Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)

2021-08-31 / 201. szám

www.ujszo.com | 2021. augusztus 31. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Mindjárt becsengetnek Talán soha nem volt még ilyen nehéz és gondterhelt a tanévkezdés JUHÁSZ KATALIN uszonegyedik alka­lommal rendezték meg nálunk az Országos Tanévnyitó Ünnepsé­get, ezúttal Zsigárdon. Öröm volt nézni a helyszínen készült fotókat, ahogy a csillogó szemű kis elsősök a Gőgös Gúnár Gedeonnal a kezük­ben kiözönlenek a templom kapu­ján. Odabent díjazták a nyugdíjba vonuló, kiváló pedagógusokat, kö­szöntötték a lelkes pályakezdőket, lehetett törölgetni a könnyeket a gyönyörű beszédek hallatán a taná­rok iránytű szerepéről, a közösség­ről, valamint arról, hogy a hit és a tudomány kéz a kézben járnak. Má­ig rejtély számomra, miért zajlik mindez évről évre egy-egy refor­mátus templomban, de ezt itt és most nem tudjuk megfejteni, ehhez legalább három Columbo hadnagy és két Derrick felügyelő kellene. Amúgy szerintem a Gőgös Gúnár Gedeon minden idők legjobb olva­sástanulási segédkönyve. Igazi remekmű. Egyszer egy szlovák egyetemi tanár ismerősöm irigy­kedve lelkendezett róla, hogy bár­csak nekik is lenne egy ilyenjük. Kedves, izgalmas mesék ösztönzik a kicsiket a szükséges betűk elsajátí­tására, ugyanakkor azon frissiben sikerélményt is nyújtanak nekik, szóval tényleg pazar kötet született Magyarországon 1975-ben Varga Katalin tollából. A szerző ráadásul a leghitványabb időkben alkotott maradandót úgy, hogy simán ki­hagyta a könyvből a szocialista oktató-nevelő funkciót, és ez fel sem tűnt az illetékes elvtársaknak. Szó­val Gőgös Gúnár Gedeont minden háztartásba; sőt a Mosó Masa mo­sodáját is! És még valamit: fokozott óvatosságot. Mert úgy alakult, hogy a becsen­­getéssel egy időben zuhan a nya­kunkba a harmadik vagy negyedik hullám, a fene se számolja már. Ez a delta variáns a virológusok szerint ezerszer (!) fertőzőbb, mint a kínai alapvírus: egy gyerek kevesebb mint fél óra alatt meg tudja fertőzni vele az egész osztályt, beleértve a tanárt is. A srácok szépen hazaviszik a vírust, és ha a szülök nincsenek beoltva, nagy valószínűséggel el­kapják tőlük. De azok is elkaphat­ják, akik be vannak oltva (csak ná­luk enyhe a lefolyás, ez az oltás ér­telme). Szóval nem tudni, melyik osz­tályban meddig tart majd a tantermi oktatás, és mikor kezdődik megint az az átkozott online időszak, amely, mint tudjuk, eleve veszett fejsze nyele. Talán soha nem volt még ilyen nehéz és gondterhelt a tanévkezdés, mint idén. Hacsak nem az első, illet­ve a második világháború éveiben. Én a magam részéről szurkolok mindenkinek, aki érdekelt ebben a kérdésben. A gyerekeknek, a szü­lőknek, a tanároknak, a portás bá­csiknak, az iskolai takarítónőknek is. Talán imádkoznom is kellene ér­tük, ha már így összekuszálódott a vallás, a kisebbségi politika és az oktatásügy minálunk. De én vala­hogy még mindig jobban hiszek az orvostudományban. Szégyen fenyeget a pápalátogatáson A friss adat szerint 46 ezren regisztráltak a szlovákiai pápalátogatás rendezvényei­re, holott a katolikus egyház eredetileg csak a sasvári (Saitín) búcsújáróhelyre 300 ezer hívő érkezésével számolt, azt hirdetve, ez lesz a legna­gyobb rendezvény a világon a koronavírus-járvány idején. A másik három helyszínen, Po­zsonyban, Kassán és Epeijesen is több tízezer zarándokkal számoltak. „Ha a kormány nem változtat a döntésén, hogy csakis beoltottak ve­hetnek részt a rendezvényeken, akkor óriási blamázs fenyegeti Szlovákiát” -jelentette ki a TASR TV-ben Juraj Hrabko politikai elemző. A kormány viszont már többször leszögezte, nem lesz változás, csak beoltottak mehetnek, ezt a szlovák püspöki kar sürgető kérdései után is világosan kihangsúlyozta a kabinet. „Kínos felsülés lehet a pápalátoga­tásból. Én elképzelhetetlennek tar­tottam, hogy Szlovákiában három nap alatt kevesebben lesznek kíváncsiak a pápára, mint Magyarországon három óra alatt” - tette hozzá Hrabko. Úgy véli, a kormány végül enyhíti a felté­teleket, ami azt jelenti, hogy negatív teszttel is részt lehetne venni a ren­dezvényeken. Hogy a katolikus egyház is kevesli a jelentkezők számát, az is alátá­masztja, hogy a püspöki kar körleve­let intézett a hívekhez, és regisztrá­lásra buzdítja őket. Oltásra menni már késő, így csak a beoltottak jöhetnek számításba a tömeg felhizlalásában. „Azokhoz fordulunk, akiket sem­mi nem akadályoz abban, hogy talál­kozzanak a Szentatyával. Hozzák meg a részvételi regisztráció áldoza­tát az egyházért és az elhunytak lelki üdvéért. Ne maradjanak otthon. Jöj­jenek el, hogy személyesen gyarapít­sák fivéreink és nővéreink közössé­gét, melynek tagjai közösen akarnak lépkedni Máriával és Józseffel Jézus nyomdokain” - áll a püspökök kör­levélben. Ugyanakkor a püspökök biztosítottak mindenkit, aki bármi­lyen okból a televízióban fogja nézni a pápai miséket, hogy ők is „részei lesznek annak a közösségnek, ame­lyet az köt össze, hogy erőt merít a pá­pa szavaiból”. (úsz) Se munka, se egészség HEGEDŰS NORBERT Menthetetlen cinikusként érdeklődve figyelem az elmúlt időszak kórházreformról szóló híreit, és lassan egy kérdés formálódott meg bennem: ezek tényleg ki akar­nak minket nyírni? Az egészségügyi minisztérium tárcaközi egyeztetésre bocsátotta a kór­házreform tervét, aminek az a lényege, hogy a kórházakat öt kategóriába sorolnák attól függően, hogy milyen műtéteket végezhetnek. A tárca sze­rint erre a kórházi ágyak rossz kihasználtsága miatt van szükség. A „lefo­kozásra” ítélt kórházak között több is magyarlakta vidéken található, például a komáromi, a királyhelmeci vagy a rimaszombati. Mivel ez utóbbi vonzáskörzetében élek, ennek kapcsán próbálom elképzelni, mi történne, ha a minisztérium véghez vinné ezt az ötletet. Röviden: katasztrófa. A rimaszombati kórház komplex ellátást nyújt évente több ezer betegnek, 70 százalékuk akut ellátásra szorul, vagyis minél hamarabb segítségre van szükségük, nincs idő Besztercebányára utazgatni. Emellett a kórház a város legnagyobb munkaadója is, vagyis a leminősítése súlyos gazdasági következményekkeljáma a régióra nézve, főleg, hogy eleve magas a munkanélküliség. Es ezek csak az azonnali hatások: hosszú távon a leminősítés a régió biztos pusztulá­sához vezet. Eleve nagy innen a fiatalok elvándorlása, és ez csak fokozódna, ha még egy normális kórház sem lenne a városban: ki akar olyan helyen lakni, ahol még a szükséges orvosi ellátást sem kaphatja meg? Nyil­vánvaló, hogy egy efféle reform ötlete kizárólag Pozsonyban, egy, a valósággal nem igazán érintkező buborékban születhetett. Feltételezi ugyanis, hogy ha valakinek akut egészségügyi problémája van, akkor van autója, amibe bármikor beugorhat, hogy a sok kilométerre lévő kórházba menjen. Vagy hogy van mellette valaki, aki el tudja vinni a sürgősségire. Hogy jók az utak, így simán el lehet jutni az orvoshoz. Azt mindenki tudja, hogy az egészségügy ezer sebből vérzik Szlová­kiában, de a megoldás nem lehet az, hogy komplett régiókat zárnak el a hozzáférhető orvosi ellátástól. A tiltakozás persze azonnal megindult, de egyelőre szórványosan, helyi szinten. Komáromban civilek gyűjtik az aláírásokat, a rima­­szombati kórház érdekében Juhász Péter főorvos, Cziprusz Zoltán, az MKP alelnöke, Jozef Simko polgármester és Vavrek István volt hidas képviselő is felszólalt. Volt ugyan előttük egy „Szövetség” feliratú pódium, de ők helyi emberek, akik közvetlenül a régió érdekében küz­denek. Érthetetlen, hogy az alakuló magyar párt miért nem állt bele teljes mellszélességgel, országos szinten a kórházak megmentésének ügyébe. A teljes magyarlakta vidék érintett, a Szövetség koordinál­hatná a tiltakozásokat és az aláírásgyűjtést, ebből kizárólag jól lehetne kijönni, végre megmutathatnák, hogy tudnak együttműködni és tény­leges eredményeket felmutatni. A három pártelnök sokkal jelentékte­lenebb ügyek miatt is tartott már közös sajtótájékoztatót, most meg csend van. De az egész nemcsak helyi szintről nézve problémás, hanem politi­kailag sem áll stabil lábakon. Nehéz ugyanis elképzelni, hogy ez a kormány képes lenne ténylegesen kivitelezni és végigvinni egy ilyen bonyolult reformot, mikor sokkal banálisabb problémák miatt szinte havi rendszerességgel szétesés fenyegeti a koalíciót. Még egyszer a végére: nyilvánvaló, hogy az egészségügy javításra szorul. De ez a terv, ezzel az inkompetens kormánnyal egyenes út a katasztrófához. Itt, Rimaszombatban már évek óta nem nagyon van munka. Ha ez a reform megvalósul, normális egészségügyi ellátás sem lesz. FIGYELŐ Júliusban majdnem maghalt a pápa „Egy tapasztalt ápoló mentette meg az életemet” - mondta Ferenc pápa egy spanyol rádiónak adott interjúban. A pápa júliusban vastagbélműtéten esett át, utána az olasz sajtó arról írt, hogy kompli­kációk léptek fel az operáció so­rán, ám ezt a Vatikán határozottan cáfolta. A Szentszék mindennemű spekulációt visszautasított azt il­letően, hogy Ferenc pápa életve­szélyes állapotban lenne. Az egy­házfő tíz napot töltött kórházban. Az interjúban Ferenc pápa azt is elmondta, nem igaz, hogy egész­ségi problémái miatt távozik az egyház éléről. „Amikor a pápa beteg, mindig vi­har, sőt orkán tör ki a konklávé­­ban” - jelentette ki a bíborosok alkotta pápaválasztó testületről a távozásával kapcsolatos mende­mondák margójára. (TASR) Vészesen terjed a vírus Európában Nagyon aggasztó az európai fer­tőzési adatok növekedése, továbbá az egyes országokban tapasztal­ható alacsony átoltottsági szint, valamint az elmúlt hat hétben stagnáló oltási hajlandóság­­mondta az Egészségügyi Világ­­szervezet (WHO) európai igazga­tója. Hans Kluge közölte, 33 eu­rópai országban több mint 10 szá­zalékos növekedést tapasztaltak az elmúlt 14 napban. A statisztikai számítások alapján december 1-ig 236 ezren fognak meghalni Euró­pában koronavírusban. A fertőzési és halálozási adatok emelkedése a közegészségügyi korlátozó intézkedések enyhíté­sére és a szezonális nyári utazások növekedésére vezethető vissza. Számos európai országban ismét megnövekedett a kórházak leter­heltsége. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents