Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)
2021-09-23 / 219. szám
www.ujszo.com | 2021. szeptember 23. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Hogy lesz itt jogállam? A helyzet komoly, de azért nem annyira, hogy meg is oldjuk... HUBERT KOWAL B evált diplomáciai eljárás, hogy ha valamilyen kellemetlen nemzetközi problémát kellene megoldani, létrehoznak a kezelésére egy munkacsoportot. Ez a módszer jól szemlélteti a sokat próbált diplomaták képmutató magatartását. Igen, súlyos problémáról van szó, amellyel foglalkoznunk kell, de azért annyira nem érint minket, hogy meg is oldjuk... Leggyakrabban a fejlődő országokat fenyegető létfontosságú problémáknál alkalmaznak ilyesmiket, és ha a hazai politikában is felbukkan egy ilyen fíiggetlen munkacsoport, biztosak lehetünk benne, hogy valami nincs rendben, de aligha lesz megoldva. A bűnüldöző szerveknél látott újabb letartóztatási hullám is mutatja, hogy mennyire rothadt a rendszer, és hogy nem tudnak vele mit kezdeni. Jogállamiság helyett különféle érdekcsoportok rivalizálását látjuk. A mindent átszövő klientelizmus még Vladimír Meciar idejében kezdődött, Mikulás Dzurinda idején is virágzott és Robert Fico kormányzásai alatt érett be teljesen. Egy monstrumot pedig, amely ennyire gyökeret vert, nem lehet a nyilvánosság bizalma és támogatása nélkül kiirtani. Ugyanakkor ennek a kormánynak a lépései nyomán is sorozatosan kételyek merülnek fel. Bár a Főügyészség élére olyan embert állított a koalíció, aki a jogtisztaság őrzőjének számit, de nem tudja visszafogni magát a mediális nyomás alatt. A Speciális Ügyészséget pedig egy volt politikus irányítja, akit, úgy tűnik, az előírások szigorú betartásánál jobban érdekelnek a kézzelfogható eredmények. A túlmotiváltság természetesen hibákhoz vezetett az ő hivatalában is, és kételyeket támaszt vele kapcsolatban. Es persze a háttérben ott ügyködnek a titkosszolgálat emberei, az SIS is játssza a maga titkosszolgálatijátékait. Az elmúlt néhány nap hozott bizonyos fokú kijózanodást, cselekvésre szánta magát a kormánykoalíció. Nyílt háborút hirdetett a maffia ellen. De aki látta és hallotta a kormány biztonsági tanácsának ülése után tartott sajtótájékoztatót, érezte a hamis kicsengést. Egy munkacsoportnak kellene rendet tennie a bűnüldöző szerveknél, tisztázni, kik milyen szerepet játszottak a szövevényes rendőrségi akciókban és visszaszerezni a lakosság bizalmát. Üdvözöljük a harmadik világban. Felettébb naiv elképzelés, hogy a folyamatos kormánypárti civódás közepette meg lehet reformálni a bűnüldöző szervek működését. A szakmai bizottság jelentéseiből alighanem akár papírhajókat is hajtogathat Eduard Heger kormányfő. A munkacsoportban eredetileg helye lett volna Dániel Lipsicnek is. Normális körülmények között ez normális is lenne. Végül az ország főügyésze tiltotta meg, hogy részt vegyen a bizottság ülésein. így kezdődik a jogállamiság tervezett visszaállítása az országban. A szerző a Trend kommentátora (Danglár) Versenyfutás két óceánon FELEDY BOTOND A UKUS. Szépen lassan ezt a betűszót is megszokjuk majd. Ez az új, hármas szövetség egy organikus folyamat eredménye, de nem gondoltuk volna, hogy Joe Biden ilyen hamar sikerrel nyélbe üti. A Canberra-London-Washington-tengely komolyan vehető - úgy gazdaságilag, mint katonailag. Ez utóbbi együttműködés még régebbi: a német enigmát is feltörő Öt Szem Szövetség egy közel 80 éves angolszász platform, és alighanem a világ legsikeresebb hírszerző együttműködése. Ennek részese még Uj-Zéland és Kanada. Egy lépést tegyünk hátra, hogy perspektívába helyezhessük az AUKUS létrejöttének jelentőségét. Az úgynevezett „Indo-Pacific” régió már Tramp alatt deklaráltan a legkomolyabb katonai kihívás lett az Egyesült Államokban. Elnevezését is akkor változtatták meg, a korábban külön kezelt csendes-óceáni és indiai-óceáni régiókról. Nem másról, mint Kína bekerítéséről van szó, amely az euroatlanti hatalmak alapvető biztonságpolitikai érdeke. Ebben az Egyesült Államok egy gyűrűt épít, amelynek tagja India, Japán, Dél-Korea és a Fülöp-szigetek - utóbbi minden probléma és kihívás ellenére. A belső magot azonban most az angolszász hatalmak adják, és ez egy nagyon erős üzenet. A történet tehát nem arról szól, hogy Franciaország el tud-e adni sok milliárd euróért dízelmeghajtású tengeralattjárókat az ausztráloknak. A kérdés sokkal inkább az volt, hogy az ausztrálok biztonsága és az angolszászjelenlét megerősítése milyen eszközöket kíván. Erre a válasz pedig az lett, hogy atommeghajtású tengeralattjárók kellenek, amelyeknek jóval nagyobb a hatósugara: lényegében amíg kitart a legénység ellátmánya, szinte bármeddig víz alatt tudnak maradni, szemben dízel társaikkal, amelyek gyakran tankolnak. Ez a döntés Kínának szól, a franciák másodlagos elszenvedői. A brit nagyhatalmi érzésnek sem tesz rosszat a brexit után ez a szövetség, de valójában Ausztrália ingadozott eddig. Canberra sokáig próbált barátkozni Pekinggel, az ausztrál gazdaság és export egyre inkább függött Kínától - egészen két évvel ezelőttig. Akkor a koronavírus eredetének kivizsgálásától kezdve a megvásárolt ausztrál parlamenti képviselőkig mindenféle botrány a felszínre került, és a Kínai Kommunista Párt rendre szankciókkal válaszolt. Komoly gazdasági szektorok estek áldozatul Ausztráliában a kínai politika által bedobott retorzióknak. Ezek fényében nem meglepő, hogy Ausztrália visszasétált az amerikai táborba, immár végleges meggyőződéssel. Tanulságos történet ez minden ország számára, amely „szövetséget” vagy „barátságot” képzel magának Kínával. Nem arról van szó, hogy nem lehet velük kereskedni, egyáltalán nincs ez kizárva, sőt, szükséges. Az viszont biztos, hogy egyenlőtlen kapcsolat esetén Peking nem hezitált kihasználni súlyelőnyét. Ennek árát fizetik most meg, meglepő gyorsasággal. Az ausztrál atommeghajtású tengeralattjárók (nem hordoznak nukleáris töltetű rakétát!) az amerikai indo-pacific stratégia központi elemét képezik, miután Canberra az amerikai terv mögé állt. Óriási győzelem ez Bidennek és üzenet a többi habozó regionális szövetségesnek és mindenkinek, hogy az amerikai védelmi ernyő visszatér. Peking sikertelenül próbálta kooptálni a legtöbb szomszédos országot: ahogy Malajziában is visszaütött a korrupcióval vásárolt befolyás és megbuktak az emberei, úgy a dél-kínai-tengeri teijeszkedés sincs ínyére sokaknak. A geopolitika a szemünk láttára tereli össze mindazokat szövetségesnek, akiknek egyszerűen nem érdekük egy egyoldalú kínai dominancia árnyékába kerülni. Építhette volna ezt óvatosabban is a Kínai Kommunista Párt - Hszi döntése volt, hogy meredek előrenyomulás. Mondanom se kell, számunkra a legnagyobb fejfájás megint csak az, hogy vajon Európa hol van ebben az egész történetben? Miért nem szereplő? Jó lenne, ha az Európai Unió nem fordulna el némi francia sértettség miatt a világ következő nagy geopolitikai