Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)

2021-09-24 / 220. szám

8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. szeptember 24. | www.ujszo.com RÖVIDEN Felrobbantottak egy leányiskolát Iszlámábád. Felrobbantottak egy leányiskolát Pakisztán északnyugati részén szerda éjjel, az ázsiai országban évek óta nem volt példa hasonló akcióra. A robbanószerkezet Tánk váro­sában lépett működésbe, amely az afgán határhoz közeli Dél- Vazirisztánnal szomszédos. E terület régóta az al-Kaida ter­rorszervezethez köthető szélső­ségesek hátországa. A táma­dásnak nincsenek sebesültjei vagy halálos áldozatai. (MTI) Tengeralattjáró-ügy: Párizs megenyhült Párizs. Franciaország washing­toni nagykövete a jövő héten is­mét elfoglalja állomáshelyét - jelentette be a francia elnöki hi­vatal, miután Emmanuel Macron államfő telefonon tárgyalt ame­rikai kollégájával, Joe Bidennel az ún. tengeralattjáró-ügyről. Párizs a múlt héten hívta vissza washingtoni és Canberrái nagy­követét, mert az USA, Ausztrália és Nagy-Britannia - Párizs elő­zetes tájékoztatása nélkül - biz­tonsági partnerségi szerződést kötött AUKUS néven. Ezzel összefüggésben pedig Ausztrália úgy döntött, nukleáris meghaj­tású tengeralattjárókat vásárol az USA-tól, egyúttal felmondja a Franciaországgal kötött, dízel- és elektromos meghajtású tenger­alattjárók gyártásáról szóló szerződését. Emiatt Franciaor­szág egy 56 milliárd dolláros szerződéstől esett el. (MTI) Tálibok az ENSZ- közgyűlésben? New York. Az Afganisztánban a hatalmat magukhoz ragadó radi­kális iszlamista tálibok is fel akarnak szólalni az ENSZ-köz­­gyűlés 76. ülésszakának csúcs­szintű általános vitáján - közölte a világszervezet Amír Hán Mut­­takinak, az afganisztáni tálibok ügyvivő kormánya külügymi­niszterének üzenetére hivatkoz­va. Muttaki a levélben az Afga­nisztáni Iszlám Emirátus kül­ügyminisztériumának nevében kért lehetőséget az általános vitán történő részvételre. A tálibok az­zal érveltek, hogy Asraf Gáni af­gán elnököt megbuktatták, ezért személyét más országok nem is­merik el államfőként. (MTI) Morawiecki haragszik BabiSra Varsó. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök lemondta tegnapra tervezett budapesti út­ját, mert a magyar fővárosban találkozott volna cseh partneré­vel, Andrej Babissal is. A két or­szág viszonya a túrowi lignitbá­nya miatt romlott meg ennyire. A cseh-lengyel határ lengyel olda­lán lévő bányát nemrégiben bő­vítették, amit a csehek erősen sérelmeztek, mert szerintük a ki­termelés veszélyezteti a környék cseh településeinek ivóvízét. Prága az EU bíróságán beperelte Lengyelországot, és a lengyelek elvesztették a pert. (444 hu) Merkel, a megegyezések robotosa Merkel búcsúzik, mellette Armin Laschet, az esetleges utódja (TASR/AP) temberi ranglistán egyedül Albániát előzi meg. A technológiai hátrányra jellemző példa a koronavírus-járvány kezelésének idejéből való. A fertő­zések terjedési útjának felkutatását nagyban nehezítette, hogy a köz­egészségügyi hatóságok kommuni­kációs eszköze még mindig főleg a telefax. Az iskolákban kényszerűen bevezetett távoktatást sem segítette, hogy az üvegszálas kábelhálózat ki­építése nem halad az igényeknek megfelelően, így lassú az internet - holott az illetékes Telekomban a né­met állam is társtulajdonos. Nem voltak víziói A képhez hozzátartozik, hogy a német társadalom nem szereti a nagy változásokat, így megfelelt, hogy a kancellár nem erőltette a gyökeres reformokat. Merkelnek nem voltak víziói. Ezzel kapcsolatban előszere­tettel idézte egy másik szociálde­mokrata kancellár előd, Helmut Schmidt szavait: akinek víziói van­nak, menjen orvoshoz. A hétköznapi politikát tekintve ez azt jelentette, hogy a négy Merkel-kabinet napi­rendjére többnyire csak olyan kérdé­sek kerültek fel, amelyekkel muszáj volt foglalkozni, s maga a kancellár inkább egyféle kormányzati ügyin­téző volt. A nagy, átfogó reformok elmaradása azt jelentette, hogy az embereknek nem kellett izgulniuk a nyugalmuk megzavarása miatt. És a különböző válsághelyzetek sem kezdték ki alapjában a német közvé­leményt, a Merkel-féle fontolva ha­ladás politikájába vetett bizalmat. 