Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)

2021-09-23 / 219. szám

www.ujszo.com | 2021. szeptember 23. KULTÚRA I 9 Csak a hangját adta, az arcát nem Kilencvenöt perces portréfilm készült Milan Kunderáról, az irodalmi Nobel-díj Párizsban élő várományosáról SZABÓ G. LÁSZLÓ Ezt sem ő akarta. Nem is állt kamera elé a Miloslav Smíd­­majer rendezésében róla ké­szült dokumentumfilmben Milan Kundera. Interjú szóba sem jöhetett, de móg egy friss fotó sem. Az 1975 óta Párizs­ban élő cseh író, möszjő Inkog­­nitó kilencvenkét évesen sem lépett elő a függöny mögül. Három évig készült a film. 2018 tavaszától 2021 áprilisáig forgatták. Miloslav Smídmajer kezdettől fog­va tudta, hogy kemény fába vágta a fejszéjét. Szakmai tapasztalata ugyan volt hozzá, készített ő már portréfilmet Milos Formánról, az Oscar-díjas cseh filmrendezőről, Theodor Pístekről, az Amadeus ugyancsak Oscar-díjas jelmezterve­zőjéről, Vladimír Pucholtról, az Egy szöszi szerelmei főszereplőjéről és Jan Werichről, a cseh színház legen­dás alakjáról is. Ez a 95 perces doku­mentumportré a különc természetű cseh íróról azonban nehéz helyzet elé állította. Kundera ugyanis kikötötte: nem jelenik meg a filmben. Smíd­­majemek ebbe bele kellett törődnie. A tréfa, A lét elviselhetetlen könnyűsége és további tizenöt re­gény világhírű, negyvennégy nyelv­re lefordított szerzője még most, idős fejjel is nehezen viseli a személyé­vel, pályájával, magánemberi dön­téseivel kapcsolatos írói-filmes „kutatómunkát”. Jan Novák tavaly megjelent Kundera, Cseh élet és kor című vaskos kötete volt az első írói „merénylet” a franciák által már régóta a sajátjuknak tekintett Kun­dera szemében, hiszen a szerző fe­jezetről fejezetre meztelenre vet­­kőztette „a királyt”. A több mint 800 oldalas könyv hetek alatt eltűnt a csehországi könyvesboltok polcai­ról, jött is gyorsan az utánnyomás, majd pár hónap múltán egy újabb kötet a francia Jean-Dominique Bri­­erre tollából Az író élete címmel. Novák művét Kundera a kezébe sem vette. Ez a hír a feleségétől jutott el Prágába. Még a könyv megjelenése előtt ugyanis a fülébe jutott, hogy cseh pályatársa a régi szerelmi ügyeitől kezdve az ötvenes évekhez kötődő párttagságán át az állítóla­gos besúgói múltját is részletesen kiteregeti. Mindezzel pedig ő már nem akar'foglalkozni. Soha többé. Brierre munkáját viszont megkö­szönte. „Féltem a reakciójától - nyi­latkozta a könyv megjelenése után a neves francia újságíró és zenetudós. - Nagy meglepetésemre Kundera gyönyörű köszönőlevelet küldött. Számomra ez azt jelentette, hogy a könyv igazán tetszett neki.” Első elbeszélését, az Én, a búbá­natos Istent Kundera 1958-ban írta. „Ebben a műben leltem meg elő­ször önmagamat, találtam rá a hangnememre, sajátos, a világtól és az életemtől való ironikus távol­ságtartásra, ekkor lett belőlem (po­tenciális) regényíró, ettől a pilla­nattól datálódik egyenes írói, iro­dalmi fejlődésem, amely ugyan to­vábbra is bővelkedett meglepeté­sekben, ám alapvető fordulatot, irányváltást nem hozott” - írta évekkel később. Legutóbbi regé­nye, A jelentéktelenség ünnepe, amely mintegy összefoglalja és megkoronázza az életművet, 2013- ban jelent meg. Ebben is helyet kaptak a mindennapjainkat átható pitiáner hazugságok és ócska kis tréfák, de amolyan kunderásan szürrealista tálalásban. A láthatatlanság határán élő író azóta háromszor hallatott magáról. Először tavaly, amikor visszakapta cseh állampolgárságát, amelytől a hetvenes évek végén a csehszlovák kommunista rendszer fosztotta meg, másodszor, amikor a prágai Franz Kafka Társaság nemzetközi zsűrije a közép-európai szellemi