Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)
2021-09-23 / 219. szám
8 I RÖVIDEN Carlos, a „Sakál" legutolsó pere Párizs. Megkezdődött a párizsi különleges, terrorcselekményekkel foglalkozó törvényszék előtt a Carlos, a Sakál néven ismertté vált elítélt terrorista, a venezuelai Ilich Ramirez Sánchez utolsó perének újratárgyalása. Aterroristát2017. márciusban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték egy 1974-ben elkövetett kézigránátos támadásért, amelyben két ember meghalt, és 34-en megsebesültek. A tárgyaláson csak a büntetési tétel a téma, miután a terrorista bűnössége már bizonyítást nyert. Carlos szeretné a 27 éve tartó börtönbüntetését lerövidíteni. (MTI, ú) Tálibokat öltek meg egy ellenőrző ponton Kabul. Egy tálib ellenőrző pontnál nyitottak tüzet szerdán ismeretlen támadók a keletafganisztáni Dzsalálábádban, a merényletben két tálib és egy civiljárókelő meghalt. Az utóbbi napokban legalább 8 ember vesztette életét és többen megsebesültek azokban a robbantásos merényletekben, amelyeket a tálib kormánnyal szemben álló Iszlám Állam terrorcsoport tagjai követtek el a városban. Zabihullah Mudzsáhid, a tálibok szóvivője kedden viszont azt mondta, nincs bizonyíték arra, hogy az Iszlám Állam vagy az al-Kaida terrorszervezet fegyveresei jelen lennének Afganisztánban. (MTI) Elhagyta a kórházat Zeman cseh elnök Prága. Tegnap elhagytaakórházat Milos Zeman cseh államfő. A 76 éves politikus, akinek második elnöki mandátuma 2023 márciusában jár le, 8 éjszakát töltött a prágai Központi Katonai Kórházban, ami eddigi elnöksége alatt a kórházban eltöltött leghosszabb idő. (MTI) MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. szeptember 23. | www.ujszo.com Államfők méretes ígéretei az ENSZ közgyűlésén New York. Kína 2 milliárd adag, koronavírus elleni oltóanyagot tervez felkínálni az idei óv végéig a világnak - közölte Hszi Csin-ping kínai elnök az ENSZ-közgyűlés csúcsszintű ülésének általános vitáján. Kína elkötelezett a nemzetközi együttműködés mellett - jelentette ki Hszi Csin-ping kínai elnök az ENSZ- közgyűlés csúcsszintű ülésén. Felszólalásában az elnök hangsúlyozta országa békés szándékait a nemzetközi kapcsolatokban. Kijelentette, Kína sosem támadna meg, vagy félemlítene meg más országokat, s nem tör egyeduralomra sem. A klímavédelemről szólva a kínai elnök több erőfeszítést sürgetett a károsanyagkibocsátás szintjének mérséklésében. „Kína fokozza a fejlődő államoknak nyújtott támogatását a környezetbarát, alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrások kifejlesztésében és nem fog újabb szénerőműveket építeni külföldön” - ismertette Hszi Csin-ping. Kína exporthatalomként szénerőművek százait építette fel eddig más államokban. Irán azt akarja, hogy a nukleáris programját szabályozó, 2015-ös hat-Ebráhim Raiszi iráni államfő (TASR/AP) hatalmi megállapodás helyreállításáról szóló tárgyalások az amerikai szankciók feloldásához vezessenek - jelentette ki Ebráhim Raiszi iráni elnök videóüzenetében. Raiszi úgy vélekedett: az afganisztáni csapatkivonás alakulása vagy az amerikai törvényhozás (Capitolium) elleni januári támadás azt mutatja, hogy „megdőlt az USA globális hegemóniája”. „Az Egyesült Államok napjainkban képtelen kivonulni Irakból és Afganisztánból, inkább kiűzik őt” - fogalmazott Raiszi. Az afganisztáni küldetés befejezése egyben az új diplomácia korszakának a kezdete -jelentette ki Joe Biden amerikai elnök az ENSZ-ben. Azzal érvelt, hogy ez szükséges lépés volt ahhoz, hogy az USA politikáját a Covid-19-világjárvány és az éghajlatváltozás jelentette globális kihívásra, valamint az antidemokratikus rendszerekre összpontosíthassa. „Véget vetettünk a 20 éve tartó afganisztáni konfliktusnak, és ahogyan lezárjuk a könyörtelen háború korszakát, egy új korszakot nyitunk meg, a fáradhatatlan diplomácia korszakát a katonai beavatkozás helyett” - mondta az elnök. Biden - aki elnökként első ízben mondott beszédet az ENSZ-közgyülésben - kijelentette: azon fog dolgozni a kongresszussal együtt, hogy a megkettőzzék a fejlődő országoknak az éghajlatváltozás leküzdésére nyújtott segítséget, és segítsék a Covid-19- világjárvány elleni fellépést. Biden egyben arra is ígéretet tett, hogy megkettőzi a legszegényebb országoknak az Egyesült Államok által az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez nyújtott nemzetközi segítséget, de konkrét összeget nem közölt. Mun Dzse In dél-koreai államfő az ENSZ-közgyűlés vitáján az Eszak- Koreával folytatott nukleáris leszerelési tárgyalások mielőbbi újrafelvételét sürgette. Mun szerint a lehető leghamarabb újra kell indítani a párbeszédet Szöul és Phenjan, illetve Washington és Phenjan között. Kijelentette, hogy amennyiben a két Korea