Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)
2021-09-24 / 220. szám
www.ujszo.com I 2021. szeptember 24. KULTÚRA I 9 „Ezt nagyon lehet szeretni" A Mellow Mood két frontemberével pandémiáról, kapcsokról és jamaicai akcentusról (Képarchívum) JUHÁSZ KATALIN Olaszország semmiképp sem nevezhető reggae-nagyhatalomnak. Mégis van ott egy zenekar, a Mellow Mood, amelyet a stílus legjobb eurépai képviselői között tart számon a szakma, a közönség pedig özönlik a koncertjeikre, bárhol lépnek is fel. Ennek köszönhetően szinte állandóan úton voltak a járvány előtti boldog békeidőkben. A színpadi siker egyik titka a lehengerlő látvány: két teljesen egyforma frontember ugrál, énekel, sőt néha gitározik is. És ez nem a „szent növény” mellékhatásaként fellépő érzéki csalódás, hanem maga a valóság. Jacopo és Lorenzo Garzia egypetéjű ikrek, szinte lehetetlen megkülönböztetni őket egymástól, sokáig nekem sem sikerült. A pozsonyi Uprising Fesztiválon beszélgettünk, ahová tíz év alatt harmadszor hívták vissza őket, ezúttal egy intimebb, akusztikus műsorral. Olaszországban jóval tovább tartott a lockdown, mint itt nálunk. Pizsamában töltöttétek ezeket a hónapokat, vagy új dalok is születtek? Lorenzo: Pizsamában írtuk az új dalokat! Jacopo: Azaz végigmentünk az összes fázison, a kezdeti döbbenettől a letargián át a lelkes tenni akarásig. Ami történt, az mindenkit kizökkentett a megszokott ritmusából, de a folyamatosan mozgásban lévő zenészeket duplán. Nemcsak az anyagi bizonytalanságra gondolok, hanem egy életstílus végére is. Mi tizenöt éve utazgatunk és zenélünk, de egyáltalán nem biztos, hogy valaha ugyanolyan felszabadultan tehetjük ezt, mint a pandémia előtt. Lorenzo: Szóval át kellett gondolnunk a jövőnket, és persze a zenekar jövőjét, hiszen nem két, hanem öt-hat emberről beszélünk, attól függően, milyen fajta koncertre készülünk. Másfelől az is tény, hogy évek óta nem volt ennyi időnk al-Jacopo és Lorenzo Garzia kötni, új dolgokat kipróbálni. A rajongók évente új albumot követelnek, ami persze nonszensz, hiszen ez művészet, nem pedig ipari termelés. De mivel a legutóbbi nagylemezünk 2018-ban jelent meg, idén már mi magunk is úgy éreztük, ideje produkálnunk valami újat. Jacopo: Úgyhogy büszkén jelenthetjük: hamarosan kész az anyag. Most is a egyenesen a stúdióból érkeztünk Pozsonyba. Lesz szó a szövegekben a pandémiáról, a lezárásokról? Jacopo: Csak utalások szintjén. Nem akartunk konkrét helyzeteket felvázolni, de mindenki érezni fogja, mire gondolunk, amikor a széthúzást, az álhíreket, az agresszió növekedését említjük. Lorenzo: Korábban is foglalkoztunk hasonló témákkal, csak másra gondoltunk közben. A reggae zene egyébként is a békét hirdeti. Mostanra a társadalom két táborra szakadt, oltottakra és oltatlanokra, és olyan ellentétek jelentek meg, amelyek korábban nem voltak jellemzőek. Az ember valódi személyisége krízishelyzetben mutatkozik meg igazán. Mindig így befejezitek egymás gondolatait? Az ikrek között állítólag sokkal erősebb a kapocs, mint a sima testvérek között. Könnyebb így a közös munka? Jacopo: Ez nehéz kérdés, mert számunkra ez a természetes, nem sejtjük, milyen lehet nem ikernek lenni. A dalszerzés általában úgy zajlik, hogy egyikünk hoz egy refrént, a másikunk pedig verzét ír hozzá. De előfordult már olyan is, hogy egy ülésre írtunk meg egy számot, alig pár óra alatt, és később sem változtattunk rajta. Ezt nagyon lehet szeretni. A dalszerzést és a koncertezést is. Nem tudnám megmondani, melyiket élvezem jobban. Lorenzo: Kívülről nézve úgy tűnhet, hogy az átlagos testvéri viszonyhoz képest nagyobb az egyetértés közöttünk, de a vitáink is jóval hangosabbak, keményebbek az átlagosnál. Jacopo: Igen, mert egyforma, vagy legalábbis nagyon hasonló a természetünk. Kifogástalan jamaicai akcentussal énekeltek angolul. Ezt ott helyben szedtétek fel? Lorenzo: Részben igen, 2014 óta rendszeresen járunk Jamaicába videóklipeket forgatni, vagy helyi zenészektől tanulni. Ott nem gond gyönyörű helyszíneket találni a klipekhez. Tavaly februárban pár nappal a járvány kitörése előtt érkeztünk haza onnét, azzal, hogy nyáron ismét megyünk. Jacopo: Ahogy egyre mélyebbre ástunk a reggae kincstárában, rájöttünk, hogy ez az akcentus hozzátartozik a zenéhez, nem is érdemes olaszul próbálkoznunk. Korábban rongyosra hallgattuk a nagy jamaicai mesterek felvételeit. Azelőtt viszont mindenféle zenével próbálkoztunk, ami megtetszett, még Metallicafeldolgozásokkal is. Igyekeztünk megtanulni, amit a rádióban hallottunk, ez gyakorlásnak nagyon jó volt. A mai Mellow Mood magja még a középiskolában alakult, 2005-ben. A nevetek egy Bob Marley-dal címe, amelyet eddig nem hallhattunk tőletek. A nyáron viszont több feldolgozást játszottatok el Marley halálának 40. évfordulójára, a YouTube-on nagy siker lett e a két akusztikus blokk. Nem tervezitek közönség elé vinni? Lorenzo: Nem. Ez egyszeri alkalom volt, tisztelgés a reggae királya előtt. Olyan dalokat választottunk, amelyeket talán kevesebben ismernek, mert nem lettek slágerek, de nekünk sokat jelentenek. A High Tide Low, a Stiff Necked Fools, a Hammer vagy akár a Mellow Mood ma is ugyanolyan frissen és izgalmasan szól, mint amikor születtek. De eszünkbe sem jutott koncerteken játszani őket, hiszen van saját repertoárunk. Amelyet viszont nem játszhattunk másfél éven át, úgyhogy bőven volt időnk begyakorolni ezeket a Marley-dalokat. RÖVIDEN Történelmi este Szomáliában Mogadishu. Harminc év után először tartottak nyilvános filmvetítést Szomáliában. A háború sújtotta országban a kulturális élet feléledésének reményét ébresztette fel a mozi szerdai újranyitása. A főváros, Mogadishu Nemzeti Filmszínházában szigorú biztonsági intézkedések mellett vetítették le Ibrahim CM Szomáliái rendező két rövidfilmjét. Ez a mozi korábban öngyilkos merénylők célpontja és hadurak bázisa volt. A nézők 10 dollárt fizettek, hogy megnézzék a két kisfilmet. Számos ellenőrző ponton kellett áthaladniuk, míg elérték a moziknak, a parlamentnek és az elnöki palotának otthont adó, szigorúan őrzött zónát. (MTI) Előbbre hozták a bemutatót Los Angeles. Új dátumot kapott a Legendás állatok és megfigyelésük 3. epizódjának bemutatója. 