Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)

2021-09-25 / 221. szám

2 KÖZÉLET 2021. szeptember 25.1 www.ujszo.com Jön az ingyennapközi, de nem mindenkinek miniszter marad Mikulec maradhat a posztján, de nem lehetteljesen nyugodt (TASR-feivétei) BUGÁRANNA Pozsony. Napközi a szociálisan hátrányos helyzetű diákok részére, segédnevelők az óvodákban és kü­lönórák a gyerekeknek - az oktatá­si tárca ezekre költi a helyreállítási terv első 15 millió euróját. A tárca célja, hogy a hátrányos helyzetű gyerekeket bevonják az egész napos oktatásba, hogy be­kapcsolódjanak a délutáni iskolai programokba. Branislav Gröhling (SaS) tárcavezető elmondta, a helyreállítási terv első szakaszában foként azokat a gyereket támogat­ják, akiket nehéz élethelyzetük mi­att kudarc fenyeget az iskolában. „A célunk az, hogy ezeket a diákokat az óvodától a középiskoláig támogas­suk, s ezáltal segítsük a boldogulá­sukat”-mondta, majd hozzátette, a szlovákiai útjai során azt tapasztal­ta, hogy a napközi nagyon sokat se­gít a gyermekek fejlődésében. „Ez az a hely, ahol megszilárdul a tu­dásuk, kapcsolatokat építenek a kortársaikkal és egyéb oktatási te­vékenységgel foglalkoznak. A napközi költségét azonban nem minden család engedheti meg ma­gának, ezért a hátrányosan helyzetű diákok napközi díját átfizetjük” - magyarázta. A tárca számításai alapján havonta 17 500 diákot tá­mogatna ily módon a minisztéri­um. A tegnapi sajtóközleményből kiderült, az iskolák automatikusan megkapják az összeget, nem kell külön pályázatot benyújtaniuk. A délutáni foglalkozás támogatására 2021-ben több mint 1 millió eurót különítettek el, 2022-re pedig 1,6 millió euróval számolnak. A tervek szerint havonta 15 euró jár az in­tézmény fenntartójának minden egyes diák után, aki az állami hoz­zájárulás nélkül nem látogathatná a napközit. A kezdeményezés rész­leteivel kapcsolatban felkerestük a minisztériumot, egyelőre azonban nem sokat árultak el - az átfizetési mechanizmuson még dolgoznak, és egyelőre az sem világos, mikortól lép érvénybe. Kérdésünkre, hogy hány magyar iskolát érint, illetve a speciális iskolák tanulói is jogosultak-e az ingyen napközire, azt a választ kaptuk, hogy a minisz­térium minden hátrányos helyzetű diákot támogat, nem tesz különb­séget a jelentkezők között sem a nemzetiség, sem pedig az iskola tí­pusa alapján. Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter (TASR-felvétel) Mikulec ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az ellenzéknek ezúttal sem sikerült leváltania Roman Mikulecet (OLaNO) a belügyi tárca éléről. Ugyan nem ez volt Ficéék első siker­telen próbálkozása, de a mi­niszter sem lehet teljesen nyu­godt, hiszen nem élvez teljes körű bizalmat a koalícióban. A Smer által kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülés nem volt mentes a botrányoktól és a politikai szócsatáktól. Ahogy arról tegnap beszámoltunk, az ülés korábban kezdődött, mint kellett volna, majd meg kellett szakítani, és végül az es­ti órákig zajlott. A koalíciós pártok egyetértettek abban, hogy 19 óra után is tárgyaljanak, de a Smer kép­viselői elhagyták a termet. így vi­szont nem maradt egyetlen beter­jesztő sem, nélkülük pedig általá­ban megszakítják az ülést. Boris Kollárék azonban úgy döntöttek, Ficóék nélkül zárják le a vitát, más­nap pedig már csak szavazni fognak a belügyminiszter leváltásáról. A Smer ugyan ellenezte ezt a lé­pést, de pénteken már valóban csak a szavazásra került sor. Mikulec maradhatott a posztján, ám koránt­sem lehet nyugodt: a 136 jelen lévő képviselő közül 52 támogatta volna a leváltását, és pusztán 69-en sza­vaztak a javaslat ellen, vagyis még az egyszerű parlamenti többséget, azaz 75 képviselőt