Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)

2021-08-23 / 194. szám

10 GYÓGYHÍREK EGESZSEG ■ 2021. AUGUSZTUS 23. www.ujszo.com Nemcsak a fülnek, hanem az egész testnek árt a zaj Egyre nehezebb csendes helyet találni, de ne adjuk fel. A zaj ugyanis tönk­reteszi testi és lelki egészségünket anél­kül is, hogy ezt tudatosítanánk. A rákényszerített home office lassan Lenka idegeire ment. Egyál­talán nem tudott a munkára összponto­sítani. A szomszédnak, úgy látszik, nem volt más dolga, mint egész délelőtt a bokrokat vágni, vagy kaszálni. A két utcával távolabb lévő kórházba gyakran szirénázva siettek a mentők, és a felső eme­leten egy fiúnál egész délután hangosan szólt a zene. „Szörnyen éreztem magam, fájt a fejem, és ha lett volna vérnyomásmérőm, biztosan magas értéket mutatott volna” - írta le Lenka az elmúlt hónapok élményeit. Őszintén re­méli, hogy ősszel nem kényszeríti a munkaadója arra, hogy ismét otthonról dolgozzon. „Nem vicce­lek, valószínűleg a pszichiátrián kötnék ki...” Stresszfaktor A zaj jelenleg a legelterjedtebb környezetkárosító, és keveseknek van lehetőségük arra, hogy elme­neküljenek előle. Korántsem csak arról van szó, hogy a túl sok deci­bel károsítja a hallást, befolyásol­ja az egész szervezetet. ,A zajban ,az a legkellemetlenebb, hogy az embert először zaklatottá teszi, aztán zavarja, majd haragossá vá­lik, kényelmét korlátozza, végül kialakul a stressz” — mutatott rá dr. Jana Jurkovicová, a Komensky Egyetem Orvosi Kara higiéniai intézetének főorvosa. A stressz úgy hat az emberre, hogy aktivi­zálja a szervezet stresszreakcióját. Ennek pedig nagy szerepe van számos civilizációs betegség kiala­kulásában. Lélek és szív ,A szokásos, 60-90 decibel közötti zajszint főleg az autonóm ideg­­rendszerre, az endokrin és szabá­lyozórendszerre hat. Bebizonyoso­dott, hogy ha hosszú ideig áll fenn, főleg az éjszakai órákban hat nega­tívan a szervezetre. Következménye az, hogy a zajos vidékeken az em­bernek romlik az egészségi állapo­ta, gyakrabban fordul elő ideg­­rendszeri betegség és más lelki za­var. A zajt ezenkívül a szív- és ér­rendszeri betegségek egyik kockázati tényezőjének kell tekin­teni, később szerepet játszhat a ma­gas vérnyomás kialakulásában” - mondta a szakember. » Károsítja a fület A fül sejtjeinek krónikus túlterhe­lése 80 decibel fölötti zajjal kóros folyamatot indít el a fül­ben. Ha csak rövid ideig tart, a sejtek regenerálódnak és működésük megújul. Minél kevesebb idő jut a re­generálódásra, annál nagyobb teher nehezedik a hallásszerv­re, és csökken a regeneráció lehetősége. A szakemberek sze­rint minden generációval romlik a hallás minősége. „Minden eszközzel védekezni kell a zaj ellen, főleg azért, mert a belső fül egyedülálló szerv. Mivel a szenzorsejtek száma korlátozott, minden egyes sejt károsodása és pusztulása végérvényes" - mondta Jurkovicová. »Jó tanács Költözni készül? Ne olyan utcát válasszon, ahol nagy a forgalom. Bebizonyoso­dott, hogy itt megnőhet a szív- és érrendszeri beteg­ségek kockázata. Bár a hangos környezetet meg lehet szokni, de a szerve­zet valódi adaptációjára sok évet kell várni. A közlekedés zaja Szerencsés ember az, aki csendes környezetben él. „Az Európai Unióban a népesség kö­­v.íSf rülbelül 40 százalékát Vilié, napközben 55 decibelt, 20 százalékát pedig 65 decibelt meghaladó zaj­szint éri. Az emberek 30 százaléka az éjszakai órákban is hall olyan zajt, ami meghaladja az 55 de­cibelt, s ez zavarja az al­vást. Becslések szerint Szlovákiában háromne­gyed-egymillió ember él nagy zajban. A legkritikusab­­bak a vasútvonalak, főutak, au­tópályák vagy nagyobb repterek” - mutatott rá Jurkovicová professzor asszony. Az Egészségügyi Világ­­szervezet (WHO) szerint Európá­ban a szívelégtelenség miatt bekö­vetkezett elhalálozások 3 százalé­» Veszélyes decibelek 45 db-ig: ilyen helyet a civilizált világban csak kivételesen találunk 65 db-ig: a zaj nem károsítja az egészséget, a hangokra való egyéni fogékonyság dönt 65-90 db: ébrenlétkor és 45-80 db-nél alváskor az ember ideges, az erek beszűkülnek. A légzés felgyorsul, a szív munkája is, fokozódik az izzadás, kitágul a pupilla, görcsösen összehúzódik a gyomor. 90-120 db: a hallósejtek tartósan károsodnak, az ember meg is süketülhet 120 db felett a fül minden része mechanikusan és visszafordítha­tatlanul károsodik kát a zaj okozza. Ez évente 200 ezer embert jelent. Az egész test szenved A zajban élők gyakrabban szoron­ganak, csökken összpontosító ké­pességük, és kevésbé ellenállók a stresszel szemben. Azok, akik na­ponta több mint két órát töltenek zajos környezetben, 12-szer gyak­rabban szenvednek álmatlanság­ban, és nagyobb az esélyük arra, hogy magas vérnyomás alakul ki. Mint tudjuk, a magas vérnyomás pedig infarktust, agyi érkatasztrófát vagy cukorbetegséget válthat ki. Még ha nem is tudatosítjuk, a na­gyobb zajszint befolyásolja a belső szervek, például a gyomor, a nyom­bél működését, és hozzájárul a gyo­morfekély kialakulásához. Amel­lett, hogy az éjszakai zaj fáradttá tesz, lelki zavarokat is okozhat. Halk hang A közlekedés okozta zajon kívül fü­lünket és lelkivilágunkat más, erő­sebb zajok is fenyegetik: koncertek, diszkók, éjszakai klubok, fesztivá­lok, sportrendezvények. ,A diszkó­ban eltöltött egy óra után hallá­sunknak többórás regenerációra van szüksége” - figyelmeztetett dr. Jurkovicová. Sok fiatal fülhallgató­val olyan hangos zenét hallgat, hogy akár a hallásukat is elveszíthe­tik. „Becslések szerint ilyen ve­szélyben van az EU 2,5-10 millió lakosa. De nem csak a decibelek za­varóak. Alaposan próbára tesz ben­nünket a sokáig észlelt olyan ala­csony frekvenciájú akusztikus hul­lámhossz, ami a hallhatóság hatá­rán mozog: távoli zene, műszaki » Milyen következményei lehetnek? • a vegetatív idegrendszer zavarai • szív- és érrendszeri zavarok • fejfájás • hányinger vagy ájulás • emésztési zavarok, a hipo­fízis, a pajzsmirigy és a mellékvese túlzott műkö­dése • alvászavar • pszichoszociális zavarokat berendezés, kompresszor, légkondi­cionáló, fűtés, szellőztető stb. zaja. Az alacsony frekvenciájú zajt több­nyire állandó vibrálásként és pulzá­­lásként fogjuk fel, és rendszerint éj­szaka irritál bennünket. Kikapcsolódás csöndben A zajtól valószínűleg nem tudunk teljesen megszabadulni. Néha pe­dig már az az ember érzése, hogy nem is zavarja. A testi és lelki egész­ség érdekében azonban minden le­hetőséget meg kellene ragadni arra, hogy a lehető legcsöndesebb kör­nyezetben pihenjen. Robert Koch Nobel-díjas német orvos, aki több mint 100 éve halt meg, a követke­zőket mondta: „ Eljön a nap, ami­kor az embernek olyan harcot kell majd vívnia a zaj ellen, mint a ko­lera és a pestis ellen.” Ügy tűnik, az a nap már itt van. Martina Palovcíková, Zdravie

Next

/
Thumbnails
Contents