Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)

2021-09-13 / 211. szám

8 KULTÚRA 2021. szeptember 13. | www.ujszo.com „Vonaton jár az idő", 21 év elszelelt 20+1 éves lett a Kicsi Hang verséneklő együttes. A dunaszerdahelyi jubileumi koncerten jártunk ban Bertók István zongoraművész, aki a koncertekre is elkísérte őket, vagyis trióvá bővült a duó. Gondoltak a felnőttekre és a gye­rekekre is, nekünk József Attilát, Radnótit, Adyt, Nagy Lászlót kínál­ták, a kicsiknek pedig egy dupla al­bumot (Hajónapló/A malomnak nin­csen köve), illetve annak folytatását. Olyan diákokról is tudok, akik hal­kan dudorászni kezdtek feleléskor, sőt az érettségin is, mert így tudták felidézni a szükséges sorokat. Mert a vers zenével együtt könnyebben megjegyezhető, és mindig is nagyobb eséllyel célozta meg a tömegeket. Tudta ezt már Ba­lassi Bálint is, és Menyhárt József is jól tudja. Én pedig, aki 21 évvel ez­előtt ott ültem a rimaszombati né­zőtéren, hiszek abban, hogy min­denkinek küldetése van ezen a vilá­gon. És hogy szerencsések azok, akik megtalálják, miben jók igazán. Sze­rintem Dodi arra született, hogy ver­seket zenésítsen meg, és azokat Ka­ticával adja elő. A jó hangú gimna­zistából mára igazi előadóművész lett (ajánlom figyelmükbe a For You nevű a capella együttest is, amely­ben Lantos Borbély Katalin jelenleg tevékenykedik). Kettejük hangja (Fotók: Somogyi Tibor) úgy passzol egymáshoz, hogy liba­­bőrös lesz az ember tőle. Es olyan szintű művészi feszültséget terem­tenek a zene és a vers kölcsönhatása által, hogy abból egy harmadik, sok­kal erősebb vegyület lesz. Remek arányérzékkel illesztik a dallamot a szöveghez, a zene nem telepszik rá a mondanivalóra, hanem új dimenziót nyit neki. De térjünk rá a dunaszerdahelyi Csapiár Benedek Városi Művelődési Központban szeptember 9-én ren­dezett jubileumi koncertre, amelyet természetesen tavaly szerettek volna megtartani, de a járvány közbeszólt, így lett a címe Húsz (+1) esztendő. Az évek alatt sokszor láttam élőben a Kicsi Hangot, és gyakran elgon­dolkoztam azon, hogyan szólnának ezek a dalok egy népesebb zenekar­ral. Hát most megtudtam. A koncert első részében ketten voltak a színpadon, így hangzott el három József Attila-vers az első le­mezükről. Egyszerű ez. Nemcsak egy vers, illetve a lemez címe ez (eb­ből választottam írásom címét), ha­nem egy megközelítési mód, hozzá­állás is. Minimalista, egy szál gitá­ros hangszerelés, két szólam, könnyen befogadható dallamvilág jellemzi, de minden szerzeményben van egy-két apró kunszt, finomság, ízléses nüansz, amitől felejthetet­lenné válik. Hadd mondjak egy nem zenei példát, mert ez mégsem han­goskönyv. A Születésnapomra úgy kezdődik, hogy egyikük azt énekli, „Harminckét éves lettem én”, mási­kuk pedig azt, hogy „Nincsen apám, se anyám”. Mindezt boogie stílus­ban, az ám, hazám, Horger Antal úr megint kap egyet a nyaka közé. Vontszemü Miklós zongoramű­vész volt az első vendég, aki megje­lent a színen, hármasban adták elő Adytól a Párizsban járt az ősz című aktuális szerzeményt, illetve két újabb József Attila-verset, a máso­dik, a Gyermekké tettél a hitvesnek lett címezve, szép felkonffal. Aztán érkezett Tóth Bazsi Balázs szaxofo­nos, majd Szigeti Dezső gitáros, és a a hangzás egyre teltebb, fantáziadú­­sabb lett. De tudtuk: ha ott egy dob­szerkó a színpadon, akkor az hama­rosan meg fog szólalni. így is lett, Valastyán Tamás jóvoltából, aki fő­leg a cajon nevű, ládához hasonlító eszközt bűvölte. Köpönczei Dániel pedig a basszusgitárt. Ugye számol­ják: bizony, ez már hét ember. Eb­ben a felállásban hangzott el a kö­vetkező tizenöt dal. Illetve az egyik­ben egy vendégénekes, Belkovics István is mikrofont kapott. Igazi örömzenélés zajlott, virtuóz hangszeres szólókkal, a dalok szinte újjászülettek. A szomorúak és a vi­dámak is. Ezt a műsort sok helyen be kellene mutatni. Annál is inkább, mivel a különleges zenei élmény mellé vizuális kényeztetésben is ré­szünk volt, amiért Stugel T ibomak és csapatának jár