza, Eudovít Stúr, Jozef Miloslav Húrban, Jankó Kráf és Aki még nem kapott volna kedvet a kiállításhoz, annak figyelmébe ajánlanánk Martin Piacek saját vérével festett családtörténeti képét. „A művész másféle, nem szlovák vérének túlsúlya a nemzetiségek közép-európai térségre jellemző keveredéséről vallanak. Személyes történelme követi a nagybetűs történelem mozgását — a »középeurópai nagy olvasztótégely« térségében” - hangsúlyozta Helena Markusková. Gerhes Gábor Izsó Miklós kultikus szobrainak, a Búsuló juhász (1862) és Táncoló paraszt értelmezésével reagált A PERTU eddigi kiállítói Az eddigi PERTU projekt alkotója volt Fehér László és Martin Knut 1999-ben, Milan Boékay és Pauer Gyula 2001- ben, Július Kollerés Pinczehelyi Sándor 2003-ban, Kéri Ádám és Juraj MeliS 2005- ben, Peter Bartoá és St. Au by Tamás 2007-ben, Klára Bockayová és Pittmann Zsófia 2009-ben, Juraj Bartusz és Nádler István 2011-ben, Hopp-Halász Károly és Rónai Péter2013-ban, Milan Dobeá és Fajó János 2015-ben, Benczúr Emese és Varga Emőke 2017-ben, majd Tót Endre és Monogramista T.D 2019-ben. érzelmet: a borút és derűt - a melankolikus pátoszt és az elsöprő erejű temperamentumot. A búsuló juhász subáját magára borítva, tollas kalapját szemére húzva magányba burkolózott. A Táncoló parasztban átlényegült a paraszt alakjába és igyekezett hűen megjeleníteni az eredetit” - mutatja be a két alkotást Helena Markusková. A kiállításon szó van a New York-i, szeptember 11-i katasztrófáról is, Gerhes Gábor a Letakart harcosok alkotásban az ismeretlentől, fenyegetettségtől való félel-Martin Piaőek Eduard BeneSt abban a pillanatban ábrázolta, amikor 1945. augusztus 2-án aláírta a 33. elnöki dekrétumot (Száz Ildikó felvételei) met tárgyiasította a fekete lepellel letakart két „harcos” alakjával. Foglalkozik továbbá a halál medializált formáival, az Elhunyt sportolók művében. Legismertebb müvét is bemutatják a tárlaton, a 2011-ben készült Magyar Holdat, a magyarok állítólagos holdra szállását bizonyító fotóval, amellyel a túlzott becsvágyat, a konspirációs elméleteket pellengérezi ki. Az űrhajós sisakján jól kivehetően tükröződik a stúdióban készült felvétel. Kovácsoltvas fali díszként sejlik fel a galéria emeleti csarnokában egy tömény káromkodás, az ornamentálisan szaftos Odabaszunk beszólás. Helena Markusková művészettörténész ezzel kapcsolatban elmondja, sok minden belefér a szavakba, az erőfitogtatástól a lázadáson át a rezignációig, egyfajta ideiglenes sokkterápiáról, a szavak és tettek erejéről szól az alkotás. Gábor ezzel a mozgó, vetített képpel mutat rá a szabadság, az emberség és a művészet autonómiájának veszélyeztetésére. Hasonlóan meglepő Martin Piacek Önarcképe 2003-ból, ekkor készült a festőállvány mellett álló, túlméretezett „férfiasságát” hangsúlyozó performatív alkotása.
