Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)
2021-09-20 / 216. szám
6 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. szeptember 20. I www.ujszo.com A tengeralattjáró-ügy feszültté tette a NATO-n belüli viszonyt is Oroszország: a döntés napja Moszkva. Harmadik, befejező, döntő napjához érkezett tegnap a választás Oroszországban. A választók péntektől kezdődően tegnap estig szavazhatnak a 450 fos szövetségi parlament alsóházának új összetételéről, pártlistás és egyéni választókörzeti voksolással. Az előrejelzések azt mutatták, hogy a parlamentben a kormányzó Egységes Oroszország párt megőrzi többségét, a kérdés az volt, hogy meg tudta-e őrizni alkotmányozó többségét is. A szövetségi törvényhozásival egyidejűleg kilenc régió vezetőjét közvetlenül, háromét pedig közvetve választották meg, és eldőlt 39 regionális törvényhozás mandátumainak sorsa is. Emellett az ország 85 régiójában 4474 referendumot tartottak. Az első két napon a Golosz független szavazóvédelmi szervezet az állami alkalmazottak szavazásra kényszerítéséről és széles körben előforduló szabálytalanságokról, egyebek mellett többször voksoló emberekről és meghamisított szavazólapok urnába dobásáról számolt be. A választási bizottság ígéretet tett az incidensek kivizsgálására. (MTI) Orbán szerint működik a CEU Budapest. „Kizökkent az idő!” - indít Orbán Viktor magyar miniszterelnök szombaton megjelent írása, a „Szamizdatsorozat” következő darabja. Ahhoz képest, hogy ezt a rendszerváltás előtt illegálisan terjesztett, ellenzéki kiadványokról nevezték el, elég könnyű hozzáférni, hiszen rendszeresen lehozza az állami hírügynökség és a kormánymédia is. Orbán ezúttal azt próbálja alátámasztani, hogy az ellenzék, a független sajtó és uniós politikusok állításával ellentétben nem is üldözték el Magyarországról a CEU-t. „A híradások szerint szeptember 16-án és 17-én sajtónyilvános, nemzetközi konferencia zajlott az egyetem budapesti campusán, amelyen a liberális akadémiai és politikai élet jeles képviselői is részt vettek. Hogyan történhetett meg mindez? Úgy, hogy akik eddig az egyetem bezárásával kampányoltak, nyilvánvalóan nem mondtak igazat”-írja. A napokban valóban konferenciát tartottak a CEU Nádor utcai épületében a Fővárosi Önkormányzat, a CEU Demokrácia Intézet és a Political Capital szervezésében. De ez egyáltalán nem mond ellent annak, amit a CEU eddig is állított: a budapesti képzést Bécsbe költöztették a kormány hadjárata miatt, ettől függetlenül az épületeket megtartották, és például rendezvényekre használják őket. A CEU korábbi rektorhelyettese, Enyedi Zsolt reakciójában azt írja: „Ma már mindenkinek Bécsbe kell mennie, ha CEU-s diplomát akar szerezni. Ezért aztán a tanárok többségének is költöznie kellett. Ez elüldözés. Azonban amíg az épületeket nem kommunizálja el a rezsim, addig lesznek konferenciák, lesz kutatás, lesz demokratikus szellemi ellenállás.” (444) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Canberra/Párizs. Ausztrália „becsületes, őszinte és nyílt" volt Franciaországgal a francia tengeralattjárók vásárlásával kapcsolatos aggodalmait illetően - szögezte le Peter Dutton ausztrál vádelmi miniszter tegnap a Sky News tévécsatornán. Dutton elmondta: megérti, hogy a franciák bosszúsak, de egyszerűen nem állja meg a helyét az a kijelentés, hogy az ausztrál kormány nem jelezte a beszerzéssel kapcsolatos problémáit már jóval korábban. A tárcavezető leszögezte: személyesen adott