és a környező országok is együtt tudnának dolgozni, úgy tartós békét sikerülhetne teremteni a régióban. Az észak-koreai fegyverkísérletek a nemzetközi közösség éles bírálatát, illetve aggodalmát váltották ki. Washington hangsúlyozta, hogy mindez sérti az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait, és fenyegetést jelent a kommunista ország szomszédaira. Svájc be akar kerülni az ENSZ Biztonsági Tanácsába (BT) nem állandó tagként a jövő évben tartott választáson - közölte Guy Parmelin svájci államfő. A BT-nek öt állandó — vétójoggal rendelkező - tagja mellett tíz nem állandó tagja van, amelyeket a regionális csoportokból az ENSZ Közgyűlése választ meg kétéves ciklusokra, és nekik nincs vétójoguk. (MTI, ú) 140 ezer voks az ellenzéki választáson Rálőttek az ukrán elnöki tanácsadóra Nő a rószvótel a magyar ellen* zóki előválasztáson. Kedden csaknem 73 ezren adták le szavazataikat a voksoláson induló parlamenti kópviselőós miniszterelnök-jelöltekre, vagyis 2 nap alatt 140 ezren. Budapest. Magyarország változást akaró polgárai továbbra is nagy számban jelentek meg az előválasztás szavazóhelyiségeiben, a második napon nőtt a részvétel, és közel 73 ezren szavaztak - tették közzé a legfrissebb adatokat az előválasztás hivatalos oldalán. Ennek alapján kedden az országszerte felállított előválasztási sátrakban 69 336 szavazó jelent meg, míg interneten keresztül 3468-an adták le szavazataikat. így az első napi 66 955 leadott szavazatot meghaladva, kedden összesen 72 804 ember járult az urnákhoz. Az előválasztás iránti érdeklődésre utal, hogy az online szavazni vágyók száma is dinamikusan növekszik: a videós azonosításra már több mint 104 ezer ember regisztrált. A szervezők azt mondták az indulás előtt, ha egy hét alatt lesznek 400 ezren, akkor már nagyon jól sikerült. Ha az érdeklődés nem zuhan nagyot a következő napokban, akkor ez a részvétel simán meglehet. A technikai problémák és az eljárást kísérő viták ellenére is, több mint tízéves távlatban messze ez az előválasztás a legkomolyabb politikai teljesítménye a Fideszen kívüli politikai világnak. A felmérések szerint továbbra is nagyon erős a Fidesz, de máris látszik, hogy rontja a kormánypárt képességét a teljes közbeszéd uralása. Az ellenzék lényegében 11 éve nem tud országos ügyeket érintő kérdésekben érdemi szereplő lenni, mert hatalmas parlamenti többségével a Fidesz alig kényszerült egyezkedni velük. Mindegy volt, hogy mit mondtak, mit akartak, nem volt tétje. Az előválasztással viszont felépítettek egy olyan helyzetet, ahol van tétje annak, amit mondanak, és ezért sokkal többen figyelnek rájuk, mint az utóbbi években valaha. Most viszont egyelőre a Fidesz fut a figyelem után. Az utcákon megjelenő ellenzékkel a Stop Gyurcsány, Stop Karácsony nevű petícióval próbálták felvenni a versenyt, csakhogy mivel nem tudták valódi következményekkel bíró ügyhöz kapcsolni az aláírásgyűjtésüket, ezért politikai áttörést sem lehetett várni ettől a kivonulástól. (Npsz, 444.hu) Kijev. Rálőttek tegnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök főtanácsadójának autójára, a főtanácsadó ép bőrrel úszta meg a támadást, de sofőije súlyosan megsebesült, három lőtt sebbel vitték kórházba. 17 lövedék találta el a járművet, de a főtanácsadó, Szerhij Sefir sértetlen maradt. A támadás Kijev térségében történt. Mihajlo Podoljak elnöki tanácsadó a merényletet Volodimir Zelenszkij politikájával hozta összefüggésbe. Arra utalt, hogy a támadást azért követték el, mert az elnök csökkenteni akarja „az árnyékban megbújó oligarchák befolyását, és fel akarja számolni azokat a gazdasági és politikai érdekköröket, amelyek az ország ellenségeinek dolgoznak”. (MTI) ITT NINCS VÁRÓLISTA, NEM KELL RENDELŐBEN SORAKOZNI Igaz-e, hogy az allergiásoknak nem ajánlott a koronavírus elleni védőoltás? Kérdése lenne? Tüsszögök, náthás leszek, viszketni kezd a szemem és megfájdul a gyomrom, ha a parlagfűszezonban ki kell lépnem a szabadba. Hogyan szabadulhatnék meg ettől? El tudnám valahogy kerülni, hogy bizonyos ételek elfogyasztása után kiütések jelenjenek meg a bőrömön? Folytatódik a népszerű stúdióbeszélgetés-sorozat, AZ ORVOS VÁLASZOL AZ UJ SZÓ STÚDIÓBAN ahol az adás végén olvasóink kérdéseit is feltesszük. Aki kérdez: Kovács Ilona, az Egészség melléklet szerkesztője. Aki válaszol: Dr. Kossár Klára allergológus, immunológus. Az adás végén Olvasóink kérdéseit is feltesszük neki. ss írja be a naptárjába: > jelölje be mielőbb a Facebook-eseményt: www.facebook.com/ujszo y szeptember 23-án, csütörtökön: stúdióbeszélgetés az ujszo.com-on > szeptember 27-én, hétfőn: az Új Szó napilap Egészség mellékletében a műsorban el nem hangzott kérdéseket válaszoljuk meg. * A változtatás jogát fenntartjuk!