a kalapemelés. A ze­nészekről helyben készült közeliket hangulatos animációkkal keverték, kis videóklipeket rögtönözve a kö­zépen kifeszített, kör alakú vetítő­­vászonra. Kívánok a Kicsi Hangnak még legalább húsz évet, további lemeze­ket, és sok-sok telt házas koncertet. Illetve inkább magunknak kívánom mindezt, mert a végén az állótaps azt bizonyította számomra, hogy szük­ség van erre az egyszerre igényes és szórakoztató műfajra, az énekelt versre. Egyszerű ez JUHÁSZ KATALIN Menyhárt József, a galántai magángimnázium tanára 2000 szeptemberében felfi­gyelt egy remek hangú diák­lányra, Borbély Katalinra. Csi­náltak egy ballagási zenés­verses műsort, megtetszett nekik a közös munka, és foly­tatták. A következő évben a Kiesi Hang duó megnyerte az Országos Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny éne­kelt versek kategóriáját. És ahogy mondani szokták: a többi már történelem. A műfaj legsikeresebb hazai elő­adói lettek, több díjat kaptak, és annyiszor bejárták Dél-Szlovákiát, hogy tán az Egyenlítőn is körbeértek volna mostanra. Még akkor is, ha a második évtized lassabb tempóban - Dodi kifejezésével élve: „szordínó­­sabban” - telt, mint az első, amikor a legeldugottabb falvakba is eljutot­tak. Verséneklő együttesnek mond­ták magukat, pedig csak ketten vol­Igazi örömzenélés zajlott a színpadon tak. Még akkor is, ha a lemezeken azért közreműködött pár kiváló ze­nész - az első évtizedben Emmer Péter komáromi gitáros, a második-Elhunyt Dallos Jenő karikaturista Budapest. Szombaton, életé­nek 81. évében elhunyt Dallos Jenő karikaturista, grafikus. Húsz éven át, 1970 és 1990 kö­zött a Ludas Matyi, 1990 és 1993 között pedig az Új Ludas népszerű karikaturistája volt. Dallos Jenő 1967-ben mutat­kozott be a Magyar Karikatúra kiállításon. Tizenhárom önálló könyv szerzője, és rajzfilmeket is készített. Munkásságát nemzet­közi karikatúrakiállításon több mint félszáz díjjal ismerték el. „Módom van fricskát mutatni a visszaéléseknek, durvaságok­nak, nemtelenségeknek, szomo­rúságnak és mindeddig a halál­nak is. A világ sok táján volt ki­állításom. Mivel a karikatúra vi­zuálisan megjelenített történés, rajzaim önállóan, szöveg nélkül is elmondják történeteimet. Ezért érvényesülnek a világ bár­mely nyelvterületén” - mondta egy interjújában. Kassai magyar filmes kapta a legjobb forgatókönyv díját a velencei filmfesztiválon Kerekes Péter és Ivan Ostro­­chovsky a legjobb forgató­­könyv diját vehették át a Ve­lencei Nemzetközi Filmfeszti­válon. A rendező és kollégája a Cenzorka című filmmel érde­melték ki az elismerést. Szlo­vák film még soha nem ért el ekkora sikert Velencében. A kassai származású Kerekes Pé­ternek ez az első játékfilmje, eddig fiktív elemeket is tartalmazó doku­mentumfilmjeiről volt ismert, ame­lyekben színészek is szerepeltek. A Cenzorka (angol címe 107 mo­thers), amelyet a fesztivál Horizon­tok című szekciójában vetítettek, az ukrajnai Odessza női börtönében játszódik. Az elítéltek újszülött gye­rekeire is börtönőrök vigyáznak, és az anyák hetente csak kétszer láthat­ják őket. Ha a kicsi hároméves ko­ráig anyja nem tudja elhelyezni őt a családban, állami gondozásba kerül. Ez a sors vár a főszereplő kisfiára is. A filmben csak egy profi színész­nő szerepel, a többiek elítéltek, akik saját történetüket játsszák el. A ren­dező hat éven át látogatta a börtön­ben a nőket, akik valamennyien gyilkosságért ültek - féltékenység­ből vagy kiszolgáltatott helyzetük miatt megölték férjüket, párjukat. A fesztivál fődíját, az Arany Oroszlánt Audrey Diwan Happe­­ningje nyerte, amely a 60-as évek­beli abortusztilalom idején játszó­dik. Paolo Sorrentino és Jane Cam­pion Ezüst Oroszlán díjat kapott, Penélope Cruz vehette át a legjobb női alakítás díját, Pedro Almodovar Parallel Mothers című filmjéért, a legjobb férfi színész John Arcilla lett az On The Job: The Missing 8 című filmben nyújtott alakításával.(MTi, juk) Jelenet Kerekes Péter filmjéből (Fotó: Punkchart fi(ms)

Next

/
Thumbnails
Contents