Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)
2021-09-10 / 209. szám
2 I KÖZÉLET 2021. szeptember 10.1 www.ujszo.com Az őszi járványhullám az alkalmazottak nagy részét már nem veszélyezteti A főiskolai végzettséghez kötött szakmák közül a tanárok, az orvosok és a projektmenedzserek válogathatnak a legtöbb szabad állás közül (TASR-felvéteQ MOLNÁR IVÁN Pozsony. A koronavírus-járvány idei őszi hulláma Szlovákiában a tavalyinál is hamarabb és a vártnál nagyobb intenzitással robbant be, a munkapiaci elemzők szerint azonban ez a foglalkoztatásra már nem lesz nagyobb hatással. Mely ágazatoknak sikerül a legjobban átvészelni az újabb járványhullámot? Annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány a szeptemberi iskolakezdést követően újra egyre gyorsabb ütemben terjed, és a járványügyi szakemberek is egyre ijesztőbb adatokkal rukkolnak elő, a munkapiaci elemzők - a rendelkezése álló adatok alapján - egyelőre derűlátóan nyilatkoznak a szlovák munkapiac várható alakulásáról. Nyári rekordok „Míg a korábbi években a nyári időszak a munkapiacon inkább a pangás időszakának számított, idén nyáron minden eddigi rekord megdőlt. A munkáltatók júliusban és augusztusban 55,5 ezer új állásajánlatot jelentettek meg a portálunkon, ami az eddigi rekordévnek számító 2018-as adatot is 10 ezerrel haladja meg. Az elmúlt napok adatait figyelve ráadásul bátran kijelenthetjük, hogy ez a trend szeptemberben is folytatódik” - nyilatkozta Nikola Richterová, a Profesia.sk munkapiaci portál szóvivője. Szeptember első hét napján újabb, több mint 6 ezer új állásajánlat jelent meg a portálon. Nem lesz gond „A világjárvány az egész gazdaság működését megváltoztatta, a korábban belengetett katasztrófaforgatókönyvek azonban nem váltak valóra. A szlovákiai cégek viszonylag jól vészelték át a nehezebb időket, még annak ellenére is, hogy a nekik nyújtott állami támogatás nem volt elegendő, és csak egyes ágazatokra összpontosított. Úgy gondolom, hogy a szlovák munkapiac az előttünk álló újabb járványhullámot is hasonlóan jól vészeli majd át, mint a korábbiakat” - mondta el lapunknak Miroslav Garaj, a Grafton Slovakia személyzeti tanácsadó és munkaközvetítő ügynökség ügyvezető igazgatója. Nőtt az ipar vonzereje Ha az újabb hullám miatt egyes ágazatokban jelentős lezárásokra és elbocsátásokra is kellene felkészülnünk, Garaj szerint az elbocsátott alkalmazottaknak már rendelkezésükre állnak olyan programok, amelyeknek köszönhetően könnyebben igazodnak el a munkapiacon, és könnyebben találnak új állást. Szerinte az elkövetkező időszakban az iparban, a logisztikában és a egyes szolgáltatásokban még nőhet is a foglalkoztatottak száma. „A nyári időszakban sokan vállaltak alkalmi munkát a turizmusban, az éttermekben és a szállodaiparban, akiknek egy része most stabil állás után néz, és az említett ágazatokban, vagyis főként az iparvállalatoknál, a logisztikában és egyes kiemelt szolgáltatásokban helyezkedik el, amelyekben most nagyobb a kereslet az új alkalmazottak iránt” - tette hozzá Garaj. Még több vendégmunkás A Munka-, Szociális és Családügyi Központ (ÚPSVAR) adatai szerint a munkaügyi hivatalok júliusban 73,5 ezer szabad állást kínáltak a munkát keresőknek, 10 ezerrel többet, mint az idei év elején. A legnagyobb kereslet továbbra is a szalagmunkások, gépkezelők, raktárosok iránt mutatkozik. Richterová szerint a főiskolai végzettséghez kötött szakmák közül a tanárok, az orvosok és a projektmenedzserek válogathatnak a legtöbb szabad állás közül. „Az elkövetkező időszakban a foglalkoztatottság növekedéséhez hozzájárulhatnak a külföldi vendégmunkások is, akik iránt egyre nagyobb a kereslet a cégek körében. Hamarosan így még több ukrán és balkáni vendégmunkás dolgozhat Szlovákiában” - állítj a Garaj. Fiala-Butora: Gyimesi javaslata szűk körű előrelépést és általános visszalépést jelent CZlMER GÁBOR Egy törvénymódosítási javaslat szerint a nemzetiségek által lakott településeken jövő januártól kisebbségi nyelvű útirányjelző táblálmt is ki lehetne helyezni. A módosítás beterjesztője, Gyimesi György (OLaNO) parlamenti képviselő szerint a lehetőség a kisebbségek nyelvi jogai terén előre-, a Híd szerint azonban visszalépést jelent, a szakértő pedig ellentmondásosnak látja az új jogszabályt. Pozsony. Gyimesi a parlamentben tartott sajtótájékoztatóján mutatta be a kisebbségi nyelvhasználati törvénynek az általa javasolt módosítását, amely értelmében az alakjukban is egy vízszintes nyílra hasonlító ún. útirányjelző táblákat a kisebbségek által lakott településeken a jövőben a nemzetiség nyelvén, legtöbb esetben magyarul is ki lehetne helyezni. Ahogy arról beszámoltunk, azokról a táblákról van szó, amelyek legtöbbször egy vagy két település nevét tartalmazzák, a szomszédos falu, vagy város, turisztikai látványosság, illetve az adott város központjának irányába mutatnak, esetleg figyelmeztetnek valamire, például ideiglenes kerülőút kijelölésére szolgálnak. A közlekedési táblák katalógusa hozzávetőlegesen ötven ilyen táblatípust tartalmaz. Gyimesi: A Híd farizeus A képviselő szerint az intézkedés esetében a kisebbségi jogok, a vizuális kétnyelvűség lehetőségeinek a bővítéséről van szó. Rámutatott, a kisebbségi nyelvhasználati törvényben a módosítás után is megmaradna az a paragrafus, amely többféle felirat nemzetiségi nyelvű kihelyezését teszi lehetővé. Ebben a paragrafusban szerepel az is, hogy az utak mellé és fölé is elhelyezhetőek ilyen feliratok. Gyimesi módosításának lényege, hogy kimondja, ez a kétnyelvűséget lehetővé tévő szabály a közlekedési táblákra nem vonatkozik, ugyanakkor egy új bekezdésben lehetővé teszi a kérdéses útirányjelző táblák kisebbségi nyelvű változatainak használatát. A képviselő egyben bírálta a Hidat, mert a párt a TASR- nek úgy nyilatkozott, szerintük a Gyimesi által beterjesztett módosítás valójában visszalépést jelent. A párt álláspontját farizeusinak nevezte, és arról beszélt, hogy a Híd a kormányzása idején sem képviselte a magyarokat, nem élt azokkal a lehetőségekkel, amelyekkel bővíthette volna a nemzetiségek jogait. Híd: Gyimesi melegvize A Híd állásfoglalásában azt írja, Gyimesi indítványa semmit nem ad hozzá a mostani jogi állapothoz, annak alapján nem jelennek majd meg újabb kisebbségi nyelvű útjelző táblák, hiszen ezek kihelyezése nem az önkormányzatok feladata, a törvénymódosítási javaslat pedig pont az utóbbiaknak adna erre lehetőséget. „Gyimesi képviselő feltalálta a meleg vizet, a módosító javaslatával olyan dolgot akar megoldani, ami már biztosítva van” - fogalmaz a párt, hiszen szerintük eddig is ki lehetett volna helyezni ilyen táblákat, és azokra a szakmai útmutatásokra utaltak, amelyek a kisebbséginyelv-használati törvény fent már jelzett bekezdéséhez kapcsolódnak. A Híd a közleményben ugyanakkor elismeri, azért nem jelentek meg ezek a kisebbségi nyelvű átjelzések, mert nem készültek el az azokra vonatkozó szabványok. A párt szerint, mivel Gyimesi javaslata csökkenti a kérdéses vizuális jelzésekről szóló paragrafus érvényességi körét, ezért valójában nem előre-, hanem visszalépést jelent a kisebbségi nyelvi jogok terén és arra szólították fel, hogy vonja vissza az indítványát. A szakértő szerint Fiala-Butora János jogász, emberi jogi szakember, a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetének kutatója a kérdéses törvénymódosítással kapcsolatban elmondta, érthetetlen módon egy nagyon kusza, nehezen értelmezhető, ellentmondó interpretációkra, sőt visszaélésekre lehetőséget adó jogszabályról van szó. Kiemelte, egy jóindulatú értelmezés esetén is olyan helyzetet állítana elő, amikor bizonyos községekben lennének magyar útirányjelző táblák, de a többi táblát, így például azokat, amelyek nem nyíl alakúak, hanem a rajtuk szereplő ábra formáz nyilat, továbbra is csak szlovákul lehetne kihelyezni. Ráadásul magyar táblát csak ott lehetne kirakni, ahol az önkormányzat kéri, így valószínűsíthetően csak ott, ahol a helyi képviselő-testület magyar többségű. „Ezzel szemben a törvénymódosítás visszavesz abból az értelemnézésből, hogy a közlekedési táblákra is vonatkozott az kétnyelvűségüket előíró általánosabb szabály, amelyet sajnos eddig nem hajtottak végre” - mondta a szakértő arra utalva, hogy eddig a szabványok hiányában nem helyeztek ki ilyen jelzéseket. Hozzátette, a szóban forgó általánosabb megfogalmazás végrehajtására már eddig is történtek lépések, amelyek előbb-utóbb oda vezettek volna, hogy az összes lehetséges tábla kétnyelvű legyen. „Ezt a folyamatot azonban ez a módosítás megakadályozza” - jelentette ki Fiala- Butora. ,,Mindent egybevetve a javaslat egy szűk körű előrelépést, de egyben egy általános visszalépést is jelent” - fogalmazott a szakértő. Gyakorlati kérdések Gyimesi, aki a tegnapi sajtótájékoztatón, a nyelvi jogok érvényesítésének hiánya miatt, a Híd mellett az MKP-t is bírálta, nem tudta megmondani, pontosan mennyi ilyen útirányjelző tábla van a kisebbségek által lakot települések területén. Arra a kérdésünkre, hogy miért pont ezt a típust tartalmazza a módosító javaslat, úgy válaszolt, ebből van a legtöbb. Próbáltunk utánajárni, hogy a megyei kezelésben lévő utakon mennyi ilyen jelzés van, de az illetékes közútkezelők lapzártánkig nem válaszoltak a kérdéseinkre. A képviselő szerint az indítványa értelmében nemcsak azon települések nevét lehetne-e ezekre a táblákra írni, amelyek az ún. táblatörvény mellékletében szereplő településnév-jegyzék tartalmaz, hanem minden településnek használni lehetne a „bevett magyar megnevezését”. A kérdéses jegyzékben nincs benne például a főváros magyar neve, hiszen Pozsony magyar lakosságának aránya nem éri el a 20 százalékot. Arra a kérdésünkre, hogy egy magyar kisebbség lakta településen ki lehetne-e írni az útirányjelző táblára magyarul, hogy „Pozsony” Gyimesi egyértelmű igennel válaszolt.