játszmájától. Ferenc pápa: Jó néhányan inkább már holtan akarnak látni Ferenc pápa szlovákiai látogatása során a helyi jezsuitákkal is találkozott, mivel ő maga is ehhez a rendhez tartozik. A találkozó részleteiről a La Civiltá Cattolica című jezsuita magazin számolt be. A pozsonyi pápai nunciatúrán előbb az egyház ökumenikus tanácsának tagjaival találkozott a pápa, majd megjelentek a jezsuita testvérek. Ekkor át kellett rendezni a termet és újabb székeket behozni. „Nem is tudtam, hogy Szlovákiában ennyi jezsuita van. Úgy látszik, mindenütt megállíthatatlanul terjed ez a kór” - mondta a pápa, mire mindenki elnevette magát a teremben. Ferenc pápa arra biztatta a jelenlévőket, inkább kérdezzék, mert „nem érzi magát elég felkészültnek, hogy jezsuiták előtt szónokoljon”. „Tehát várom a kérdéseket. Készen állok, mint egy focikapus. Lőjenek!” - jött a tréfás felszólítás. A katolikus egyházfő kijelentette, egyre hangosabbak az egyházon belül a konzervatív szárnyhoz tartozó kritikusai, azonban „rosszindulatú megjegyzéseiket” az ördög művének tartja. „Az lehet, hogy én rászolgáltam az effajta támadásokra, hiszen jómagam is bűnös vagyok, én is vétkezem. De az egyház nem szolgált rá. Ez a sátán műve, és néhány bírálómnak ezt meg ismondtam”-jelentetteki apápa. Kitért arra, hogy egyesek azért bírálják, mert nem a hitélettel kapcsolatos dolgokról beszél, sokkal többet foglalkozik szociális kérdésekkel, ezért már kommunistának is bélyegezték belső körökben. A cikk szerint a pápa az egész találkozón viccelődött, az öniróniát és a feketehumort sem mellőzve. Például egy vele egyidős paptól megkérdezte, vajon sminkeli magát, hogy még mindig ilyen jól néz ki. Türelem, még ólek! „Még élek, bár néhányan szerettek volna holtan látni” - válaszolta arra a kérdésre, hogy érzi magát a műtétje után. Nyáron 33 centimétert távolítottak el a pápa vastagbeléből, egy korábbi interjú során azt mondta, nem sokon múlt, hogy nem halt meg. Most hozzátette, arról is tud, hogy több egyházi személy - akik azt gondolták, hogy rosszabb állapotban van, mint amit mondtak róla - már a pápaválasztó konklávét kezdte előkészíteni. „Türelem, még élek! Istennek hála,jól vagyok, bár egyesek ennek ellenkezőjét kívánták, és már a konklávé összehívására készültek” - tette hozzá Ferenc pápa, és leszögezte, nem fog lemondani, ez meg sem fordult a fejében. Migránsok A pozsonyi jezsuiták a migránskérdésről és az ezzel kapcsolatos félelmekről is kérdezték a pápát. A szentatya megismételte: „Úgy vélem, be kell fogadni őket”. „De nem pusztán befogadni. Megvédeni, tanítani és integrálni őket. Mindez elengedhetetlen, hogy ténylegesen befogadjuk őket. Minden országnak tudnia kell, hogy képes-e erre. Ha a menekülteket nem integráljuk, ugyanúgy szegények maradnak. Ez ugyanaz lenne, mintha nem fogadtuk volna be őket. A migrációt alaposan tanulmányoznunk kell, és megérteni, elsősorban a geopolitikai okait és a következményeket” - jelentette ki egyebek mellett a pápa. Kérdezték az egyházon belüli feszültségről és a konzervatív szárny pápával vívott harcáról is, mely abban csúcsosodott ki a nyáron, hogy Ferenc pápa megtiltotta a hagyományos latin misét - ezentúl ehhez külön engedélyt kell kérni Rómától. A pápa elmagyarázta, erre azért volt szükség, mert a latin misét ideológiai célokra használták fel, és két táborra osztotta az egyházat, a latinul misézők pedig a középkori egyházhoz akarnak visszatérni. (TASR, jezuiti.sk)
