Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)
2021-08-18 / 190. szám
6 SOMORJA 2021. augusztus 18. I www.ujszo.com Lokálpatriotizmusra is tanítanak az iskolában (Somogyi Tibor felvétele) KISS BARTALOS ÉVA Az iskolai férőhelyek száma már nem, az óvodák létszáma pedig még nem okoz fejfájást a felső-csallóközi város vezetésének. Ez részben annak kő' szönhető, hogy a magyar szülők döntő többsége magyar iskolába íratja a gyerekét, de a város által készített demográfiai felmérés is iránymutató. SOMORJA Somorján is mindig izgatottan várják az áprilist, az iskolai beíratások hónapját, itt azonban nem az alsó, hanem a felső korlátot súrolja a jelentkezők száma. A magyar iskolában állandó a diákok száma, sikerült megállítani a csökkenést. Ötszáz óvodás Nyolc önkormányzati és egy egyházi óvoda van a városban, mindegyik tele van, de mint Veres Gábor alpolgármester elmondta, ezen a területen egyelőre nincsenek olyan gondok, mint az iskolában. Az ötszáz óvodai hely megtöltésénél elsőbbséget élveznek a háromévesnél idősebb somorjai gyerekek, a fennmaradó betöltetlen helyeket az intézményvezetők döntése alapján nyitják meg. A törvény ugyan lehetővé teszi az óvodakörzetek kialakítását, eddig azonban nem tett ilyen lépéseket az önkormányzat. Az alpolgármester szerint azonban hamarosan elképzelhető, hogy itt is szabályozásra lesz szükség, és a közeljövőben egy új óvodával is bővíthetik a rendszert. Ezenkívül a speciális nevelési igényű gyerekekre is gondol az önkormányzat. Saját intézményt alakítanának ki nekik, ahol megkaphatják a megfelelő szakmai segítséget. Veres Gábor Szlovákba csak helyiek A Bél Mátyás Alapiskolába 1100 diák jár, már csak somoijai gyexekek kezdhetik meg a tanulmányaikat, ezzel a módszerrel kezelik a túljelentkezést. A város korábban egy demográfiai felmérést is készíttetett, amelyből következtetni lehet az iskola iránti érdeklődésre. Azt is figyelemmel követik, hogy hány magyar gyereket íratnak a szülők a szlovák alapiskolába. „Néhányan ugyanis azt gondolták, a magyar tanulók miatt nincs elég hely a szlovák alapiskolában, de kijelenthetjük, hogy ez nem jellemző” - mondta az alpolgármester. Az iskola régi épületének karbantartása és fejlesztése nagy összegeket emészt fel. A tervek szerint a jövőben új szárnnyal bővítenék az intézményt, ezzel váltanák ki a régi, elavult épületrészeket. Megállt a csökkenés A Corvin Mátyás Alapiskolában sikerült megállítani a korábbi csökkenést, és újra ötszáz körülire feltornázni a diákok létszámát. A magyar iskolában nincs kapacitásprobléma, részben a környékbeli falvakból érkező diákoknak köszönhető, hogy megállt a csökkenés. Jövőre támogatásból új, többfunkciós atlétikai pályát építenének, ami az egész várost kiszolgálná. A Tejfalui Alapiskolában teljes a létszám, nyolcvan diák jár a kisiskolába, ahol idén tizenhat elsőssel indulhat el az új tanév. Az alpolgármester megjegyezte, hogy az óvodások számából már következtetni tudnak a leendő elsősök létszámára is. Nem jellemző ugyanis, hogy valaki szlovák intézménybe íratná a magyar óvodából elballagó gyerekét. Az azonban elfordul, hogy az óvoda utolsó évfolyamában nem anyanyelvi csoportba jár a gyerek, hanem szlovák nyelvű csoportba íratják. 3D-s nyomtatás A szabadidőközpont működésének felfüggesztése után az iskolákba helyeznék át a foglalkozásokat, amelyekkel majd a napköziben szórakozhatnak a diákok. A Corvin Mátyás Alapiskolában sikerült alkalmazottat találni, aki koordinálja a gyerekek szabadidős tevékenységét, a szlovák alapiskolában azonban még keresik a megfelelő embert. „Van érdeklődés a kézműves-foglalkozások iránt, ezért is akartuk, hogy a szabadidős tevékenység ne csupán a pótórákra összpontosítson, hanem olyan dolgot csinálhassanak a gyerekek, ami kikapcsolja őket” - folytatta Veres Gábor. Hamarosan ezt is új szintre emelik az intézményekben, mindegyik iskola tíz háromdimenziós nyomtatót kap és csoportokat is indítanak, amelyekben egy tanfolyam keretében elsajátíthatják a diákok az úttörő technológia alapjait. Azon túl, hogy a projekttel a kreativitásukat is fejlesztik, szuveníreket is készíthetnek, amelyet a városba érkező vendégek kapnak meg. Mindenre felkészülnek Az új koronavírus okozta megbetegedés miatti korlátozások tavaly gyökerestül felforgatták az életet az iskolákban, most azonban már jóval felkészültebbek a fenntartók. Somorján ózongenerátorokat is beszereztek, amelyekkel fertőtleníthetik a termeket, és arcmaszkból, fertőtlenítőbői is elég van a raktáron. „Az online oktatás már sokat fejlődött, már nem olyan bénító probléma, mint a pandémia elején. Sikerült gondoskodni a műszaki háttérről” - jegyezte meg az alpolgármester. A jövőt építik Veres Gábor is úgy látja, nagy felelősség hárul az iskolákra és a pedagógusokra, ugyanis az is a feladatuk, hogy a tananyag átadása mellett a város szeretetére is megtanítsák a gyerekeket. „A fiataloktól függ, hogy milyen irányba fejlődik a város. Néhány éve elkészült a Somorjai olvasókönyv, amelyből magyarul és szlovákul is megismerhetik a gyerekek a város történelmét. Ha ugyanis részesének érzik magukat, akkor majd szívesen alakítják, fejlesztik a városukat. A szlovák lakosság többsége ide költözött, de érdekli őket a város, amelyben élnek. A város megismertetésével el lehet verni a tenni akarás magját a gyerekekben” - véli Veres Gábor. Az iskolákon kívül a kulturális szervezetekben is igyekeznek átadni a lokálpatrióta eszméket. Példa erre a Csali Gyermek-néptáncegyüttes is. „Az ott elsajátított alapokra lehet építeni. A magyarság szempontjából is olyan tartást kapnak a gyerekek, amire hosszú távon számíthat a város” - folytatta az alpolgármester. A fejlődés azonban hátráltatja is a megmaradást, a drága ingatlanárak miatt ugyanis a fiatalok egy része a környékbeli falvakban telepszik le, így nehezebb megtartani a kialakított magot. Ezekre a tendenciákra azonban nem a város, hanem az ott élő közösség van hatással. Sikerek a somorjai páston KISS BARTALOS ÉVA Hat sportklub tagjai öregbítik a város hírnevét, legyen szó kosárlabdáról, birkózásról, kajak-kenuról, labdarúgásról, vagy vívásról. A Somorjai Vívóklub közel hatvanéves múltra tekint vissza, de a múlt sikereivel a jövőt építik. SOMORJA A fiatal vívók edzőtáborában, Lengyelországban értük utol Nagy Józsefet, a somorjai vívók edzőjét. Tegnap tértek haza a 11-17 éves növendékekkel, akik három fázisban edzettek naponta, de ahogy Nagy József megjegyezte, van, amikor négyfázisúra sikeredett a program. Somoiján Forgács Oszkár hozta létre a vívóklubot még 1962-ben, fia, Krisztián jelenleg a klub elnöke, de unokája és dédunokája is a csapat