Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)

2021-08-31 / 201. szám

8 KULTÚRA 2021. augusztus 31.1 www.ujszo.com Beteg a világ, gyógyulnia kell végre Karlovy Vary 55. nemzetközi fesztiválja felkavaró emberi történeteket kínált maszkot viselő közönségének SZABÓ G. LÁSZLÓ Karlovy Vary. Két év terméséből bizonyéra könnyebb volt összeállítani az idei Karlovy Vary-i fesztivál programját, ám az is lehet, hogy nehezebb, hiszen a tavaly elmaradt must­ra után több nívós produkció­ból kellett kiválasztani a seregszemle arculatának a leginkább megfelelő filmeket. Karlovy Vary a koronavírus idején nyitotta meg kapuit a világ filmren­dezői előtt, a versenyszekció határai azonban ennél szorosabbak voltak: Berlinnel, Cannes-nal és Velencével ellentétben itt elsősorban a közép­­kelet-európai filmeké a terep. Az idei válogatásba négy cseh-szlovák ko­produkció is bekerült, mellettük egy­­egy horvát és kanadai alkotás, vala­mint hat nyugat-európai. Közülük kettőnél merült csak fel a kérdés, hogy ez vajon milyen szempontok alapján nyert zöld utat a fesztiválra? Az egyik a szlovák Miro Remo Szerelem a mo­­torházfedél alatt című rendezése, amely dokumentumjellegénél fogva is kilógott a versenyfilmek közül. Fő­hőse, bányászmúltját vissza nem sír­va, naphosszat a háza melletti szere­lőműhelyben bütyköli elnyűhetetlen kocsiját, amellyel élete új párját ver­senyezteti dél-morvaországi terepe­ken. Megszállottsága mindent felülír, még a szerencsétlenül alakult ma­gánéletét is. A múlt traumáit próbálja kitörölni az emlékezetéből, de hiába­való minden ez irányú igyekezete. Sovány a történet, megmérettetett és könnyűnek találtatott. Claudio Cupellini kétórás poszta­pokaliptikus sci-fije, a Fiaink földje is fura érzetet keltett a nézőben. Fő­hőse, a névtelen kamaszfiú afféle olasz „festett madár”, távoli rokona Jerzy Kosinski minden földi poklot megjárt, második világháborús föl­deken vándorló kisfiújának. Ez utóbbit sötét haja és kreol bőre so­­doija szörnyűséges helyzetekbe, az olasz „farkaskölyköt” a nyomorúsá­ga, a gyökértelensége - a civilizáció végnapjaiban. Mindketten az élet­ben maradásukért küzdenek, csak éppen más pontján a világnak, és egészen más körülmények között. Cupellini szeretet nélkül felnőtt, Elhunyt Lee Perry, a dub Kingston. Nyolcvanöt évesen elhunyt az a zenei producer, szer­ző és előadó, aki nélkül nem épült volna be a reggae a popzenébe, és a dub stílus talán nem is létezne. A jamaicai Lee „Scratch” Perry már évtizedekkel ezelőtt kivívta j magának a legenda státuszt. Ő fe­­dezte fel a zöldfülű Bob Marley-t ■ és ő egyengette útját a világhír fe­lé. Akkora újító volt saját stílusán belül, mint Paul McCartney, Da- : vid Bowie vagy Mick Jagger a : rockzenében. Élete nagy részét sa­ját kingstoni stúdiójában töltötte, ahová mindazok elzarándokoltak, akik vele akartak dolgozni. Az ér­deklődők között ott volt a punk- ; úttörő The Clash zenekar, a Beás- I tie Boys raptrió, Max Romeo vagy a The Orb techno-ambient csapat. Négyen a győztes szerb film alkotói közül: balról Jelena Sztankovics operatőr, Sztefan Arszenijevics rendező, Ibrahim Koma főszereplő és Miroszlav Mogorovics producer (Fotó: Film Servis Festival Karlovy Vary) minden rosszra kapható, szinte elve­temült vadóca kegyetlen és ellensé­ges világban cseperedett fel, és ki­élezett helyzetekben e szerint is cse­lekszik, amíg ő maga is szembe nem néz a halállal. Képregény alapján ké­szült a film, amelynek minden perce riasztóan embertelen. A sok öldök­lés, pusztítás, megaláztatás láttán, az egymást követő bizarr, brutális és sokkoló jelenet után feldúlt lélekkel próbálja megfejteni a néző, hogy va­jon milyen céllal forgathatta le a fil­met a rendező? A rémálmát akarta megmutatni? Netán azt, hogy a világ már rég a vesztébe rohan? Vagy hogy ember embernek lett farkasa? Igazán mély gondolatokat a cseh Erika Hníková rendezése, az Életünk minden perce ébreszthetett a néző­ben. Egy szlovák házaspár négyéves kisfia a film főhőse, akiből a szülei egyszerre élsportolót és tökéletes embert akarnak formálni. Zsenge ko­ra ellenére szigorú ritmus szerint kell élnie, mintha csak a nap minden per­cét katonai kiképzőtáborban töltené. Mozgáskészségét és intellektusát a kamevéda (a sikerre való nevelés tu­dománya) szerint fejlesztik. Családi életüket is teljesen alávetik ennek a nevelési módszernek. Edzés és játék között a leghalványabb határt is eltö­„Scratch" stílus atyja A mester az egyik pozsonyi fellé­pésén (Fotó: Uprising festival) A mester az utolsó pillanatig élvezettel turnézott, Szlovákiába kétszer is eljutott, 2012-ben és 2018-ban, mindkét alkalommal a pozsonyi Uprising Fesztiválon lépett fel zenekarával, illetve a technoúttörő Mad Professor kí­séretében. (juk) rölték, az önfeledt reggeli beszélge­tések helyett még az asztal mellett is mentális gyakorlatokat végeznek. Félj és feleség ugyanazt a drillt kép­viseli: fizikailag és szellemileg a leg­magasabb csúcsra vinni a gyereket. Németül és angolul párhuzamosan tanítják, fut, teniszezik, terepbicikli­zik, labdát pattogtat, ágya mellett nyújtó és bordásfal. Nincs a gyerek­nek egyetlen szabad perce sem, az erősítőgyakorlatok sora akkor ér vé­get, amikor aludni megy. Tiltakozás­nak, zokszónak, ne adj Isten sírásnak itt nincs helye. Nincs is megengedve. A versenyeken győzni kell, és győz is a kiskölyök, pihenni azonban csak ál­mában tud, de már akkor is a követ­kező megmérettetésre készül. Van-e egyáltalán joga ehhez a szülőnek, megteheti-e mindezt a gyermekével, hol a határa a végső fizikai kizsige­relésnek, bocsánatos bűn-e, ha mind­ezt a csemetéje előremeneteléért te­szi? Morális kérdések tucatját veti fel a film. Anélkül, hogy ítélkezne, a vá­laszadást a nézőre bízza. Emil Zátopek, minden idők leghí­resebb cseh atlétája, a legendás futó, az 1952-es helsinki olimpia három­szoros aranyérmese felnőttként, egy cipőgyári futóversenyen indult el az élsportolói pályán, és elérte mindazt, Hamarosan Szeptember 2-5. között tart­ják e 92. Ünnepi Könyvhetet a budapesti Vörösmarty téren ás a Duna-korzón. Két elhalasz­tott, illetve félig online könyv­hét után a Magyar Könyvkia­dók és Könyvterjesztők Egyesülése úgy döntött, ideje személyesen találkozniuk íróknak és olvasóknak. Budapest. A könyvkiadók több­sége is arra szavazott, hogy „élőben” rendezzék meg az eseményt, figye­lembe véve az aktuális járványügyi előírásokat. Az Ünnepi Könyvhét a magyar kulturális élet egyik legré­gebbi, emblematikus eseménye, a kortárs magyar irodalom legna­gyobb fesztiválja, amelyet 1929 óta hagyományosan a budapesti Vörös­marty téren rendeznek meg. A sza­badtéri programsorozat és könywá­amit erővel, teljes odaadással egy rá­termett ember elérhet. És a gyermek­korától sem fosztották meg. A siker­hez természetesen többféle út vezet. Zátopeknek születni kell, mondhat­nánk, de az is lehet, hogy ebből a négyéves kissrácból egyszer olimpiai bajnok lesz, s akkor majd mindent megbocsát a szüleinek. Kemény katonai kiképzésnek veti alá magát a kanadai Harcok Emmája. Húszévesen, apja példáját követve, önkéntesként lép be a hadseregbe. így akar megszabadulni attól a kényszer­képzettől, amely bakfiskora óta egyetlen percig sem hagyja nyugod­ni: élete ürességétől. Apját korán el­veszítette, anyjához nem igazán kötik mély érzelmek, belső magányára a hadseregben keres gyógyírt. Búja a drillt. Nincs olyan gyakorlat, amely kifogna rajta. Nő létére a legborzasz­tóbb helyzeteket is férfias erővel vi­seli. A legnagyobb küzdelmet azon­ban önmagával vívja. Képtelen el­nyomni magában azokat az érzelme­ket, amelyeket felettese vált ki benne. A szigorú, elgyengülést nem ismerő, marcona küllemű katonatiszt erő­szakkal teszi magáévá a lányt, aki egyszerre gyűlöli és tiszteli őt, aztán hosszú vívódás után mégis csak fel­jelenti tettéért. Éléonore Loiselle és sár az irodalom iránt érdeklődők kul­tikus találkozóhelye; írók, olvasók, könyvkészítők és -kiadók ünnepe; a magyarországi könyvkultúrának és az olvasás népszerűsítésének meg­kerülhetetlen fóruma. Az Ünnepi Könyvhetet Gál Ka­talin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének el­nöke és Szabó T. Anna költő nyitja meg szeptember 2-án, 15 órakor a Vörösmarty téren. A következő program a Szép Magyar Könyv 2020 verseny díjainak átadása lesz ugyanott, 16 órától. Másnap, szep­tember 3-án 10.30-tól adják át a Vö­rösmarty téren a tavalyi és idei Osvát-díjat, amelynek gondozását nemrég vette át a Szépírók Társasá­ga és a Fiatal írók Szövetsége. Mivel a világjárvány kiszámítha­tatlanná tette a könyvek megjelen­tetését, ezúttal az idén január 1. és David La Haye briliáns, sokszor sza­vak nélküli színészi párharca, szug­­gesztív játéka kivételes alkotássá te­szi Nicolas Roy rendezését. Nem tagadta meg magát, rendezői stílusát a cseh Václav Kadmka, A kis kereszteslovag „atyja”, a 2017-es Karlovy Vary-i fesztivál nagydíjasa. Jelentés egy halott megmentéséről című friss opusával ismét „csendes útra” tereli közönségét. Most egy kórházi szobában vagyunk szemta­núi egy családi tragédiának. Agyvér­zése óta napok óta kómában fekszik a félj, az apa, orvosai szerint nincs sok remény a felépülésére. Felesége (Zu­­zana Mauréry) és felnőtt fia (Vojtéch Dyk) a kezét fogva próbálják vissza­hívni az életbe, de már olyan távol jár tőlük, hogy nem is hallja őket. Másfél órán át ugyanazok a mondatok ismét­lődnek, a kórház hosszú folyosói a lé­lek labirintusává válnak, ahol értel­müket veszítik a szavak, hiszen van­nak dolgok, amelyekről nem is lehet, vagy nagyon nehéz beszélni. Élet és halál határáról kevesen fordulnak vissza, hozzátartozóik számára azon­ban a remény hal meg utoljára. Kadmka két szülésze ugyan remekül megbirkózik a feladattal, a néző fi­gyelme azonban egyre csak lankad és lankad, és a történet végén, nehogy megtörje a csendet, némán csak annyit kérdez: „Akkor most mi van?” A fesztivál végén pedig magától adódik a kérdés: akkor most mi volt? Karlovy Vary 55. mustrája a koro­navírus ellenére is jelesre vizsgá­zott. A program idén is színvonalas volt, a filmek nagyot merítettek az elmúlt két év történéseiből, az afri­kai bevándorlókról szóló Sztrahinya (Amíg csak képes vagyok járni) című film alkotói megérdemelten nyertek több díjat, és a világsztárok sem ma­radtak el. Michael Caine után Johnny Depp a tenyeréből etette népes ra­jongótáborát, Ethan Hawke pedig életműdíjat kapott. Jirí Bartoska, a fesztivál mindenki által szeretett el­nöke a kamerán keresztül kívánt mi­előbbi gyógyulást régi harcostársá­nak, Éva Zaoralovának, a fesztivál művészeti tanácsadójának. Ez is megvolt, rendben lement, mondhatnák. A folytatás 2022. július 1-jén. Ez már biztos. Addigra remél­hetően a világ is jobb állapotban lesz. A szerző a Vasárnap munkatársa szeptember 2. között megjelent új­donságokat tekintik könyvheti könyveknek. A hivatalos listára a hagyományoknak megfelelően ma­gyar szerzőtől származó első kiadá­sú müvek, illetve klasszikus magyar nyelvű müvek átdolgozott kiadásai kerültek fel. A könyvheti listán többek között olyan szerzők szerepelnek új műveikkel, mint Vámos Miklós, Spiró György, Tóth Krisztina, Soly­­mosi Bálint, Háy János, Géczi Já­nos, Szvoren Edina, Láng Orsolya, Saly Noémi, Markó Béla, Dunajcsik Mátyás, Kántor Péter, Závada Péter és Simon Márton. Az Ünnepi Könyvhéten szlováki­ai magyar kiadók is képviseltetik magukat. Idén a szervezők a járvány miatt külön figyelmet fordítanak a látoga­tók biztonságára. (juk) kezdődik a könyvhét

Next

/
Thumbnails
Contents