Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)

2021-08-31 / 201. szám

www.ujszo.com | 2021. augusztus 31. RÉGIÓ 5 Érsekújvár átadta a stafétát A zárógálát a császári-királyi lovardában tartották, a ruhatárnál lévő fülkében védőoltást kaphattak az érdeklődők (A szerző felvétele) Példaképek kellenek SZÁZ ILDIKÓ Rendkívül sikeresnek értékel­ték a Lóg(Új)vár programsoro­zatot a szombat esti zárégá­­lán, amelyen Klein Ottokár, Érsekújvár polgármestere át­adta a Kultúra városa cím sta­fétáját Luboé Tomkónak, Ólubló (Stará Lubovfta) polgármesterének. A császári-királyi lovardában tar­tották 2020-ban a Lég(Új)vár nyitó­gáláját. A koronavírus miatt a város kénytelen volf több tervezett rendez­vényt elhalasztani, így végül mint­egy húsz hónapig tartott az egy évre tervezett programsorozat. A zárógá­lán köszönetét mondtak Pavel Strázai programigazgatónak, Denisa Feli­­xová projektkoordinátornak, a prog­ramtanácsnak és a városi hivatal kul­turális főosztálya valamennyi dolgo­zójának. A Hullámok között címmel rendezett zárógálán magyarul és szlovákul köszöntötték a közönsé­get. Jelen volt Dusán Burán, a Művészetet Támogató Alap kurató­riumi elnöke, Richard Kovácik, az Audiovizuális Alap kuratóriumának elnöke, JozefKovalcík, a Művészetet Támogató Alap igazgatója, valamint Besztercebánya küldöttsége, amely­től Érsekújvár vette át korábban a kultúra városa stafétáját. Egyfajta közös érsekújvári köszönetként, ajándékként is rendezték a zárógálát a koronavírus nehéz időszakában helytálló egészségügyi dolgozóknak és a szociális létesítmények dolgo­zóinak. Az érsekújvári kórház és a megye önkormányzata minden ér­deklődőnek lehetővé tette a védőol­tás felvételét a rendezvény idején az öltözőben lévő oltófülkében. „Ami­kor a császári-királyi lovardában 2020-ban a nyitógálával elindítottuk a Kultúra városa programsorozatot, még nem sejtettük, hogy a járvány miatt a kulturális és a társadalmi élet egy időre leáll, és a Lég(Új)vár pro­jekt megvalósítása tovább tart. Kon­certek, előadások, kiállítások zajlot­tak a városban, különféle újonnan felfedezett helyszíneken is. Ma átad­tuk a stafétát Ólublónak, és sikeres, kulturális programokban gazdag évet kívánunk nekik” — mondta Klein Ot­tokár, aki ezúttal tenoristaként is fellépett a műsorban, és a közönség állótapssal jutalmazta előadását. A közreműködők egyike volt az ér­sekújvári Fekete Tamás zongora­művész, fellépett Göbő Sándor és Göbő Anna, az Érsekújvári Művé­szeti Alapiskola pedagógusai, Katka Koscová énekes, és meglepetésven­dégként Filip Jancík hegedűvirtuóz és zenekara. Érsekújvárban, a kultúra városá­ban az eredetileg tervezett nyolcvan­­négy programot végül sikeresen megvalósították, az eseményeken mintegy 15 ezer látogató vett részt, és további 45 ezren követték figyelem­mel az online közvetítéseket. TORNYAI BIANKA Kovacsics Dávid az egyike azoknak a pályakezdő pedagógu­soknak, akiket az ünnepélyes tan­évnyitón köszöntöttek. Szeptem­bertől a hetényi Tarczy Lajos Alap­iskolában fog dolgozni nevelőként, valamint zenei és polgári nevelés szakos tanítóként. A kérdésre, hogy miért lett pedagógus, azt válaszol­ta, szerinte nagyon fontos, hogy a gyerekeknek legyen egy iránytű, amihez igazodni tudnak. „Kevés a jó példakép. Régen az istenek je­lentették az embereknek a példa­képet, majd az uralkodók, most pe­dig a celebekjelentik ugyanezt, őket próbálják sokan utánozni, ők vi­szont eléggé távolinak tűnnek. Én szeretnék majd közelebbi példa­képként szerepelni a gyerekek éle­tében és igyekszem hiteles is lenni. Úgy vélem, ezáltal én is formáló­dom majd és jobbá válhatok, mert elhagyhatom azokat a rossz szoká­saimat, amelyek ebben gátolná­nak” — fejtette ki a leendő tanító. Kovacsics Dávid számára a zenei nevelés szak kézenfekvő választás volt, hiszen orgonálni tanult, kon­­zervatóriumi végzettsége van, presbiter és kántor. A polgári ne­velés órákon szeretne a gyerekek­kel sokat beszélgetni, ami szintén közel áll hozzá, hiszen többször vett részt nevelőként gyermektáborok­ban. „Tanulmányaim során nagyon jó zenepedagógusokhoz volt sze­rencsém. A zeneórákat élvezhetővé szeretném tenni. Szerintem min­denkiben van némi zenei érzék, rit­musérzék, ezeket szeretném fej­leszteni a gyerekekben. Sajnos ál­talában jellemző, hogy a zenei ne­velés háttérbe szorul és a termé­szettudományi tantárgyakra he­lyezik a hangsúlyt, de nem lehet reggeltől délutánig keményen ta­nulni, kellenek az olyan órák is, amelyek játékosabbak, lazábbak. Szeretném, ha felszabadulhatná­nak a gyerekek a zeneórákon és él­veznék, amit csinálunk. Minél több hangszert szeretnék a kezük­be adni, hogy mindnyájan érez­zék, benne vannak egy közös al­kotásban, hogy mind kiveszik a ré­szüket belőle” - fogalmazott Ko­vacsics Dávid. Kovacsics Dávid (Képarchívum) Csak szívvel-lélekkel lehet óvónőnek lenni TORNYAI BIANKA Trencsík Katalin 44 évig dolgozott óvónőként, ebből 20 évig volt az Eötvös utcai Bóbita óvoda igazgatója Komáromban, amelyet ő hozott létra. A Pedagógus Szolgálati Emlék­érem díjra a fenntartó, Komárom város jelölte Trencsík Katalint. „Örültem a díjnak, hogy valami­képpen elismerik a munkámat ezen a nem éppen könnyű pályán. Na­: Trencsík Katalin (Képarchívum) gyón hálás vagyok érte, hogy úgy gondolták, megérdemeltem ezt az elismerést. Először szülőfalumban, Karván lettem óvónő, ahol helyet­tesnek vettek fel a nyári szünetre. Mindig is egészségügyi nővér sze­rettem volna lenni, de az alatt a két hónap alatt eldőlt bennem, hogy mindörökre ezt szeretném csinálni, semmi más nem akarok lenni, csak óvónő. így is lett” - mondta a díja­zott. Trencsík Katalin munka mel­lett végezte el az óvóképzőt, majd sorban végigment a tudományos fokozatokon is, diplomás óvónő lett. „Őszintén szólva, keserű nap­jaimban mindig azt mondom, hogy senki ne legyen pedagógus, de ha átértékelem, arrajutok, hogy ez egy csodálatos pálya. Egyet biztosan tudok mondani, aki nem szívvel­­lélekkel csinálja, az nem fogja tud­ni végigcsinálni. Nincs karrier, nincs társadalmi, erkölcsi, sem olyan anyagi elismerés, ami a pe­dagógiát megilletné. Ha azt szeret­nénk, hogy újra lámpásként vilá­gítson a pedagógus, akkor a társa­dalomtól és mindenkitől nagyobb elismerés kellene. Másrészt úgy vélem, ezt az elismerést nekünk nem várni kell, hanem újra ki kell vívni, hogy a pedagógus újra pél­dakép legyen, hogy újra szent le­gyen, amit a tanító néni vagy bácsi mond és a szülő is elfogadja és tá­mogassa. Ha visszatekintek a kez­detekre, úgy látom, hogy annyit változott a pedagógia, mint maga a társadalom. Ahogy a falvakban és városokban a közösségek változ­tak, úgy változott az oktatás is, de bízom benne, hogy mindig akad majd elhivatott, eltökélt, szívvel­­lélekkel dolgozó pedagógus, aki mindig azzal indul útra, hogy majd ő megváltja a világot. Másképp ta­lán nem is érdemes” - tette hozzá. Több újdonsággal készültek a VárLak fesztivál szervezői HEGEDŰS NORBERT Hatodik alkalommal szervez­ték meg a VárLak fesztivált Füleken. roma A VárLak fesztivál néhány év alatt a régió egyik legnagyobb könnyű­zenei fesztiváljává nőtte ki magát 2016-os alapítása óta. Füleki fiata­lok álmodták meg, azóta több pol­gári társulás is bekapcsolódott a szervezésbe, például a Iuvenis Ne­­ogradiensis, a KultFeszt, vagy a Csemadok. A fesztiválra minden évben a legismertebb magyar könnyűzenei fellépőket igyekeznek elhívni, múlt pénteken ByeAlex, Kowalsky meg a Vega, szombaton pedig Sub Bass Monster és a Halott Pénz lépnek fel, másokkal együtt - a fesztiválon ugyanis kiemelt szem­pont, hogy helyi előadók is szerepet kapjanak. „Tavaly kisebb volumenű volt a fesztivál a Covid miatt, idén viszont úgy gondoltuk, az oltás miatt jobb lesz a helyzet, ezért nagyobbra terveztük” - mondta lapunknak Szvorák Dávid főszervező. A fesz­tivál csütörtökön egy családi nappal indult, az eső ellenére több mint 700-an vettek részt rajta, Szvorák szerint a közönség minden dicséretet megérdemel. Az idei év újdonsága, hogy a fesztivál több helyszínen zaj­lott. A Magyar Közösségi Ház és an­nak udvara Chili Zone-ként előadá­soknak és filmvetítéseknek adott otthont, emellett a Füleki Városi Honismereti Múzeum udvarán ren­­deztékmegaF olkLak Népművészeti Fesztivált, ami tulajdonképpen a VárLak népzenei színpada. Az ér­deklődőket itt is színes programok­kal várták, pénteken Szvorák Kata­lin, az Ifjú Szivek Táncszínház és a Csángálló léptek fel, szombaton pe­dig Szalonna és bandája valamint a Pamo Graszt zenélt. „A folkhelyszín még nekünk is újdonság volt, nem igazán tudtuk, mire számíthatunk. Az ötlet onnan jött, hogy a polgári társulásunknak, a Iuvenis Neogradi­­ensisnek vannak a Rakonca Nép­táncegyüttesben táncoló tagjai, ők gondolták úgy, hogy illene a feszti­vál programjába egy ilyen folkhelyszín” - mondta Szvorák. A pénteki megnyitón Agócs Atti­la, Fülek polgármestere elégedetten állapította meg, hogy a fiatalok a kezdeményezéseikkel fokozatosan átveszik a már kiöregedő civilek he­lyét. Örömét fejezte ki afelett, hogy a néptáncosok megtalálták a helyü­ket a fesztiválon belül. A FolkLak udvarán megtekinthe­tő volt egy egészen egyedi fény­képgyűjtemény is Schnelczer Zoltán jóvoltából. Schnelczer lapunknak elmondta, hogy fiatal korától fény­­képészkedik, innen jött az érdeklő­dése a régi fotók gyűjtése iránt. A fényképek között sok Losoncon ké­szült műtermi kép található, me­lyekből sok mindent le lehet olvasni az elmúlt korok viseletéről, embe­reiről. A fotók között a paraszti vi­lágot ábrázoló, vagy más történelmi eseményeket, például a visszacsato­lást megörökítő képek is megjelen­tek. Az összegyűjtött fényképeket az így volt — régi fotók gyűjteménye elnevezésű Facebook-oldalon bárki megtekintheti. A fesztiválon kiállí­tott képeket Schnelczer úgy válogat­ta össze, hogy azok valamiképp kap­csolódjanak a FolkLak témájához: szüreti felvonulást, népviseletet, ki­halófélben lévő mesterségeket, a pa­raszti életet megörökítő felvételeket láthattak az érdeklődők. A hazai zenekarok is teret kaptak, például a C.O.O.L. (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents