Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)

2021-09-20 / 216. szám

www.ujszo.com I 2021. szeptember20. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Elszállnak az árak? Fogunk még repülni fapados árakon? Főszezonban aligha SZABÓ LACI Meredeken emelked­hetnek a repülő­­j egy árak - j elentette ki Michael O’Leary. A Ryanair vezére szerint ezt már a jövő nyáron megtapasztalhatjuk, a jegyek sokkal drágábbak lesznek, mint az idei újranyitás után. De nem csak ebben várható vál­tozást: O’Leary szerint az európai fapadosok piacát is elérte a kon­szolidációs hullám. Első körben a magyar hátterű Wizz Air és az an­gol easyJet fúzióját javasolja, sze­rinte lenne értelme az összeolva­dásának, mivel mindkét társaság Airbusokkal repül és javarészt el­térő földrajzi területeket fednek le. Kijelentése nem véletlen, ugyanis a hírek szerint az angol fa­pados a közelmúltban visszautasí­tott egy vételi ajánlatot. Bennfentes körökben mindenki állítja, a vevő a Wizz Air volt, amely így szerette volna megszerezni az értékes, nyugat-európai piacot, a leszállási jogokat a nagy nemzetközi repülő­tereken. Vagyis megy a helyezkedés, hogy melyik légitársaság éli túl ezt a lezárásokkal, korlátozásokkal teli időszakot, és melyek gépei tűnnek el végleg a kifutópályákról. Nem nehéz megjósolni, hogy a közeljö­vőben nemcsak repülés közben lesz turbulencia, hanem a piacon is. A kulcsszó a kapacitás. Számos légitársaság ugyanis ajárvány kezdetétől jelentősen csökkentette a gépparkját, elbocsátotta alkal­mazottai jelentős részét, majd az újranyitás után döbbentek rá, hogy hiába lenne igény és utas, hiába telnének meg a gépek, nincs sze­mélyzet. így sok járatszám mellett jelent meg a „törölve” felirat... Most pedig nagyban beindult a to­borzás, több száz pilótát, légiutas­kísérőt, szállodai alkalmazottat keresnek, ám kérdés, hogy akiket az első körben elbocsátottak, visszatémek-e egy olyan iparágba, amely - ahogy azt a koronavírus­­járvány is megmutatta - ennyire bizonytalan, és egyik napról a má­sikra teljesen összeomolhat, ve­szélybe sodorva a százmillió al­kalmazott és családja megélhetését a világon. Bennünket, utasokat azonban elsősorban nem a felvásárlás, a pi­aci folyamatok, hanem az árak ér­dekelnek. Mennyiért tudunk re­pülni, szállást foglalni? Valóban véget ér az olcsó, néha 20 eurós fa­padosjegyek korszaka. Ez részben az utasokon is múlik. A pandémia ugyanis jelentősen megváltoztatta a tervezést, a fog­lalási szokásokat. A nyári újranyi­­tásra - a tavalyi tapasztalatok ha­tására - a turisták kivárással rea­gáltak. Lerövidült az eddig meg­szokott, több hónappal korábbi előre foglalások ideje, olyannyira, hogy sokan csak két-három héttel az indulás előtt foglalták le az utat. így sem a légitársaságok, sem a szállodák nem tudtak tervezni, nem tudták, hogy a járat, hotel végül telt házas lesz-e, vagy nagyítóval kell keresni vendéget. Idén erre a turisztikai szolgálta­tók minden eddiginél alacsonyabb árakkal reagáltak, ám ahogy a Ryanair vezére is jósolja, jövőre visszatérhet a korábbi utazási kedv (addigra remélhetőleg elmúlnak az újabb járványhullámok veszélyei), és az eddigi 20 százalékos kapaci­táscsökkentés miatt a jegyárak a nyári idényben az egekbe szökhet­nek. Az elő- és utószezonban azonban minden bizonnyal még valóban fapados árakon lehet re­pülni, a nyári hónapokban azonban visszatérnek a korábbi, vagy még annál is drágább főszezoni árak. MIND MÁS-MÁS JÁRÁSBÓL JÖTTEK! (Kotrha) A katolikus egyház jövője a