Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)
2021-09-11 / 210. szám
16 SZALON ■ 2021. SZEPTEMBER 11. www.ujszo.com SPA feltöltődés kicsit másképp Kilenc vadidegen egy luxus SPA központban találkozik, hogy egy hetet egymással és a különleges programokkal töltve feltöltődjenek és jobb emberré váljanak. A Kilenc idegen című sorozatban azonban semmi sem úgy történik, ahogyan azt várnád. Amíg a Covid miatt a világ lakosságának nagy része nem tudott vakációzni, a film- és sorozatipar hirtelen rákapott a világtól elzárt, egzotikus helyeken játszódó sorozatok készítésére. Rövid időn belül mutatják be a streaming szolgáltatók a Fehér Lótusz című sorozatot, melynek stábja Hawaiion, egy luxushotelben forgatott, jön az egy világtól elzárt közösségben játszódó Mise éjfélkor a Netflixen, és a Prime Video már be is mutatta a Kilenc idegen című sorozatát, amelyet teljes egészében egy festői ausztrál vidéken vettek fel. Könnyű lenne azt mondani, hogy mindez azért történt, hogy a sztárok így munkának álcázva nyaraltathassák magukat, de nem egészen így történt. A Covid miatt egyszerűen nagyon kapósak lettek azok a sztorik, amelyekben a stábot egy világtól elzárt, jól elkülöníthető helyre lehetett költöztetni, ahol ellenőrzött körülmények között töltötték az (Képarchívum) időt, nem túl nagy létszámban, így a megfelelő óvintézkedések betartásával minimálisra lehetett csökkenteni annak esélyét, hogy bárki megfertőződjön a forgatáson, és ezért fel kelljen függeszteni a munkálatokat. Persze a Kilenc idegen (a Fehér Lótusszal ellentétben) valószínűleg akkor is elkészült volna, ha nem jön a pandémia, mivel az alapját szolgáltató regényt az a Liane Moriarty írta, akinek a Hatalmas kis hazugságokat is köszönhetjük, vagyis ő most elég forró portéka a show businessben. A showmnner is ugyanaz, David E. Kelley és Nicole Kidmant is hozták magukkal abból a sorozatból, aki itt egy furcsa, Masha nevő (talán orosz) nőt alakít. O azt állítja magáról, hogy egyszer már meghalt, de a lelke a halálakor megtisztult, és afféle spirituális guruként tért vissza az életbe. Ebből ráadásul jó üzletet is csinál: a speciális, tíznapos SPA csomagja annyira kapós, hogy Masha maga választhat a vendégnek jelentkezők közül. így kerül össze az a csapatnyi idegen, akik aztán a széria főszereplőivé válnak (persze Masha és a két fő bizalmasa mellett). Mindegyikük valamilyen speciális problémával érkezett, az életük romokban hever, maximum jól álcázzák ezt. Van itt a fiuk elvesztését nehezen feldolgozó házaspár, egy sportsérülése miatt kábítószerfüggővé váló egykori sztárfocista, egy regényíró, akinek a karrierje mélypontra kerül, vagy egy szerelmespár, közöttük kimúlni látszik a kémia. A csapattagokat nagyrészt jó nevű karakterszínészek (Bobby Cannavale, Michael Shannon, Samara Weaving...) alakítják, de Nicole Kidman mellé jut egy másik A-kategóriás sztár is Melissa McCarthy formájában, akit mindig jó látni, amikor kimozdul a vígjátéki komfortzónájából. A cikk megírásakor négy epizód ment le, ami nagyrészt karakterépítéssel folyt és ezt ügyesen és jól adagolva csinálták, de a siker nagyban múlik azon, hogy ezt a sok szálat hogyan kötik össze, és mi lesz Masha nagy titka, amit annyira lebegtetnek nekünk. Tóth Csaba DIGITÁLIS EMLÉKEZET Sorozatunkban a Fórum Kisebbségkutató Intézet digitalisemlekezet.eu oldaláról közlünk egy-egy képet és a képhez írt szöveget. A projekt, a digitalisemlekezet.eu célja az, hogy archív fotók által mutassa be a felvidéki magyar közösség elmúlt 100 évét. Az oldalon jelenleg több mint 17 ezer fénykép található. Újabb fotókat az alábbi címen lehet felaj ánlani: info@digitalisemlekezet. eu Emlékképek a barsendrédi magyar iskoláról Luky János, a szülőfaluja történetét módszeresen feldolgozó, kiváló helytörténész 63 képet, köztük sok iskolai felvételt, osztályképet ajánlott fel a Fórum Intézet digitális gyűjteményébe. A két világháború között nem egészen 800 lelkes Barsendréd katolikus magyar iskolájában átlagosan 70-80 gyermek tanult. 1904-1945 között negyven éven át Beluch Imre volt a falu kántortanítója, aki az általa alapított helyi gazdasági kört, tejszövetkezetet, felnőtt férfi és vegyes kórust is vezette. Az 1907-ben felépült új iskolát igyekezett a legjobb tudása szerint berendezni. 1908- ban Budapesten feleségül vette az iskola tanítónőjét, Stróbentz Gizellát. 1911-ben filmvetítőgépet szerzett, s az endrédiek az elsők közt élvezhették a mozi áldásait. Végigharcolta az első világháborút. Aligha véleden, hogy Beluch Imrét az 1935-ben Léván megalakult Szlovenszkói Magyar Tanítók Országos Énekkara alelnökének választották Stróbentz Gizella vitte az egybevont első két osztályt, Beluch Imre pedig a másik tanteremben a 3-8. osztályosokat tanította. A két világháború közt szinte minden magyar faluban működő énekkarról és színjátszó csoportról, valamint abban a korban még ritkaságnak számító osztálykirándulásokról készült képek azt jelzik, hogy a tanító házaspárnak sikerült az iskolát a korabeli Endréd katolikus magyar közösségének szolgálatába állítani. A kiválasztott kép az endrédi iskola 1926. évi garamszentbenedeki kirándulásán készült. A hét gyermeket felnevelő tanító házaspár az első soi>an középen látható. Jóllehet, a Slovenská liga 1928 és 1938 között szlovák iskolát működtetett a községben, a magyar iskola létszáma alig fogyott. A történeti Bars és Nyitra megyék határvidékén, félúton az elmúlt fél évszázadban egyaránt szlovák többségűvé vált Nagykálna és Nagysalló közt félúton található Barsendréd egyike a Garant menti nyelvváltó községeknek. A mai Nyitrai járás 89 falujának nagyobbik része második világháborút követő telepítések és a reszlovakizáció hatására veszítette el magyar többségét. így például az 1946-1947-ben a teljes jog- és vagyonvesztés, illetve a kényszertelepítések fenyegetésének hatására az összes endrédi magyar család - akárcsak a korabeli szlovákiai magyarság kétharmada - a helyben maradás és a túlélés érdekében a kisebbik rosszat - a reszlovakizációt választotta. És bár négy évvel később, 1950- ben 67 jelentkezővel létrehozták a Csemadok helyi szervezetét, 1953 őszén pedig újra megnyílt az endrédi magyar iskola, a falu magyar közösségének erejét már nem sikerült helyreállítaniuk. Jóllehet, az 1961- 1962-es utolsó osztályképen még huszonnyolc gyermek hunyorgott a fényképezőgép lencséjébe, 1963- ban a magyar nyelven folyó oktatást mégis végleg felszámolták. Közben a falu lélekszáma is a felére fogyott. Száz évvel ezelőtt, az 1921 /1922- es tanévben 727 szlovákiai magyar népiskolában 101 268 gyermek tanult. A 2020. szeptemberi hivatalos adatok szerint 115 teljes szervezettségű és 88 l^í. osztályos magyar, illetve 26 magyar-szlovák kétnyelvű iskolában 30 809 magyar nemzetiségű diák tanult. A digitális emlékezet iskolaképei mindenesetre jól tükrözik a nemzetiségi politika asszimilációs tendenciáinak és a magyar közösség térvesztésének az össszefuggéseit. Szarka László