tagja. „Forgács Oszkárnak köszönhető, hogy Somoiján ilyen magas szinten van a vívás, ő csehszlovák viszonylatban is nagyszerű vívó volt. Somorján a pionírház mellett indított szakkört, majd ebből nőtte ki magát a klub” - mesél a kezdetekről az edző. A nyolcvanas években a somorjai klub volt a legeredményesebb az utánpótlás-nevelésben, jutalmul kapták a hatpástos vívótermet a hozzá tartozó elemekkel. Jelenleg mintegy nyolcvan klubtagot számlálnak, és mint mondja, az évente érkező tizenöt-húsz új jelentkezőből mindig akad két-három ambiciózus, céltudatos gyerek, akivel hosszú távon tudnak együtt dolgozni. A klubban öt edző dolgozik a gyerekekkel, részben emiatt van az is, hogy a hatpástos pálya még elbírná a tanoncokat, az edzők kapacitása azonban véges. „Ez nem úgy van, mint például más csapatsportban, ahol egy csoportnyi gyerek követi az edző utasításait. Minden tanítvány az edzőtől, a mestertől tanulja a vívás rejtelmeit szemtől szemben” - magyarázza Nagy József. Az elmúlt évtizedekben azonban a vívás is változott, míg korábban több időt töltöttek a tornateremben a versenyzők, mára ez az idő lerövidült, ugyanis hatékonyabban van kihasználva az edzésre szánt idő, és az edzéselmélet is fejlődött. De a fiatalság is változott, jegyezte meg Nagy József. „Régen a gyerekek a ház előtt nőttek fel. Fociztunk, hokiztunk, tollaslabdáztunk, golyóztunk. Ezzel minden nap voltak kis nyereségeink és veszteségeink. Ma vesztettem, holnap sikeresebb leszek. Ma már nem nagyon járnak a ház elé, inkább a számítógép vagy a tévé előtt ülnek a gyerekek, ezért hiányzik, amit mi megtanultunk. Túlbecsülik a győzelmet és a vereséget is. Mindig van A vívóklub sikeres növendékei olyan gyerek, aki szívesen jár edzésre, de nem nagyon akar versenyezni, mert tart attól, hogy vereséget szenved. Túl nagy jelentőséget tulajdonít a vereségeknek” - véli a szakember. (A Somorjai Vfvóklub felvétele) Emiatt is igyekeznek meggyőzni a szülőket és a gyerekeket arról, hogy a vívás legnagyobb előnye az, hogy a gyerek olyat csinál, amire máshol nincs lehetősége: mozog és szocializálódik, kapcsolatokat teremt, új helyzetekkel ismerkedik meg. „Ha nem jár küzdősportra a gyerek, akkor nem nagyon tanulja meg, hogy milyen egy másik ember ellen kiállni, és győzni. A telefonon ha kikap, nem sikerül egy verseny, egyszerűen újraindítja a játékot. Amikor viszont valakivel szemben áll, akkor túl nagy jelentőséget tulajdonít az eredménynek” - folytatta Nagy József, pedig az eredményekről büszkén beszélhetne az edző. Legutóbb Egyiptomban, a kadét és junior vívók világbajnokságán szerepelt a klub öt tehetsége, a szlovák válogatott hattagú csapatában. Fazekas Árpád a 10. helyen végzett a kadétok között. Az edző szerint ha a legjobb nyolc közé be tudnak kerülni egy világbajnokságon, az olyan, mint amikor a vívónemzetek, például az oroszok versenyzője aranyérmet szerez. A somoijai klub viszont nem elégszik meg a kisvárosi eredményekkel, és a versenyek szervezésében is teljesítik a nemzetközi színvonalat. Korábban az idei tokiói olimpikonok is pástra léptek Somoiján, többek között a női tőr egyéni győztese, az amerikai Lee Kiefer. Nemcsak a nemzetközi sportmezőnyben elismert a vívóklub, hanem a helyi sportolók között is nagyszerű az együttműködés, legyen szó akár a birkózókról, vagy a kosarasokról.