2022 júliusa helyett április 15-én a mozikba kerül a Harry Potter-univerzum legújabb darabja. A The Secrets of Dumbledore (Dumbledore titkai) című epizód sztárjai, a címszereplőt alakító Jude Law és a Scamandert játszó Eddie Redmayne mellett Mads Mikkelsent is láthatják a nézők, ő a fő gonosz Gellert Grindelwald szerepében Johnny Deppet váltja. Mivel Dumbledore tudja, hogy Grindelwald át akarja venni a hatalmat a varázslóvilág fölött, Scamandert bízza meg a veszélyes küldetésre induló csapat vezetésével, mely a gonosz ellen küzd. A David Yates rendezte harmadik rész a 2016-os Legendás állatok és megfigyelésük, valamint a 2018-as Legendás állatok - Grindelwald bűntettei című epizódokat követi. A forgatókönyv megírásában a varázslóvilág megalkotóját, J. K. Rowlingot Steve Kloves segítette, Rowling a producerek között is szerepel. (MTI) Folytatást kapott Az ember tragédiája Picasso műtermében (Forrás: Vörösmarty Színház) 1984 óta ünnepük a magyar dráma napját, melynek dátuma Madách Imre művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójához fűződik. Az emléknap alkalmából magyar drámát népszerűsítő programokkal ünnepelnek a színházak. A székesfehérvári Vörösmarty Színház gondolt egy merészet, és magához a Madách-műhöz tért vissza, hogy színpadra vigye Az ember tragédiájának folytatását. A premiert szombaton láthatják az érdeklődők. Az ember tragédiája 2.0 című előadás grandiózusnak ígérkezik, hiszen négy szerző írta, a színpadi feldolgozás szintén négy rendező közös munkája, és a teljes társulat közreműködik majd. Madách eredetijét egyébként három évvel ezelőtt vitte színre a színház, ekkor született meg a gondolat, hogy izgalmas lenne, ha Ádám és Éva története továbbívelne a huszadik századba. Ezt a lehetőséget képzelte el és dolgozta ki négy elismert író, Márton László, Darvasi László, Závada Pál és Tasnádi István. A keretjátékot, melyben Madách történetéhez híven Lucifer szembesíti az emberpárt, Adámot és Évát a huszadik század és korunk tanulságaival, Márton László írta. A cselekményszál a huszadik század fontos eseményein vezeti végig az emberpárt, akik a század fontos személyiségeivel is találkoznak - például délfranciaországi műtermében az öregedő Picassóval, akiről a műkritikus azt mondja: „valaha nagy festő volt, most már sajnos csak egy zseni”. Darvasi László a Titanic indulásának előestéjén rendezett bált jeleníti meg, míg Závada Pál Adámja Nagyváradról indulva jut el a '30-40-es évek Berlinjéig, és tanúja a berlini fal leomlásának is. A huszadik századi történelem viharain túl azonban Ádám és Éva a huszonegyedik századba is bepillantást kap. Tasnádi István felvonása a jelen valós veszélyeire figyelmeztet abban a jelenetben, mikor Ádám és Éva egy csendes-óceáni szigeten találja magát, melyet pillepalackokból és hulladékokból álló szeméthegyek borítanak. A négy szerző tollából származó dráma szövege egyébként már 2019 végén megjelent kötetként, ám a próbákat a járványhelyzet fékezte, és a színházi premiert többször el kellett halasztani. „A magyar dráma történetének van egy olyan vonulata, hogy utóbb klasszikusnak tekintett szerzők nem érhették meg kiemelkedő drámai művük színpadi bemutatóját” - mondta Márton László a tervezett premier és a magyar dráma napjának kapcsán. Madách Imre sem láthatta később nagy sikerűvé vált műve bemutatóját. Márton László szerint többnyire ma is jellemző, hogy „a kockázatos, élő magyar szerzők helyett a biztonságos klasszikusokat játsszák a progresszívnek tekintett színházak is,” kiemelte azonban, hogy „vannak olyan színházi, szellemi műhelyek is, amelyek odafigyelnek a kortárs magyar alkotókra.” A Vörösmarty Színház soron következő premierje ezt a reményteljes nézetet támasztja alá. (Vörösmarty Színház, hk)