értékeket és szellemiséget tükröző műveiért neki ítélte a Franz Kafka-díjat, har­madszor pedig épp egy éve, amikor szeretett szülővárosának, Brünnek ajándékozta házi archívumát (írása­ival kapcsolatos külföldi kritikáit, autorizált fényképeit, valamint saját kezű rajzait), és több ezer kötetből álló könyvtárát. Nincs már szüksége semmire, üzente. Neki az is elég, hogy a brünni és prágai illatokat, A megközelíthetetlen író ízeket, képeket és kultúrát őrzi az emlékezete. És most itt az elkészült film, Smídmajer Párizsban és Prágában is őszi bemutatóra váró alkotása, amelynek címe: A tréfától a jelen­téktelenségig. A dokumentumfil­mek zömében ott a célszemély. Megszólal. Emlékezik. Beavatja a nézőket élete korábban nem ismert fejezeteibe. Olykor titkokat fed fel. Tényekkel áll elő. Mindezzel könnyíti a rendező munkáját. A kedvébe jár. Kiszolgálja. Színeseb­bé teszi magát az alkotást. Mindez nem érvényes Kunderára. Inkább a dokumentumfilm másik lehetséges formája. Hogy az alany nem jelenik meg a filmben. Hogy anyagot kell gyűjteni róla. Meg kell keresni, rá (Képarchívum) kell beszélni a barátait, pályatársait, ellenségeit, hogy nyilatkozzanak róla. A főszereplő személyisége azonban homályban maradhat. Nem adja ki a kezéből sem a naplóját, sem a feljegyzéseit, de még a legértéke­sebb fotóit sem. Szubjektív lesz a film. Az is megtörténhet, hogy dé­­monizálja az alanyt. Mint Jan No­vák óriási port kavart könyve. Smídmajer a harmadik utat vá­lasztotta. Csodák csodája Kundera ugyan szóba állt vele, de a filmben való szereplését kerek perec vissza­utasította. Hangjávalmégisjelen van benne. „Délután egykor hívtam fel Verát, a feleségét, hogy beszéljek neki a filmről - meséli a rendező. - Épp fő­zött. Hogy nyugodtan cseveghes­sünk, a férjére bízta a mártás keve­rését. Ellátta pár tanáccsal, amiből egyértelmű volt számomra, hogy az író nem túl gyakran áll a tűzhely mellett. Amikor Vera visszament hozzá a konyhába, szomorúan konstatálta: ma nem lesz ebéd. A mártás ugyanis odakozmált. Na­gyon sajnálom, hogy ezt sem rög­zíthettük kamerával, sőt még azt sem, amikor a stáb találkozott a há­zaspárral. Csupán a hangjuk hallha­tó a filmben.” A kerettörténet pedig, amely Smídmajer fejében született meg: egy egyetemista fiú elhatározza, hogy a diplomamunkája megírásá­hoz interjúkat készít Kunderáról. O keresi fel az író hazai és külföldi is­merőseit, hogy egészen közel kerül­jön egy kivételes életműhöz és an­nak alkotójához. így kap képet a né­ző Kundera szülővárosáról, egyete­mi éveiről, a normalizáció legsöté­tebb időszakáról és franciaországi életének megalapozásáról. A róla nyilatkozók között ott van három hí­res író, Yasmina Reza, Bemard Henri-Lévy és Jean-Claude Carrier, párizsi kiadója, Antoine Gallimard, Jirí Bartoska, aki a Jakab és az urá­ban, Kundera leghíresebb színda­rabjában játszott annak idején a Di­­vadlo na zábradlí színpadán, és Jan Kacer is, a Méhek völgye című le­gendás film egyik főszereplője is, aki szerint Kunderát minden nő imádta, „mi pedig irigyeltük őt”. A filmből az is kiderül, hogy A lét elviselhetetlen könnyűsége című regénye alapján forgatott francia fil­met Kundera annyira nem szerette, hogy a bemutató után el is döntötte, többé egyetlen regényét sem engedi megfilmesíteni, de ha Fellini kérte volna, neki igent mondott volna. A 92. évében járó, zárkózottsága miatt továbbra is megközelíthetet­len író egészségi állapota nem a leg­jobb már. Nemrég baleset érte, de erről is csak annyi szivárgott ki, hogy hónapokig képtelen volt lábra állni. A függöny, amelyet ő húzott ma­ga elé, sűrű szövésű. Smídmajer is csak centiméterekkel tudja elhúzni. Inkább a kulcslyukhoz hívja nézőit. A szerző a Vasárnap munkatársa mára is az egyik legjövedelme­zőbb munka lett: a bevétel 20 szá­zalékát kapta meg. A 74 éves ak­ciósztár és kaliforniai kormányzó legutóbb 2019-ben szerepelt a filmvásznon a Terminátor: Sötét végzet című sci-fiben. (MTI) Ismót összeállt a Fugees New York. Összeállt és turnéra indul a Fugees trió, annak örömé­re, hogy 25 éve jelent meg kor­szakalkotó albumuk, a The Score, amely meghatározta a 90-es évek második felének hiphop stílusát. Lauryn Hill, Wyclef Jean és Pras Michel tizenöt éve álltak legutóbb egy színpadon, már a Fugees ide­jén is voltak szólóprojektjeik. Az Egyesült Államokban kezdődő, Párizst és Londont is érintő, majd Nigériában véget érő turné első állomása tegnap volt egy kis New York-i klubban, válogatott kö­zönség előtt. (pitchfork) Könyvtári öncenzúra Múlt héten robbant a hír, hogy az olvasók feljelentése alapján Nagymaros polgármestere leszedette a Meseország min­denkié példányát a könyvtár polcáról. EztmegelőzőenaTimeavilág 100 legbefolyásosabb embere közé so­rolta Rédai Dorottyát, a mesekönyv projektkoordinátorát. A kötet, mely­ben 17 kortárs szerző hátrányos helyzetű hősökkel, etnikai és társa­dalmi kisebbségek szemszögéből mesél újra klasszikus népmeséket, a jobboldali és kormányzati politiku­sok szélsőségesen negatív reakcióit követően az LMBT+ embereket diszkrimináló politika elleni tiltako­zás szimbólumává vált. Miután valaki feljelentést tett a nagymarosi könyvtár ellen, Hein­­czinger Balázs polgármester felkér­te a könyvtárt, hogy vegye le polcá­ról a mesekönyvet. A könyvtáros, Jele Viktória, bár eleget tett a fel­szólításnak, arra figyelmeztetett, nincs olyan törvény, mely tiltaná, hogy a kötet ott legyen a könyvtár kínálatában. Demeter Áron, az Am­nesty International szakértője meg­erősítette, hogy a nagymarosi könyv­tár a szabályoknak megfelelően tar­totta a gyerekkönyvek között a Me­seország mindenkié példányát, hi­szen a gyerekvédelmi törvény a könyvek árusítására vonatkozik, és egy könyvtár nem folytat kereske­delmi tevékenységet. „Kevés dolog példázza jobban a törvény kárté­konyságát, mintsem az, hogy embe­reket jelentenek föl. Ennek már rö­videsen olyan hatása lehet, hogy a könyvtárak és iskolák szép csend­ben, teljesen maguktól leveszik azo­kat a tartalmakat a polcaikról, me­lyekről azt gondolják, hogy problé­mát jelenthetnek a helyi ügybuzgó polgármester vagy valaki más szá­mára. így szép lassan fontos és érté­kes könyvek tűnnek majd el a könyvtárakból” - mondta Demeter Áron a Klubrádiónak. A törvény egyik legkárosabb következménye az öncenzúra, illetve az a dermesztő hatás, mikor attól tartva, hogy alkal­mazzák rá a törvény, senki nem mer semmit tenni. (Klubrádió, hk) RÖVIDEN Folytatás készül az Ikrekhez Los Angeles. Arnold Schwarze­negger és Danny DeVito több mint harminc év után folytatja az Ikrek című vígjátékot. A Triplets című filmet januártól forgatják Bostonban, a rendezői székben ismét Ivan Reitman ül majd. Az ikrekhez harmadik testvérként Tracy Morgan csatlakozik, akit a nézők mások mellett A stúdió című sorozatból ismerhetnek. A 74 éves rendező elmondta, hogy eredetileg Eddie Murphyt válasz­tották ki harmadik testvérnek, de a színész egyéb elfoglaltságai mi­att nem tudta vállalni a forgatást. Ez lesz Schwarzenegger és Reit­man negyedik közös produkciója: korábban az Ovizsaru, a Junior és az Ikrek című vígjátékokat készí­tették. A 18 millió dollárból for­gatott Ikrek hatalmas kasszasiker lett, 216 millió dollár bevételt ho­zott. A film Schwarzenegger szá-

Next

/
Thumbnails
Contents