2008-ban, a pénzügyi világválság idején, amikor országok rendültek meg, tartani lehetett attól, hogy a hí­reket hallva a németek is elindulnak a bankok felé, kivenni a pénzüket. De Merkel az akkori pénzügyminiszte­re, Peer Steinbrück társaságában a kamerák elé állt, és kijelentette, hogy a kormány garantálja a betétek biz­tonságát. A roham elmaradt. S a kan­cellár két évvel később az euróöve­zet egyben tartása érdekében is bi­zonyította, hogy válságkezelésben jó. Ha az euró elvész, elvész Európa - intette uniós vezetőtársait, sikerrel. A menekültválság Még a 2015-ös menekültválság sem rendítette meg a Merkel­­korszakról mint a nyugalom bő más­fél évtizedéről kialakult képet. Akik a szemére hányták-hányják, hogy megnyitotta a határokat, csupán azt hagyják figyelmen kívül, hogy a ha­tárok - a schengeni övezet belső ha­tárai - eleve nyitva voltak. A kérdés, amivel a német kormánynak és min-Maradhat az ellenzéki tévétársaság ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. A németek döntően nyu­godt, megrázkódtatásoktól mentes korszakként fognak emlékezni Angela Merkel most záruló 16 éves kormány­zására. ő nem szerette a konf­liktusokat, egyféle ügyintéző volt, de Németország most reformokra szorul, a digitali­­zációban például el kellene mozdulnia az albániai szinttől. Ha a 67 éves Angela Merkel kan­cellár négy kormányzati ciklust kö­vetően nem dönt saját elhatározásból a visszavonulás mellett, és most újra indulna posztjáért, minden bi­zonnyal ismételten nyerne. Igazi válságmenedzser Minek köszönhető ez a tartós népszerűség? Már a kancellár fellé­pése is önuralmat és szerénységet tükröz. Kommunikációja nyugodt, önmagát higgadt válságmenedzser­ként tálalja, aki természetéből faka­dóan konszenzuskereső. A nehéz múlt századi európai - és a még ne­hezebb német - történelem után Né­metországban és Európában ma alapvetően jólét van és ezt többen is a kancellár pragmatikus politikájá­nak tudják be. A kancellár nem élt vissza hatalmával, munkanapjait is a puritanizmus lengi körül. Nem csak az idősebbek elégedet­tek a politikájával, és nem is teljesen alaptalanul áll töretlenül a politikusi népszerűségi rangsor élén. Az ENSZ emberi fejlettségi indexe szerint, amit a születéskor várható élettartam, az életszínvonal és az oktatás helyzete alapján állítanak össze, Németország a 6. legjobb a világon. Holott a mér­leg korántsem ennyire egyértelműen pozitív. Például a szociális ellátó­­rendszerek korszerűsítésének elma­radása, a digitalizációnak az ország méretéhez, súlyához képest alacsony színvonala nem éppen hízelgő a most távozó kancellárra nézve. Digitalizá­­ció terén az európai rangsor utolsó előtti helyén áll Németország, a szep-Meghosszabbította a lengyel országos rádió- ás televízió­tanács a TNV24 amerikai hír­televízió működési engedé­lyét, a csatorna további sorsa korábban Washington aggo­dalmait váltotta ki a külföldi részesedésű média működési engedélyeiről szélé lengyel törvénymódosítás miatt. Varsó. A magán rádió- és tévé­csatornák regisztrálásáról döntő és a szólásszabadság felett őrködő len­gyel országos rádió- és televízióta­nács (KRRiT) négy tagja az enge­dély meghosszabbítása mellett sza­vazott, az ötödik tanácstag ellen­­szavazatot adott le - közölte a tes­tület szóvivője, Teresa Brykczyns­­ka. A döntést az eddigi működési engedély lejárata előtt négy nappal hozták meg, több korábbi ered­ménytelen szavazást követően. A szavazás előtt a testület még hatá­rozatot fogadott el az Európai Gaz­dasági Térségen (EGT) kívüli cé­gek működésének elveiről, mely dokumentum Brykczynska szerint a jelenlegi médiatörvény értelmezési nehézségei miatt volt szükséges az Tüntetés a tévéért. Az amerikai TVN tévétársaság nem a lengyel kormány szája íze szerint tájékoztat, (tasr/ap) ellenzéki hangvételű TVN24-ről szóló döntés elfogadásához. A nehézségeket a szóvivő szerint a csatorna tulajdonosi viszonyai okozták. Brykczynska egyúttal hangsúlyozta: a KRRiT határozatá­nak semmi köze nincs a médiatör­vény módosítási tervezetéhez. Az említett tervezetet, mely a külföldi részesedésű média működési enge­délyeiről szól, a lengyel alsóház au­gusztusban szavazta meg. A terve­zet értelmében az EGT országaiban bejegyzett cégek csak akkor kaphat­nának médiaszolgáltatási engedélyt Lengyelországban, ha az EGT-n kí­vüli jogi személyeknek részesedése ezekben nem halad meg 49 százalé­kot. Ezt többen a TVN24 ellen irá­nyuló lépésként értelmezték. A csatorna tényleges tulajdonosa ugyanis az amerikai Discovery tár­saság, bár a hírtévé formálisan a Po­lish Television Holding BV nevű cég felügyeli, mely Hollandiában, az amszterdami Schiphol repülőtér te­rületén - vagyis egy virtuális címen - van bejegyezve. A médiatörvény módosítását viszont szeptember elején az ellenzéki többségű lengyel szenátus elutasította, most újbóli al­sóházi megvitatásra vár. Az ameri­kai diplomácia korábban élesen bí­rálta a tervezetet és a TVN24 körüli helyzetet, azzal érvelve, hogy ez ve­szélyezteti a média szabadságát, és káros hatással lehet az Egyesült Ál­lamok lengyelországi beruházásai körüli légkörre. (MTI) denekelőtt a kancellárnak szembe kellett néznie, úgy hangzott: lezárják-e a határokat? S ha lezárják, mit tesznek a bejönni szándékozók­kal? Ha a szép szóra nem fordulnak vissza, .vízágyúznak? Vagy lövet­nek? Ehelyett jelentette ki Merkel, amit azóta is sokat emlegetnek: „wir schaffen das”, vagyis megoldjuk. Ez pedig, amint azt azokon a szeptem­beri napokon a müncheni a pálya­udvarokon az érkezőket fogadó tö­meg mutatta, a közvélemény egyet­értésével találkozott. Merkel méretes öröksége Összességében Angela Merkel kancellár az utóbbi 16 évben Európa permanens válságkezelője és az uni­ós kompromisszumok tető alá hozója volt. Az európai politika egyik leg­befolyásosabb és legkiszámíthatóbb szereplője volt, bár arról megoszla­nak a vélemények, hogy ténykedése mennyiben vált az uniós politika hasznára. Merkel Európa-politiká­jának egyik vetülete, hogy a kancel­lár végtelen türelemmel és pragma­tizmussal próbálta egyben tartani és kompromisszumos megoldások irá­nyába terelni a válságok övezte uniót. Másrészt Merkelnek nem volt víziója az EU jövőjéről, és a szükséges átfo­gó reformok előmozdítása helyett az aktuális napi problémák megoldásá­ra, a legkisebb közös többszörös megkeresésére törekedett. A vasárnapi német szövetségi par­lamenti választás pontos kimenetele egyelőre nehezen megjósolható, nagy kérdése, hogy ki lesz Angela Merkel utódja, de talán még ennél is fontosabb, hogy milyen pártok fog­ják alkotni a következő kormányko­alíciót Berlinben. Bár továbbra is az SPD vezet a közvélemény-kutatáso­kon, így jelenleg a szociáldemokra­táknak van a legnagyobb esélyük át­venni a kancelláriát, az sem kizárt, hogy sikertelen koalíciós próbálko­zások esetén végül mégis a CDU ve­zetésével alakul kormány. Minden­esetre akárki is fogja irányítani Né­metországot a jövőben, nagy kérdés, hogy mi lesz Angela Merkel örök­ségével. (hvg, Tx, Privatb, Portf., só) Fudan Egyetem: eltitkolt információ Budapest. Úgy hozta nyilvá­nosságra a közpénzből épülő Fudan Hungary Egyetemről szóló terveit az Orbán-kormány, hogy az iratokból kizárólag a számára kellemetlen, politikai­lag érzékeny információkat ta­karta ki. Bár Palkovics László innovációs miniszter állította, hogy nem csak kínai hitelből le­het megépíteni a Fudan ma­gyarországi campusát, minisz­tériuma előterjesztése alápján fel sem vetődött, hogy ne a Chi­na Development Banknál adó­­sítsa el az országot az Orbán­­kormány. Ezt viszont kitakarták a dokumentumnak abból a vál­tozatából, amelyet Karácsony Gergely budapesti főpolgár­mester adatigénylésére adtak ki. A Miniszterelnöki Kormány­iroda nemcsak a kínai finanszí­rozásra utaló részeket húzta ki feketével, hanem a kínai kivi­telezést taglaló bekezdéseket is. Ezekben például részletesen szerepel a Kínai Állami Építő­mérnöki Vállalat ajánlata, amely 338 milliárd forintért húzná fel a campust. (hvg, Npsz)

Next

/
Thumbnails
Contents