tét Ferenc pápa videóiizenetet küldött a közép- és kelet­európai püspököknek, arra kérve őket, ne tussolják el az egyházban történt szexuális visszaéléseket. Közép- és Kelet-Európa római ka­tolikus egyházi vezetői tegnaptól négynapos konferenciát tartanak Lengyelországban a gyermekvéde­lemről. A pápa azt üzente nekik, hall­gassák meg a visszaélések áldozatait, és tekintsenek rájuk partnerként az egyház reformjában, másként a ka­tolikus egyház jövőjét teszik kocká­ra. Lengyelországban már tucatnyi jelenlegi és korábbi püspököt ma­rasztalt el a Vatikán az elmúlt hóna­pokban, mert nem hallgattak az ál­dozatokra, és nem büntették meg a gyerekeket molesztáló egyházi sze­mélyeket. „Az egyház csak akkor válhat is­mét a befogadás és a biztonság he­lyévé a szükséget szenvedők számá­ra, ha szembenéz ennek a kegyetlen­ségnek a valóságával, és alázatosan bocsánatot kér” - szögezte le az egy­házfő. Ferenc pápa úgy fogalmazott, a szomorúság szavait konkrét lépések­re kell váltani a visszaélések megaka­dályozása és az egyház megreformá­lása érdekében, és hallgatni kell az ál­dozatokra, mert ezek a fontos viták közvetlen hatással vannak az egyház jövőjére. A pápa és elődje, XVI. Benedek többször elítélte, hogy egyházi ve­zetők többször jobban aggódtak az egyház megítéléséért, mint az áldo­zatokért. Korábban több áldozat is arra panaszkodott, hogy az egyház ellenségként kezeli őket, úgy, mint akik csak botrányt akarnak csapni vagy pénzt akarnak kicsikarni, de a legtöbben azért álltak a nyilvános­ság elé, hogy megakadályozzák, hogy bántalmazóik más gyerekek­nek is ártsanak. (MTI) A gyerek bőrző lábnyoma LAKATOS KRISZTINA Megalakult a ZASZÜGY - nem tudom, hallottak-e róla. Nem? Sebaj, igazság szerint egyelőre egy tagja van (én), éppen csak az alapidea formálódik, és ezúton ke­resek húsz-harminc hasonló értékrendü szimpatizánst a zászlóbontáshoz. Végül is: mifelénk párt is született kevesebből, vág­junk hát bele! Engedjék meg, hogy kissé messzebbről induljak, de hogy ne veszítsük el teljesen a fonalat - és előszűijük a potenciális érdeklődőket -, szögez­zük le: itt most egyebek mellett iskoláról, gyerekről, szülőkről lesz szó. Meg miegyébről. Negyven és a halál között az ember óhatatlanul azon veszi észre ma­gát, hogy időről időre a „bezzeg az én időmben” pozíciójából beszél. Nem feltétlenül kárhoztató hangnemben, de a történeti összehasonlító elemzést nehéz elkerülni. A boldogult nyolcvanas években például hal­mazelmélettel tanultuk az alapvető műveleteket; kezdetben újságokból kivágott képekből ragasztgattunk össze kis tematikus albumokat, utóbb beszámolókat írtunk (könyvek alapján); rendes évi közösségépítő élmé­nyünk a november 7-ei lampionos és a május 1 -jei integetős felvonulás volt; a pályaválasztás közeledtével ateista körre jártunk. A mai iskolában a mai gyerekek prezentációkat készítenek, a Föld napját ünnepük, a sze­lektív hulladékgyűjtést gyakorolják, saját kezűleg barkácsolt etetőkből táplálják az ég madarait... Számos egyéb hangsúlyváltás mellett a zöld gondolat, a környezetvédelem az egyik legmarkánsabban megmutatko­zó különbség. És ez jó. Nem lehet elég korán beszélni a magunk után hagyott ökológiai lábnyomról, a felesleges fogyasztás veszélyeiről meg arról, miként is lehetne elkerülni, hogy belefúljunk a saját szemetünkbe. Tudják, mi az, ami továbbra is konstans és megingathatatlan? A bőr. Vagyis hát az a műanyag védőborító, fólia, amit ma is szigorú elvárás rárakni minden füzetre, könyvre, munkafüzetre. (Mifelénk generációk óta, illetve azóta, hogy felváltotta a csomagolópapírt, bőrnek hívjuk, maradjunk hát ennél.) A bőr, ami nem több, nem kevesebb, mint a rend illúziója. A bőr, ami nem a megoldás, hanem maga a probléma. Mert tegyük a szívünkre a kezünket! A gyerek vagy a füzetei, tan­könyvei fölött eszeget, maszatos kis kezét a lapokba törölgetve - vagy nem. Vagy laza mozdulattal begyüri a tanszereit a táskájába, ha úgy adódik, a négynapos, oszlásnak indult tízórai-maradék mellé - vagy nem. Előbbi esetben a bőr semmitől sem véd meg, a pacák, zsírfoltok, szamárfülek, szakadások, gyűrődések elkerülhetetlenek. Utóbbi esetben pedig teljesen felesleges. Hiszek az evolúcióban: ha a füzetnek, tankönyvnek bőrre lenne szük­sége, eleve lenne neki. Nem igaz? (Analógiaként lásd az előmargózott füzetek megjelenését.) De tegyük fel, hogy a szülő megveszi a szükséges 30—40 darabot (ugyanott, ahol már nem kap műanyag reklámszatyrot, hogy beletömje, mert azt rég kivonták a forgalomhói). A bőr soha nem pont akkora, amekkorára szükség lenne. Egy évig csúszkál, lötyög, sza­kadozik az irkán, miközben a gyerek számos kreatív módszert talál arra, hogy összefirkálja, szétkarmolja, kilyuggassza, összevissza ragasztózza. Aztán eljön június, hogy fogjuhk egy szemeteszsákot és az egész raga­csos, baktériumtenyészetté vált halmot beküldjük a kukába. Es ennél a mozzanatnál álljunk meg. Gondolkodjunk el. Megéri? Megalakult a ZASZÜGY. A Zöld Anarchista Szülők Gyülekezete. Egységben az erő. Az érdekérvényesítés képessége. Ha én mondom, hogy le a bőrrel, egyszerűen lusta, hanyag szülő vagyok. Ha mi mond­juk, az életfilozófia. Jövőnk, megmaradásunk a tét. FIGYELŐ Szobatiszta tehenekkel a klímáért A tehenek tömeges WC-re szok­tatásával küzdenének az ammónia és a klímaváltozás ellen. Az elsőre hajmeresztőnek tűnő ötlet talán kivitelezhető. A szarvasmarha­tenyésztés az oka az emberi tevé­kenységhez kapcsolódó üvegház­hatású gázok kibocsátása 10 szá­zalékának. A német kutatók meg­oldása az ammóniához köthető kibocsátások terén eredményezne lényeges javulást. A kutatás szerint lehetséges a te­henek WC-re szoktatása, ami a klímaváltozás elleni harcot is se­gítheti - írta a BBC. Az állatok vizeletében található ammónia a talajjal érintkezve dinitrogén­­oxiddá alakul, amely üvegházha­tású. A kutatók 16 tehenet igye­keztek a kísérlet során rávenni egy gazdaságban, hogy a MooLoo elnevezésű speciális tehénvécét használják. Először a MooLoo-ba terelt álla­; tok ételt kaptak, ha ott vizeltek. Később már csak akkor kapták : meg jutalmukat, ha megszakítot­­; ták a létesítmény körüli legelé­­; szést és maguk sétáltak be a vizel­­; débe, mielőtt ürítettek. A WC-n : kívüli vizelési három másodperc­nyi vízsugárral büntették. A kí­sérlet végső fázisában pedig meg­­: növelték a tehenek és a WC kö­­: zötti távolságot, miközben a ju- I talmazás és a büntetés is folytató­­! dott. A tehénvizeldét élénkzöldre : festették, hogy a tehenek könnyen ! felismerjék. Mindössze 10 trénin­­: get követően 11 állat a 16-ból si­keresen megtanulta a WC­­; használat szabályait. A kutatók szerint a tehenek vizeletének 80 ; százalékos elfogásával az ammó­­: niával kapcsolatos kibocsátás 56 ; százalékos csökkentését lehetne : elérni, ráadásul mindezzel az ál­­; latok jólétét és higiéniáját is javí­­: tani lehet. Emellett kevesebb vi­­: zelet kerülne a talajba és szennyezné a talajvizet a nagy­­: üzemi szarvasmarha-tenyésztés : során. (vg.hu, TASR)

Next

/
Thumbnails
Contents