sem sikerült az oldalára állítania. Az SaS és az OEaNO ugyan támogatta a minisz­tert, a Sme rodina frakciója azonban javarészt tartózkodott. Peter Pcolinsky frakcióvezető az ülés után azt mondta, a Sme rodina képvise­lőinek a hozzáállása azt tükrözi, hogy nincsenek teljesen megelé­gedve Mikulec tevékenységével. „Azt, hogy tartózkodtunk, vegyék úgy, hogy vannak bizonyos fenn­tartásaink” — fogalmazott a párt képviselője. Robert Fico a történtek után azt mondta, az üléssel sikerült elérniük a céljukat. A Smer elnöke szerint a kormánykoalíció szándékosan aka­dályozta, hogy a pártja képviselői el­mondhassák a véleményüket, még­pedig azért, mert egyszerűen nem tudtak mit kezdeni a vádakkal, ame­lyeket Mikulec ellen felhoztak. Úgy gondolja, sikerült rávilágítaniuk arra, hogy a belügyminiszter befolyásolja a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) tevékenységét, azzal a cél­lal, hogy féheállítása a Smert. Michal Sipos, az OLaNO frak­cióvezetője szerint Fico azért akarja leváltani a jelenlegi belügyminisz­tert, mert retteg a valódi igazság­szolgáltatástól. „Mindannyian lát­juk rajta az órási félelmet. Látjuk a viselkedésén, a mindennapos sajtó­­tájékoztatóin, ahol szó szerint kí­nozza az újságírókat, és ugyanazt ismételgeti körbe-körbe” - reagált a frakcióvezető. (nar.TASR) Szövetség: a déli útépítés a prioritás CZÍMER GÁBOR Mire van szüksége Dél- Szlovákia gazdaságának a fejlődéshez, ás milyen gazda­ságpolitikai intézkedéseket kínál az alakulóban lévő Szövetség? Az Új Szó ás a Trend közös konferenciáján ezekről is beszélgettünk a közös pártban egyesülő MKP, Híd ás összefogás vezető képviselőjével. Komárom. A szeptember 14-én Komáromban tartott konferencián először arról kérdeztük a pártok kép­viselőit, a Szövetség gazdasági prog­ramja inkább a fogyasztók, munka­­vállalók segítésére, vagy a vállalko­zók és munkaadók támogatására irányul-e majd. Farkas Iván, az MKP szakmai aleínöke elmondta, a világ­­járvány okozta gazdasági válság ke­zelésére fordított mentőcsomagok­ból ki kellene venni a fogyasztók tá­mogatását. „A vállalkozói szektor és az üzemek, valamint a munkaválla­lók kategóriájában kellene gondol­kodni. Ebben pedig a harmónia hívei vagyunk” - mondta Farkas. Ennek keretében szerinte egyrészt a munka­­vállalóknak biztonságot nyújtó in­tézkedéseket kell hozni, másrészt a kis- és középvállalkozások, de a na­gyobb vállalatok esetében is fontos a támogatás. Farkas úgy látja, a leg­több alkalmazottat foglalkoztató cé­geknek juttatott segítség helyénvaló volt. Szerinte inkább az egyes szek­torok közötti különbségek okoztak problémát. „A vendéglátóipar, ren­dezvényipar és kereskedelem síny­lette meg a dolgokat leginkább” - magyarázta. Egyensúly ás Szövetség Mózes Szabolcs, az Összefogás el­nöke a Szövetség programjával kap­csolatban arról beszélt, ennek egy­részt a nemzetiségi közösségek jogi helyzetének rendezésére, másrészt a déli és keleti régiók gazdaságának fejlesztésére kell épülnie. Felidézte, hogy eddig inkább jobboldali gazda­ságpolitika jellemezte a szlovákiai magyar politikumot, úgy látja, a kö­zös párt programjában azonban a munkavállalói oldal érdekeinek is hangsúlyosabban meg kell majd je­lennie. „De ez nem azt jelenti, hogy ha a munkavállalónak kedvezünk, ak­kor automatikusan a vállalkozótól veszünk el valamit, vagy fordítva” - mondta Mózes, azzal, hogy olyan in­tézkedéseket kell hozni, amely mind­két oldalt segíti. Úgy gondolja, a Szö­vetség nem engedheti meg magának, hogy kilendüljön az egyik, vagy a másik oldalra. „így azt sem, hogy gazdaságpolitikai téren egy magyar SaS, vagy fordítva, egy magyar Smer legyen” - utalt Mózes a szlovák neo­liberális gazdaságpolitikájú pártra, majd a szociáldemokrata politikai formációra. Agócs Attila, a Híd alel­­nöke arra figyelmeztetett, rövid tá­von még mindig válságkezelésre kell berendezkednünk. „Ezért nem lehet ortodox módon csak az egyik vagy csak a másik oldalra koncentrálni” - mondta arra a kérdésre válaszolva, hogy a munkavállalókat, vagy a munkaadókat kellene-e a jelen hely­zetben segíteni. Szerinte lehetséges olyan intézkedéscsomagot összeállí­tani, amely mindkét oldalt megfele­lően támogatja. „A kérdés úgy szól, tud-e az állam olyan stabil szabályo­zási környezetet biztosítani, amely­ben előrelátható lesz a jövő” - mond­ta, és hozzátette, ilyen esetben a vál­lalkozók megfelelő körülményeket tudnak biztosítani az alkalmazottaik számára. Agócs kiemelte, nem min­den esetben lehet piaci mechanizmu­sokra bízni a problémák megoldását. „A regionális különbségek kiegyen­lítése ennek a meghaladása nélkül el­képzelhetetlen” -jelentette ki. Agócs szerint csökkenteni kell a bürokráciát is, hiszen az a korrupció visszaszo­rulásával is jár. „A technokrata ve­zetést pedig a képviseleti demokrá­cia elveivel kell felülírni, hiszen a ki­sebbségeknek mindig az utóbbi az előnyös” - tette hozzá. Agócs szerint a Szövetségnek egy regionális, ám egyben gyűjtőpártnak kell lennie. „Nemcsak a nézetek, hanem az élet­helyzetek pluralitását is kezelnie kell tudnia” - mondta. A Híd aleínöke szerint a leszakadó régiókban elő­ször egyfajta baloldali megközelí­téssel a lakosságnak a térségben való megtartására kell koncentrálni. Agócs úgy látja, amennyiben ez si­kerül, akkor a jobboldali gazdaság­­politika elemei is érvényesülhetnek, a vállalkozók megsegítésére kon­centrálhatnak. A déli utak A beszélgetés egyik központi té­mája az infrastruktúra-fejlesztés volt. A pénzügyminisztérium Érté­ket a Pénzért (UHP) egységének elemzése alapján ugyanis a kormány még májusban elfogadott egy prio­ritási sorrendet, amelyben a megépí­tendő útszakaszok szerepelnek. Éh­ben a dokumentumban a déli szaka­szok legnagyobb része rendkívül hátra került. Mózes szerint a kérdé­ses dokumentum elfogadhatatlan. „A következő kormánnyal ezt be kell zúzatni” - jelentette ki. Agócs azt emelte ki, hogy az UHP elemzései nagyon egyoldalúak, sok fontos té­nyezőt nem vesznek figyelembe, il­letve tényszerű tévedéseket is tartal­maznak. Rámutatott, hogy az UHP az infrastruktúrafejlesztési beruházá­sok elemzésénél a munkanélküli­ség csökkentésére kifejtett hatást csak 10 százalékban számítják bele az elemzéseikbe. A Híd aleínöke szerint, ha ezt nem veszik figyelem­be, akkor egyes régiókban olyan szociopatológiai jelenségek jelen­nek meg, amelyek 10 év múlva ke­­zelhetetlenek lesznek. „A drogfo­gyasztástól a teljes lecsúszásig min­den megjelenhet” - tette hozzá. Far­kas ugyancsak megkérdőjelezte, hogy az UHP elemzései alapján döntsön a kormányzat az állami be­ruházásokról. Majd rámutatott, hogy a magyarlakta régiókba nagyság­rendekkel kevesebb forrás jut az út- és vasúthálózat fejlesztésére. „A vasútfejlesztésre a régiónkba har­minc év alatt egyetlenegy euró sem érkezett” - mutatott rá. Arra a kér­désünkre, hogy a Szövetség esetle­ges kormányba lépési feltételként szabná-e majd, hogy említett útépí­tési sorrendet átalakítsák, Mózes igennel válaszolt, Agócs szerint pe­dig a kérdést prioritásként kell ke­zelni. „Először be kell jutni a parla­mentbe” - mondta Farkas, majd hozzátette, természetesen ő is a kor­mányba lépés feltételeként szabná a kérdéses sorrend átalakítását. Második alkalommal került megrendezésre a Trend és az Új Szó konferen­ciája. Balról Mózes Szabolcs, Agócs Attila, Farkas Iván és a beszélgetés mo­derátora, Czímer Gábor. (Somogyi Tibor felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents