Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)
2021-09-13 / 211. szám
www.ujszo.com | 2021. szeptember 13. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Klímavédelem és gyermekvállalás Nem azért szülnek, mert ez a vágyuk, hanem mert ez a sorsuk LILLA Emlékszem egyik gimnáziumi tanárom elméletére (és nem csak tőle hallottam és hallok ma is ilyen elméleteket), amellyel felvázolta, hogy a háborúk tulajdonképpen azért vannak, hogy csökkentsék az emberiség létszámát, mert már így is túl sokan vagyunk a bolygón, és egyszer csak nem fogunk elférni. Nem hiszem, hogy a saját bőrükön megtapasztalták volna az ilyen elméleteket hangoztató emberek, milyen a háború, a harc, a halál, az erőszak minden formája, az éhezés stb. Furcsa, hogy az utóbbi időben több környezetvédő hoz fel hasonló érveket: ha néhány milliárd ember meghalna mondjuk egy vírus vagy más csapás miatt, a természet megtisztulhatna és regenerálódhatna. Vagy: ha a nőket arra biztatnák, hogy ne szüljenek gyereket, ne növeljék tovább az ökológiai lábnyomok számát, megvédhetnénk a természetet. A politikusoknak arra kellene őket ösztönözni, hogy kevesebbet szüljenek. Két dologra szeretném itt felhívni a figyelmet. Az egyik, hogy az említett környezetvédők, klímakutatókmint ahogy azt sok társadalmi problémával kapcsolatban főként a politikusok, de egyéb szakterületek képviselői is teszik - megint a nőket teszik felelőssé egy olyan jelenségért, amit ők egyedül nem tudnak befolyásolni. Véleményem szerint egyebek mellett az ilyen kijelentésekből alakult ki a fiatal nőkben és anyákban egy olyan túlzott felelősségérzet, sőt lelkiismeret-fúrdalás, amely minden pillanatban sakkban tartja őket. Milyen ételt, ruhát vegyek, milyen járművet használjunk, hogyan kiránduljunk stb. Vigyáznunk kell a bolygónkra és a gyerekeinket is erre kell nevelnünk. És meijek egyáltalán gyereket szülni? Valóban vigyáznunk kell a bolygónkra, csakhogy ez elsősorban társadalmi probléma, amit társadalmi szinten kell felvállalni és megoldani a politikusoknak, a hatalmon lévőknek, a szakemberekkel együttműködve. Az egyén - és itt kimondottan a nőkre hárított felelősségről beszélek - ne érezze egyedül felelősnek magát a bolygó sorsáért. Miközben politikusaink és hatalommal és pénzzel rendelkező polgártársaink nagy része nem mond le a saját kényelmét biztosító dolgokról a bolygó védelmében! A másik dolog: tegyük fel, hogy a nők megfogadják a klímakutatók tanácsát és úgy döntenek, nem szülnek több gyereket, mert meg akaiják mentem a bolygót. Ki lenne az első, aki tiltakozna? A fejlett (sőt még inkább a posztszocialista) országok kormányai, ahol nagyobbrészt férfiak és konzervatív nők döntenek, és éppen azon dolgoznak, hogy csökkentsék a nők jogait, például nehezítsék a terhességmegszakítást (visszatérő jelenség a szlovák parlamentben is), és növeljék a szülési arányt, mert „elfogy a nemzet”. A világ sok országában a nők el sem juthatnak olyan elhatározásig, hogy ne szüljenek, mert nem tudnak tenni ellene, mert tudatlanok, mert tájékozatlanok, és ha tudják is, mit tehetnének, nincs rá lehetőségük, hogy megtegyék. A világ nagy részén nem azért szülnek sok gyereket a nők, mert ez a vágyuk, hanem mert ez a sorsuk. A környezetvédelem mint probléma pedig fel sem merül. A szegénység, az elzártság, a mindennapi küzdés, ami leköti minden erejüket. Rájuk kéne gondolnunk ahelyett, hogy a mi fejlettnek és modemnek, na meg haladónak tekintett társadalmunkban még mindig azon dolgozunk, hogyan szűkítsük a nők jogait, ha máshol nem, legalább a terhességmegszakítás terén. (Kotrha) Öt év felett jóváhagyják Szlovákiában egyelőre az egéezeégUgyi miniszter külön engedálye alapján lehet oltani az 5-11 éves korosztályt, emiatt több ellenzéki párt kritizálta Vladimír Lengvarskyt. A helyzet azonban rövidesen megváltozik. Heteken belül megindítja az engedélyeztetési eljárását a BioNTech - mondták a német biotechnológiai vállalkozás alapítói egy interjúban. Özlem Türeci és Ugur Sahin a Der Spiegelnek elmondta, világszerte benyújtják e korosztályon végzett vizsgálatok eredményeit és kérelmezik a vakcina engedélyezését erre a korcsoportra. Sőt, az év vége felé a hat hónap és öt év közötti korosztályon végzett vizsgálatok eredményei is megérkeznek. Az oltóanyag ugyanaz, mint amelyet a 12 éven felülieknél használnak, de kisebb dózisú, kevesebbet kell tölteni az ampullákba. A Németországba bevándorlóként érkezett török kutató házaspár arról is szólt, hogy a delta vírusváltozat szétterjedése miatt a korábban valószínűsített 12-18 hónapnál hamarabb kell majd beadni egy harmadik, frissítő adagot a világhírű magyar kutató, a Pfizert Karikó Katalin vezetésével kifejlesztett mRNS-vakcinából. A delta szerencsére nem szupermutáns, amely nemcsak fertőzőképesebb, hanem ki is kerüli az immunválaszt, de frissítő oltás nélkül nem fogjuk tudni elég jól kontrollálni a deltát - mondták. Hangsúlyozták, ■ egyelőre nem ütötte fel a fejét olyan vírusváltozat, amellyel szemben a BioNTech/Pftzer-féle vakcina a frissítő adaggal sem hatékony. így nem kell egy teljesen új oltóanyagot kifejleszteni, de továbbra is a legnagyobb éberséggel kell figyelni a koronavírus mutációit. (MTI, úsz) Nemrég adta ki hatodik jelentését az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC), és nem fest rózsás képet a következő évtizedekről. De nincs is szükség klímakutatókra, elég, ha az ember józanul végigtekinti, mi zajlik a bolygónkon. Szemmel láthatóan durvul a klímaváltozás. Óriási erdőtüzek, katasztrofális árvizek. Aszály és hőség, viharok, földcsuszamlások, nagyon erős hurrikánszezon, tornádók - már a szomszédainknál és nálunk is. Mindenki láthatja a tévében, az interneten, egyenes adásban. Több millió négyzetkilométernyi területek pusztulnak el az emberi tevékenység miatt, pusztulnak az állatok, a növényzet. Június 1-je és augusztus 15-e között csak Szibériában csak annyi szén-dioxid szabadult fel az erdőtüzek miatt, mint Németország (a világ 4. legnagyobb gazdasága) egyévi kibocsátása. Az erdőtüzekhez hozzáadódik a még veszélyesebb metán, ami a felolvadó permaffosztból, az eddig az „örök fagy” fogságában levő talajból szabadul fel. Üvegházhatása százszor erősebb, mint a szén-dioxidé. Minél több ilyen gáz kerül a légkörbe, annál inkább melegszik a bolygó, annál több az erdőtűz, és még több gáz szabadul fel. Ezek a feedback loopok, azaz viszszacsatolási hurkok, melyek kialakulására évek óta figyelmeztettek a klímakutatók. Úgy tűnik, elérték azt a pontot, amelyen túl már megfékezhetetlenek. Grönland legmagasabb pontján hó helyett most először eső esett. Az üvegházhatású gázokon túl további mérges gázok kerülnek a légkörbe az erdőtüzek miatt, porral, hamuval keveredve, a légáramlatok pedig szétterítik az egész világon. Tűz, víz, szél, hozzá néha egy földrengés. Az ember kezdi magát egy hollywoodi fantasy blockbusterben érezni, ahol a felbőszült elemek bosszút állnak 150 év gátlástalan kapzsiságáért. És hogyan reagálnak erre a politikusok, a korporációk vezérigazgatói és a többi hatalmon levő? A politikusok sokat gondolnak az áldozatokra és családjaikra, imádkoznak értük. Mindenféle üres ígérettel állnak elő. De csak úgy, hogy közben a gazdaságra gondolnak. És persze olyan ostobák is vannak köztük, akik tagadják, hogy az ember okozta a klímaváltozást. A cégóriások vezérigazgatói pedig hamis reményekkel ámítanak: majd az elektromos autók megmentenek minket. A modem technológiák megóvnak bennünket a szenvedéstől. Modem energiatermelő technológiákat fejlesztünk ki. Ez mind szép, de attól tartok, késő. Viszont így még mindig ki tudnak csikarni egy csomó pénzt az emberekből, mielőtt összeomlik a természet, ami életben tart minket. És persze az egyén felelősségére apellálnak - elvégre mi, fogyasztók tehetünk erről, nem ők. Ők nem gyártanának ennyi szemetet, ha mi nem vennénk meg. Közben mélyen hallgatnak arról, mennyit költenek lobbizásra, hogy gátolják a gazdaságot valóban környezetbaráttá változtató törvények elfogadását. Az egyik legabszurdabb példa az US A-ban történt: a vegyipari lobbi egyes államokban törvényileg lehetetlenné tette az egyszer használatos műanyag zacskók betiltását. Civilizációnk egyre csillapíthatatlanabb energiaszomját nem leszünk képesek megújuló erőforrásokkal oltani. Negyedévente új kütyüket dobnak piacra, új ruhák jönnek divatba. Termeljük a szemetet - a haladás nevében, kőolaj, földgáz, szén égetésével. És ez nem fog egyhamar változni, pedig tudnánk olyan eszközöket gyártani, melyek évtizedekig működnének. Megvan a technológia, de ez összeegyeztethetetlen az örökös növekedésen alapuló gazdasági rendszerrel. Az IPCC minden forgatókönyve 1,5 fokos hőmérséklet-emelkedéssel számol 2040-ig. A legkedvezőbb változat, hogy 2100-ra ez 1,4 fokra csökken. De ha így folytatjuk, a legrosszabb verzió vár ránk: 4,4 fokos emelkedés 2100-ig. Ez pedig lakhatatlanná teszi a bolygó nagy részét. Vagyis kihalunk? Még egy jó ideig nem. De nagyon sokan meghalnak, óriási menekülthullámok indulnak, csakhogy nem lesz hova menekülni. Vízért fogunk háborúzni. A felismerhetetlenségig megváltozik a Föld, nagy része elsivatagosodik, a tengerszint megemelkedik, a gleccserek elolvadnak. És ne feledjük: újabb járványok jönnek. A permaffoszt baktériumokat és vírusokat rejt, s csak arra várnak, hogy aktivizálódhassanak. Van még remény? Persze. De sürgősen kell cselekedni. Ezt a válságot valóban csak úgy tudjuk átvészelni, ha piti nézeteltéréseinket (melyek miatt annyira szeret utálkozni a társadalom) félretesszük, és erős nyomást gyakorolunk a politikára, hogy tényleges változtatásokat valósítson meg, és hallgasson a tudományra. Sikerülhet? Ha az Új Szó online oldalának hozzászólásaiból és a populista pártok népszerűségéből indulok ki, azt kell mondanom: nem. És globálisan is inkább ez jellemző. De nem szabad feladni! Csak fel kell készülni arra, hogy a következő évtizedek nagyon nehezek lesznek, és nem csak a szélsőséges klíma és az azokkal járó katonai konfliktusok miatt. Előbb-utóbb olyan reformok lesznek, amelyek megváltoztatják megszokott életünket. Mert fenntarthatatlan az a mérhetetlen kényelem és luxus, amit most élvezünk. Szisztematikus változásra van szükség a mezőgazdaságban és minden ágazatban. Ezeket muszáj végrehajtani, hogy a jövő generációi élni tudjanak a Földön. Remélem, sikerül. FIGYELŐ 102 vihar egy óvben Az átlagosnál jóval több, 102 trópusi vihar volt tavaly a világon az Amerikai Óceán-és Légkörkutató Központ éves jelentése szerint. Ez jóval meghaladja az 1981-2010 közötti évi 85-öt. A 2020-as atlanti-óceáni trópusi szezonban a tudósok rekordszámú, 30 vihart regisztráltak. Eddig 2005-ben jegyezték fel a térségben a legtöbb, 28 trópusi vihart. Hét hármas kategóriájú vagy annál nagyobb vihar söpört végig az Atlanti-óceánon, ezek egyike a négyes kategóriájú Iota hurrikán volt, amely meglepő módon novemberben alakult ki, ami igen ritka, hiszen ekkor az óceán vize már kezd hűlni. (MTI)
