Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)
2021-08-31 / 201. szám
8 KULTÚRA 2021. augusztus 31.1 www.ujszo.com Beteg a világ, gyógyulnia kell végre Karlovy Vary 55. nemzetközi fesztiválja felkavaró emberi történeteket kínált maszkot viselő közönségének SZABÓ G. LÁSZLÓ Karlovy Vary. Két év terméséből bizonyéra könnyebb volt összeállítani az idei Karlovy Vary-i fesztivál programját, ám az is lehet, hogy nehezebb, hiszen a tavaly elmaradt mustra után több nívós produkcióból kellett kiválasztani a seregszemle arculatának a leginkább megfelelő filmeket. Karlovy Vary a koronavírus idején nyitotta meg kapuit a világ filmrendezői előtt, a versenyszekció határai azonban ennél szorosabbak voltak: Berlinnel, Cannes-nal és Velencével ellentétben itt elsősorban a középkelet-európai filmeké a terep. Az idei válogatásba négy cseh-szlovák koprodukció is bekerült, mellettük egyegy horvát és kanadai alkotás, valamint hat nyugat-európai. Közülük kettőnél merült csak fel a kérdés, hogy ez vajon milyen szempontok alapján nyert zöld utat a fesztiválra? Az egyik a szlovák Miro Remo Szerelem a motorházfedél alatt című rendezése, amely dokumentumjellegénél fogva is kilógott a versenyfilmek közül. Főhőse, bányászmúltját vissza nem sírva, naphosszat a háza melletti szerelőműhelyben bütyköli elnyűhetetlen kocsiját, amellyel élete új párját versenyezteti dél-morvaországi terepeken. Megszállottsága mindent felülír, még a szerencsétlenül alakult magánéletét is. A múlt traumáit próbálja kitörölni az emlékezetéből, de hiábavaló minden ez irányú igyekezete. Sovány a történet, megmérettetett és könnyűnek találtatott. Claudio Cupellini kétórás posztapokaliptikus sci-fije, a Fiaink földje is fura érzetet keltett a nézőben. Főhőse, a névtelen kamaszfiú afféle olasz „festett madár”, távoli rokona Jerzy Kosinski minden földi poklot megjárt, második világháborús földeken vándorló kisfiújának. Ez utóbbit sötét haja és kreol bőre sodoija szörnyűséges helyzetekbe, az olasz „farkaskölyköt” a nyomorúsága, a gyökértelensége - a civilizáció végnapjaiban. Mindketten az életben maradásukért küzdenek, csak éppen más pontján a világnak, és egészen más körülmények között. Cupellini szeretet nélkül felnőtt, Elhunyt Lee Perry, a dub Kingston. Nyolcvanöt évesen elhunyt az a zenei producer, szerző és előadó, aki nélkül nem épült volna be a reggae a popzenébe, és a dub stílus talán nem is létezne. A jamaicai Lee „Scratch” Perry már évtizedekkel ezelőtt kivívta j magának a legenda státuszt. Ő fedezte fel a zöldfülű Bob Marley-t ■ és ő egyengette útját a világhír felé. Akkora újító volt saját stílusán belül, mint Paul McCartney, Da- : vid Bowie vagy Mick Jagger a : rockzenében. Élete nagy részét saját kingstoni stúdiójában töltötte, ahová mindazok elzarándokoltak, akik vele akartak dolgozni. Az érdeklődők között ott volt a punk- ; úttörő The Clash zenekar, a Beás- I tie Boys raptrió, Max Romeo vagy a The Orb techno-ambient csapat. Négyen a győztes szerb film alkotói közül: balról Jelena Sztankovics operatőr, Sztefan Arszenijevics rendező, Ibrahim Koma főszereplő és Miroszlav Mogorovics producer (Fotó: Film Servis Festival Karlovy Vary) minden rosszra kapható, szinte elvetemült vadóca kegyetlen és ellenséges világban cseperedett fel, és kiélezett helyzetekben e szerint is cselekszik, amíg ő maga is szembe nem néz a halállal. Képregény alapján készült a film, amelynek minden perce riasztóan embertelen. A sok öldöklés, pusztítás, megaláztatás láttán, az egymást követő bizarr, brutális és sokkoló jelenet után feldúlt lélekkel próbálja megfejteni a néző, hogy vajon milyen céllal forgathatta le a filmet a rendező? A rémálmát akarta megmutatni? Netán azt, hogy a világ már rég a vesztébe rohan? Vagy hogy ember embernek lett farkasa? Igazán mély gondolatokat a cseh Erika Hníková rendezése, az Életünk minden perce ébreszthetett a nézőben. Egy szlovák házaspár négyéves kisfia a film főhőse, akiből a szülei egyszerre élsportolót és tökéletes embert akarnak formálni. Zsenge kora ellenére szigorú ritmus szerint kell élnie, mintha csak a nap minden percét katonai kiképzőtáborban töltené. Mozgáskészségét és intellektusát a kamevéda (a sikerre való nevelés tudománya) szerint fejlesztik. Családi életüket is teljesen alávetik ennek a nevelési módszernek. Edzés és játék között a leghalványabb határt is eltö„Scratch" stílus atyja A mester az egyik pozsonyi fellépésén (Fotó: Uprising festival) A mester az utolsó pillanatig élvezettel turnézott, Szlovákiába kétszer is eljutott, 2012-ben és 2018-ban, mindkét alkalommal a pozsonyi Uprising Fesztiválon lépett fel zenekarával, illetve a technoúttörő Mad Professor kíséretében. (juk) rölték, az önfeledt reggeli beszélgetések helyett még az asztal mellett is mentális gyakorlatokat végeznek. Félj és feleség ugyanazt a drillt képviseli: fizikailag és szellemileg a legmagasabb csúcsra vinni a gyereket. Németül és angolul párhuzamosan tanítják, fut, teniszezik, terepbiciklizik, labdát pattogtat, ágya mellett nyújtó és bordásfal. Nincs a gyereknek egyetlen szabad perce sem, az erősítőgyakorlatok sora akkor ér véget, amikor aludni megy. Tiltakozásnak, zokszónak, ne adj Isten sírásnak itt nincs helye. Nincs is megengedve. A versenyeken győzni kell, és győz is a kiskölyök, pihenni azonban csak álmában tud, de már akkor is a következő megmérettetésre készül. Van-e egyáltalán joga ehhez a szülőnek, megteheti-e mindezt a gyermekével, hol a határa a végső fizikai kizsigerelésnek, bocsánatos bűn-e, ha mindezt a csemetéje előremeneteléért teszi? Morális kérdések tucatját veti fel a film. Anélkül, hogy ítélkezne, a válaszadást a nézőre bízza. Emil Zátopek, minden idők leghíresebb cseh atlétája, a legendás futó, az 1952-es helsinki olimpia háromszoros aranyérmese felnőttként, egy cipőgyári futóversenyen indult el az élsportolói pályán, és elérte mindazt, Hamarosan Szeptember 2-5. között tartják e 92. Ünnepi Könyvhetet a budapesti Vörösmarty téren ás a Duna-korzón. Két elhalasztott, illetve félig online könyvhét után a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése úgy döntött, ideje személyesen találkozniuk íróknak és olvasóknak. Budapest. A könyvkiadók többsége is arra szavazott, hogy „élőben” rendezzék meg az eseményt, figyelembe véve az aktuális járványügyi előírásokat. Az Ünnepi Könyvhét a magyar kulturális élet egyik legrégebbi, emblematikus eseménye, a kortárs magyar irodalom legnagyobb fesztiválja, amelyet 1929 óta hagyományosan a budapesti Vörösmarty téren rendeznek meg. A szabadtéri programsorozat és könywáamit erővel, teljes odaadással egy rátermett ember elérhet. És a gyermekkorától sem fosztották meg. A sikerhez természetesen többféle út vezet. Zátopeknek születni kell, mondhatnánk, de az is lehet, hogy ebből a négyéves kissrácból egyszer olimpiai bajnok lesz, s akkor majd mindent megbocsát a szüleinek. Kemény katonai kiképzésnek veti alá magát a kanadai Harcok Emmája. Húszévesen, apja példáját követve, önkéntesként lép be a hadseregbe. így akar megszabadulni attól a kényszerképzettől, amely bakfiskora óta egyetlen percig sem hagyja nyugodni: élete ürességétől. Apját korán elveszítette, anyjához nem igazán kötik mély érzelmek, belső magányára a hadseregben keres gyógyírt. Búja a drillt. Nincs olyan gyakorlat, amely kifogna rajta. Nő létére a legborzasztóbb helyzeteket is férfias erővel viseli. A legnagyobb küzdelmet azonban önmagával vívja. Képtelen elnyomni magában azokat az érzelmeket, amelyeket felettese vált ki benne. A szigorú, elgyengülést