hangot aggályainak, amikor beszélt francia kollégájával, Florence Parlyval, és je-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Szombaton elindult a magyarországi ellenzéki előválasztás. Az érdeklődés azonban olyan nagynak bizonyult, hogy a rendszer nem bírta a terhelést, ezért fel kellett függeszteni a szavazást, hogy bővítsék a kapacitásokat. „Hatalmas siker az előválasztás - kétórás leállás az erőforrásbővítésért” - volt olvasható a magyar ellenzék szombat délelőtti közleményének első hallásra meglepően hangzó címe. Az erről szóló közlemény szerint ez azért hatalmas siker, mert arról tanúskodik, hogy milyen sokan vesznek részt a demokrácia eme ünnepén. Mint írlezte, hogy Ausztrália nemzeti érdekeinek megfelelően fog eljárni a kérdésben. Scott Morrison ausztrál miniszterelnök pénteken hangsúlyozta: Canberra már a nyáron megemlítette Párizsnak, hogy elállhat a Franciaországgal kötött, dízel- és elektromos meghajtású tengeralattjárók gyártásáról szóló szerződéstől. Morrison rámutatott: júniusi párizsi látogatásán teljesen egyértelművé tette Macron francia elnök számára, hogy Canberrának erős kételyei vannak a hagyományos tengeralattjárók képességeivel kapcsolatban az új „stratégiai környezetben”, amellyel Ausztrália szembesül. Simon Birmingham ausztrál pénzügyminiszter tegnap elmondta: Canberra értesítette Párizst az Egyesült Államokkal kötendő megállapodásról, de egyúttal elismerte, ják, „minden várakozást felülmúlóan nagy számban jelentek meg” az előválasztók, a részvétel „a szervezők számára is váratlanul nagy”. Az kétségtelen, hogy üdvözlendő dolog, ha egy szavazáson sokan vesznek részt, de az talán meglepő lehet, hogy erre maguk a szervezők nem számítanak. Azt lehet tudni, hányán jogosultak szavazni, az erre szolgáló rendszert azért illik minimum olyan kapacitással tervezni, hogy ezt a maximálisan várható terhelést gond nélkül elbírja. Már csak azért is, mert a választók szemében sem nézhet ki túl jól, ha az új rendszerváltás hurráoptimizmusával kampányoló pártok meglepődnek, hogy az emberek sokan mennek el szavazni ajelöltjeikre. A szavazás folytatását szombat hogy a tárgyalások titokban zajlottak azok érzékeny jellege miatt. Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter a France2 tévéadónak szombat este adott interjújában tagadta, hogy Ausztrália korábban bármikor konzultált volna Franciaországgal a tengeralattjárókról szóló megállapodás felmondásáról. Le Drian szerint a NATO-n belüli viszonyt is feszültté tette a múlt héten kipattant botrányos tengeralattjáróügy. Az Egyesült Államok, Ausztrália és Nagy-Britannia új biztonsági partnerségi szerződést kötött AUKUS néven, és ezzel összefüggésben Ausztrália úgy döntött, hogy nukleáris meghajtású tengeralattjárókat vásárol az Egyesült Államoktól, egyúttal felmondja a Franciaországgal kötött, dízel- és elektromos meghajtású tengeralattjárók gyárdélre ígérték, de kora délután a szervezők azt közölték: csak ma folytatódhat a szavazás. „Az elmúlt három órában minden részletre kiterjedő technikai elemzést végeztünk az előválasztás informatikai rendszerét lelassító délelőtti jelenséggel kapcsolatban. Mostanra teljesen világossá vált, hogy ma reggel 6 óra és délelőtt 10 között a változást akaró választók tömegei mellett más valakik is érdeklődtek az előválasztás iránt: jelenleg ismeretlen eredetű tömeges terhelés érte az előválasztás háttérrendszerét” - írta az Országos Előválasztási Bizottság. A bizottság szerint „nem sima túlterhelés vagy jól ismert támadási formák, hanem egy összetettebb, több lépcsőből álló visszaélés történhetett”. (Telex, 444) tásáról szóló szerződését. Emiatt Franciaország egy 56 milliárd dolláros szerződéstől esett el, és olyan súlyosnak ítélte meg a helyzetet, hogy pénteken visszahívta washingtoni és Canberrái nagykövetét, amire még nem volt példa. „Itt az Egyesült Államokkal fennálló szövetségünk ereje is megkérdőjeleződik, hiszen egy valódi szövetségesi viszonyban a felek beszélnek egymással, tisztelik egymást, amit a mostani esetről nem lehet elmondani, inkább alattomosságról, megvetésről és hazugságokról lehet beszélni, válságos a helyzet” -jelentette ki Le Drian. A külügyminiszter felszólította az európai országokat, hogy most, a tálibok afganisztáni hatalomra jutása után és a tengeralattjáró-ügy miatt is összefogva, az eddigieknél jobban védjék meg érdekeiket. Tragikus hiba volt az amerikai katonai csapás Washington/Kabul. Frank McKenzie tábornok, a Közép- és Dél-Ázsiáért is felelős Középső Parancsnokság vezetője az amerikai védelmi minisztérium sajtótájékoztatóján ismerte el, hogy az afgán civilek halálát okozó amerikai katonai csapás tragikus hiba volt. A Pentagon megerősítette, az Iszlám Állam-Horászán Tartomány nevű terrorszervezet fenyegetése miatt elrendelt augusztus 29-i kabuli dróntámadás során tévedésből egy civil járművet semmisítettek meg. „Most már biztos vagyok abban, hogy a támadásban tíz civil, köztük hét gyermek vesztette életét tragikusan” - mondta McKenzie. Egy tálib szóvivő tegnap arra kérte a nemzetközi közösség tagjait, hogy támogassák jobban Afganisztánt, aláhúzva, hogy az iszlamisták nem terroristák. Matiulláh Rúháni, Kunduz tartomány szóvivője jelezte: a segély befektetések, újjáépítési projektek formáját is öltheti, vagy érkezhet bármiféle humanitárius támogatás keretében, amelyet Afganisztán kormányának vagy állampolgárainak nyújtanak. Rúháni nem kommentálta a tálibok nőkkel szembeni politikáját. Ehelyett azt hangsúlyozta: a radikálisok számára minden állampolgár egyaránt értékes, legyen szó nőkről vagy férfiakról. Eközben Kabul ügyvivő polgármestere elmondta: a tálibok a város sok női alkalmazottját felszólították, maradjanak otthon. Hamdulláh Namoni tegnap azt nyilatkozta, csak azoknak engedték meg, hogy folytassák a munkát, akiket nem tudtak férfiakkal helyettesíteni. Ilyenek voltak például a tervezési és mérnöki osztály nagy szaktudással bíró munkatársai, illetve a női illemhelyek dolgozói. Közben erényügyi hivatalra cserélték a nőügyi minisztériumot Afganisztánban. A Twitteren megjelent képek tanúsága szerint a korábbi minisztérium női dolgozói az épület előtt tiltakoztak az elbocsátásuk miatt. (MTI) Joe Biden és adminisztrációja hamarosan visszaszállítja a mexikói-amerikai határszakaszon étlen-szomjan táborozó, több minttízezer haiti illegális bevándorlót hazájukba. A belpolitikai káosz és két természeti katasztrófa sújtotta karibi országból elvándorló migránsok Mexikóból, a folyón átkelve érkeztek az „ígéret földjére", majd ütöttek tábort menekültkérelmük elbírálására várva. Washingtoni tisztviselők azt közölték, megállapodtak a haiti hatóságokkal arról, hogy napi 5-8 repülőgépjárattal visszaszállítják a bevándorlókat az Egyesült Államokból. A helyzetet bonyolítja, hogy a többségében haiti migráns között kubai, nicaraguai és venezuelai bevándorlók is vannak. (TASR/AP-feivétei) Összeomlott az előválasztási rendszer
