Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)
2021-09-18 / 215. szám
(16 SZALON ■ 2021. SZEPTEMBER 18. www.ujszo.com Lelki élveboncolás Teljesen valid álláspont, ha valaki úgy gondolja, hogy semmi szükség nem volt Ing-, mar Bergman fél évszázados mesterművének újrázására, csakhogy az új Jelenetek egy házasságból jóval több szimpla remake-nél. I ngmar Bergman tévésorozatának 1974-es bemutatása drasztikus hatással volt a svédországi párkapcsolatokra: a bemutatását követő évben látványosan megnövekedett az országban a válások száma. Erősen kételkedem abban, hogy az HBO-féle Jelenetek egy házasságból hasonló hatást érne el bárhol a világon, és ennek azon egyszerű oka van, hogy ez meszsze nem annyira a házasság intézményéből kiábrándult mű, mint az eredeti volt. Az izraeli Hagai Levi - olyan pompás sorozatok megalkotója, mint a Terápia és A viszony - nem elégedett meg azzal, hogy modem környezetbe helyezte Bergman történetét és karaktereit, hanem teljesen átértelmezte. Míg Bergmant leginkább a házasság és a monogám életmód ára érdekelte, azok a lemondások és kompromiszszumok, amelyeket ezért hajlandók vagyunk megtenni, addig Levi inkább azt akarja elmesélni, milyen drasztikus törést tud okozni két ember életében egy válás, és milyen fájdalmas utóhatásokkal járhat. Ha azt mondjuk, hogy az eredeti sorozat házasságellenes volt, a mostani pedig házasságpárti, akkor eléggé leegyszerűsítjük a dolgokat, viszont nem állunk annyira messze a valóságtól. Persze nem fognak párok tömegei az oltár elé állni az új Jelenetek egy házasságból epizódjait látva, de azt talán elérheti a sorozat, hogy egy problémákkal küzdő pár kétszer is átgondolja, biztos a válás-e a legjobb megoldás. Levi alaposan megvariálta a karaktereket is, és nemcsak annyiban, hogy Jessica Chastain figurája kapta az eredeti sorozat legtöbb férfi tulajdonságát/történetszálát, Oscar Isaac pedig a nőét, hanem ezenfelül is sokat finomított a figurákon. Számára fontos, hogy a karakterei minden hibájukkal együtt szerethetők legyenek, míg Bergmant nem érdekelte, -ha megutálod a főhősét. Jessica Chastainen és Oscar Isaacen kívül a sorozatban alig vannak más szereplők, így elképesztő súly nehezedik a vállukra, és jó látni, hogy ez a hatalmas felelősség mindkét színészből a legjobbat hozta ki. Jeleneteik érzelmileg annyira intenzívek, hogy elképzelni is nehéz, milyen volt őket leforgatni, hiszen már nézni sem könnyű. A Jelenetek egy házasságból nem fog jólesni azoknak, akik darálni szeretik a sorozatokat. Annyira tömény, hogy egyszerre egy, maximum két epizódnál többet megterhelő megnézni belő-SOROZATDARÁLÓ le. Levi nem megy el amellett, hogy a nemi szerepek a nyugati országokban sokat változtak az elmúlt ötven évben, ugyanakkor megmutatja a nagy felvilágosultság mögött időnként rejlő képmutatást is a rendkívül okos szkriptjével. Levi a Terápia során megtanulta, hogyan lehet minimális eszköztárral maximális érzelmi hatást elérni, és ezt az erényét tökéletesen csillogtatja meg az új sorozatában. A Jelenetek egy házasságból egy viszonylag egyszerű szerkezetű, elsősorban a főszereplői játékára építő széria, ami az őszinteségével és az intimitásával mégis óriási erővel képes hatni a nézőjére. Tóth Csaba DIGITÁLIS EMLÉKEZET Sorozatunkban a Fórum Kisebbségkutató Intézet digitalisemlekezet.eu oldaláról közlünk egy-egy képet és a képhez írt szöveget. A projekt, a digitalisemlekezet.eu célja az, hogy archív fotók által mutassa be a felvidéki magyar közösség elmúlt 100 évét. Az oldalon jelenleg több mint 17 ezer fénykép található. Újabb fotókat az alábbi címen lehet felajánlani: info@digitalisemlekezet.eu A rozsnyói zsidóság nyomainak eltüntetése A fényképen látható, 1893-ban épült rozsnyói klasszicista zsinagóga aránylag épségben átvészelte a második világháború pusztításait. Kisgyerekként, az 1960-as évek végén még volt szerencsém látni (akkor még állt a zsinagóga az akkori buszmegálló mellett), rögtön szemet szúrt ez az „érdekes” épület, s egyáltalán nem értettem, miért bontották le. (A zsinagógát egyébként hosszabb ideig raktárnak használták) A hivatalos (ál)indok szerint kellett a hely a buszmegállónak, amit egyébként pár év múlva megszüntettek, s a város nyugati szélére, egy jóval nagyobb területre került. A lebontott zsinagóga helyén később takarékpénztár épült. Bár a zsidó temetőnek is sikerült átvészelnie a háborút, azonban később ez sem élte túl a hatalom ostoba, ideológiai szempontok által vezérelt pusztításait a városban. Ezt az egyébként antiszemitizmustól sem mentes városvezetés az 1970-es évek elején számolta fél. Az álindok az volt, hogy egy temető nem higiénikus a város területén. (Ezzel az ádátszó és felháborító indokkal rengeteg temetőt kellet volna felszámolni az országban!) A sírkövek egy részét bár a köztemetőbe vitték ezek rövidesen mind eltűntek Akiknek sikerült megkaparintaniuk és újra felhasználniuk a márvány és gránit síremlékeket, nagyon jól jártak a zsidó temető eltüntetésével. A városvezetés a legkegyedenebb dolgot tette a holokauszt szörnyűségeit átélt maroknyi zsidó közösséggel (a holokauszt előtt 327 zsidó lakost tartottak nyilván), amit csak tenni lehetett. A túlélők még az elődeik sírjához se mehettek ki ezután. A zsinagóga lebontásával, s az 1868-ban létrehozott temető likvidálásával a rozsnyói zsidóság minden nyomát sikerült eltüntetni. Azt is mondhatjuk, hogy a város akkori vezetői sírgyalázást követtek el, ugyanis miután felszámolták, parkosították a temetőt. Azok, akik ma keresztülhaladnak az egykori temetőn, sokan nem is tudják, hogy halottak fölött járnak A rozsnyóiak és környékbeliek közül már csak nagyon kevesen emlékeznek rá, hogy a Csemeki út jobb oldalán, a Vargadomb szélén egykor zsidó temető volt, hiszen még egy emléktábla sem jelzi. A holokauszt során elpusztított rozsnyói zsidóság emlékét sem őrizte emlékjel 2002-ig, amikor két túlélő és egy rozsnyói helytörténész kezdeményezésének köszönhetően - és az ő finanszírozásukkal - a városháza bejáratánál egy kis méretű emléktáblát helyeztek el. 2005- ben készült el az a holokausztemlékjel, amelyet a köztemetőben állítottak fél „a gyászoló túlélők kezdeményezése és adakozása, valamint Rozsnyó város önkormányzata együttműködésével” - olvasható az emlékműn. L. Juhász Hona