nem ismerő, marcona küllemű katonatiszt erőszakkal teszi magáévá a lányt, aki egyszerre gyűlöli és tiszteli őt, aztán hosszú vívódás után mégis csak feljelenti tettéért. Éléonore Loiselle és sár az irodalom iránt érdeklődők kultikus találkozóhelye; írók, olvasók, könyvkészítők és -kiadók ünnepe; a magyarországi könyvkultúrának és az olvasás népszerűsítésének megkerülhetetlen fóruma. Az Ünnepi Könyvhetet Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke és Szabó T. Anna költő nyitja meg szeptember 2-án, 15 órakor a Vörösmarty téren. A következő program a Szép Magyar Könyv 2020 verseny díjainak átadása lesz ugyanott, 16 órától. Másnap, szeptember 3-án 10.30-tól adják át a Vörösmarty téren a tavalyi és idei Osvát-díjat, amelynek gondozását nemrég vette át a Szépírók Társasága és a Fiatal írók Szövetsége. Mivel a világjárvány kiszámíthatatlanná tette a könyvek megjelentetését, ezúttal az idén január 1. és David La Haye briliáns, sokszor szavak nélküli színészi párharca, szuggesztív játéka kivételes alkotássá teszi Nicolas Roy rendezését. Nem tagadta meg magát, rendezői stílusát a cseh Václav Kadmka, A kis kereszteslovag „atyja”, a 2017-es Karlovy Vary-i fesztivál nagydíjasa. Jelentés egy halott megmentéséről című friss opusával ismét „csendes útra” tereli közönségét. Most egy kórházi szobában vagyunk szemtanúi egy családi tragédiának. Agyvérzése óta napok óta kómában fekszik a félj, az apa, orvosai szerint nincs sok remény a felépülésére. Felesége (Zuzana Mauréry) és felnőtt fia (Vojtéch Dyk) a kezét fogva próbálják visszahívni az életbe, de már olyan távol jár tőlük, hogy nem is hallja őket. Másfél órán át ugyanazok a mondatok ismétlődnek, a kórház hosszú folyosói a lélek labirintusává válnak, ahol értelmüket veszítik a szavak, hiszen vannak dolgok, amelyekről nem is lehet, vagy nagyon nehéz beszélni. Élet és halál határáról kevesen fordulnak vissza, hozzátartozóik számára azonban a remény hal meg utoljára. Kadmka két szülésze ugyan remekül megbirkózik a feladattal, a néző figyelme azonban egyre csak lankad és lankad, és a történet végén, nehogy megtörje a csendet, némán csak annyit kérdez: „Akkor most mi van?” A fesztivál végén pedig magától adódik a kérdés: akkor most mi volt? Karlovy Vary 55. mustrája a koronavírus ellenére is jelesre vizsgázott. A program idén is színvonalas volt, a filmek nagyot merítettek az elmúlt két év történéseiből, az afrikai bevándorlókról szóló Sztrahinya (Amíg csak képes vagyok járni) című film alkotói megérdemelten nyertek több díjat, és a világsztárok sem maradtak el. Michael Caine után Johnny Depp a tenyeréből etette népes rajongótáborát, Ethan Hawke pedig életműdíjat kapott. Jirí Bartoska, a fesztivál mindenki által szeretett elnöke a kamerán keresztül kívánt mielőbbi gyógyulást régi harcostársának, Éva Zaoralovának, a fesztivál művészeti tanácsadójának. Ez is megvolt, rendben lement, mondhatnák. A folytatás 2022. július 1-jén. Ez már biztos. Addigra remélhetően a világ is jobb állapotban lesz. A szerző a Vasárnap munkatársa szeptember 2. között megjelent újdonságokat tekintik könyvheti könyveknek. A hivatalos listára a hagyományoknak megfelelően magyar szerzőtől származó első kiadású müvek, illetve klasszikus magyar nyelvű müvek átdolgozott kiadásai kerültek fel. A könyvheti listán többek között olyan szerzők szerepelnek új műveikkel, mint Vámos Miklós, Spiró György, Tóth Krisztina, Solymosi Bálint, Háy János, Géczi János, Szvoren Edina, Láng Orsolya, Saly Noémi, Markó Béla, Dunajcsik Mátyás, Kántor Péter, Závada Péter és Simon Márton. Az Ünnepi Könyvhéten szlovákiai magyar kiadók is képviseltetik magukat. Idén a szervezők a járvány miatt külön figyelmet fordítanak a látogatók biztonságára. (juk) kezdődik a könyvhét