Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)

2021-08-18 / 190. szám

www.ujszo.com I 2021. augusztus 18. SOMORJA I 7 Színes, táncos kulturális élet Somorján KISS BARTALOSÉVA A héten újra elkezdődtek a próbák a Csali is a Csalló Néptáncegyüttesekben. A Fölszállott a páva tévés tehetségkutató műsorban igazán ismertté vált együttes már több mint negyven éve a somorjai és a szlovákiai magyar kulturális élet szerves része. SOMORJA Nyáron kevés fellépést vállalnak, idén csak Zselízen, az Országos Népművészeti Fesztiválon adnak műsort a táncosok. A nyári szünet mellett azt sem szabad elfelejteni, hogy a pandémia miatti korlátozások enyhítése után, csak májustól tudtak kisebb létszámú próbákat tartani az öt csoportból álló, mintegy száznyolc­van gyereket táncoltató együttesben. Óvodától az egyetemig A Csali és a Csalló Néptáncegyüt­tesek a tagok egész gyerekkorát fel­ölelik, hiszen óvodástól egészen az egyetemi tanulmányaik kezdetéig több korcsoportban táncolhatnak együtt a gyerekek. Az Iciripiciri Csa­liban az óvodás és az elsős gyerekek tanulják meg a néptánc alapjait, majd a Pici Csaliban folytathatják egészen negyedikes korukig. Innen már felső tagozatosokként a Kis Csaliba kerül­nek. Az alapiskolából elballagókat a Nagy Csaliban váiják. A Csalló Nép­táncegyüttesben pedig a fiatal felnőt­tek kapnak teret. A Covid-19 és a vi­lágjárvány miatti korlátozások jelen­tősen rányomták a bélyegüket az együttes életére, a létszámon azon­ban ez nem látszik meg. A kicsik ér­deklődése viszonylag állandó, a na­gyobb korcsportokban azonban már sokszor döntéshelyzetbe kerülnek a gyerekek a sportlehetőségek és a tánc között. Nagy feladat Nagy Myrtil, a Csali vezetője és a városi művelődési központ igazgató­ja elmondta, hogy a karanténidő­szakban minden héten küldtek házi feladatot a gyerekeknek, ez azonban nem pótolta a személyes találkozá­sokat. „Visszaesett a gyerekek kon­díciója, mert szinte egész nap a szá­mítógép előtt ültek. Még nem tudtuk elérni a tavaly februári, pandémia előtti szintet, ehhez még sok munka kell” - jegyezte meg az igazgató. Jú­niustól kezdődtek csak el az igazi próbák. Előtte néhány hétig legfel­jebb hatos csoportokban dolgozhat­tak a gyerekkel, aminek előnye az volt, hogy nagyobb figyelmet tudtak fordítani az egyéni fejlesztésre. Szeretett közöesóg A táncosok vezetője attól is tartott, hogy a bezártság miatt majd csökken a fiatalok érdeklődése a tánc és az együttes iránt. Az egyes csoportok­ban ugyanis különböző szinteken táncolnak a tagok, van, aki a koreo­gráfia és a tánc szeretete, más a kö­zösség, megint mások pedig a hagyo­mány miatt járnak szívesen a Csali csoportjaiba. Nagy Myrtil hangsú­lyozta, hogy valamennyi táncos szer­ves és fontos része az együttesnek, ezért is különösen örül annak, hogy a koronavírus-járvány után is teljes lét­számmal tudják folytatni a munkát, szeptembertől pedig új tagokat is fo­gadhatnak. Az ifjú táncosoknak a kö­zösség hiányzott a leginkább, ezt né­mileg a nyári táborokkal próbálták pótolni. A Kis Csalival Doborgazon amelyben egymásra épülnek a gya­korlatok, ehhez azonban megfelelő alap és testfelépítés is kell. Ezzel is foglalkoznak a csoportokban, ugyanis a generációs változások eb­ben is új kihívásokat teremtenek. „Fizikailag is fejleszteni kell a tán­cosokat, hogy később megbirkóz­zanak a nehezebb feladatokkal. A mai gyerekeknek sok gondjuk van a lábukkal. Mivel keveset járnak me­zítláb, nem másznak fára, illetve nem túráznak a hegyekben, lerövidül az Achilles-ín” - magyarázza Nagy Myrtil. A színpadon megélt 6-7 per­ces előadás rendkívül intenzív és fá­rasztó a táncosoknak, akiket sokan a Fölszállott a páva című tehetségku­tatóban ismertek meg. 2016-ban a Csali Gyermek-néptáncegyüttes lett a versenyegyüttesek kategóriájának győztese. Ahogy a vezető mondja, nemcsak dicsőség volt az elismerés, hanem nagy teher is, és örül annak, hogy elült a Páva-őrület. A gyerekek minősége ugyanis változó, és nem mindig sikerül olyan erős csapatot összehozni, mint a pávás évfolyam­ban. „Nincs ez így minden évben, a színvonalat azonban mindenki elvár­ja tőlünk. Ha nem tudunk megfelelő színvonalú műsort bemutatni, akkor nem vállalunk el egy fellépést. A ren­dezvényeken már nem a pávás csa­A CsaliTábor résztvevői, a Kis Csali táncosai (Kép: Csali archívuma) táboroztak, a nagyobbak és a felnőt­tek a Szőttes táborában fejleszthették tudásukat. „A fejlődésükön nyomon követhető az intenzív egy hét hatása. Ilyenkor erősödik a néptánc és a nép­zene iránti szeretetük, olyan közös­ségben vannak, amely még inkább felerősíti ezeket az érzéseket, amik­ben nagyon kevés részük volt az el­múlt időszakban” - jegyezte meg Nagy Myrtil. Az együttesnek egyéb­ként is nagyon aktív csoportélete van, fellépésekkel, kirándulásokkal, kö­zös élményekkel, amelyek megélését szintén ellehetetlenítette a pandémia. Dicsőség 6s teher Ritmusra mozogni, megtanulni a koreográfiát, figyelni a testtartásra, a mozgásra, egymásra és a terekre, és énekelni - a tánc komplexitása miatt összetett fejlesztő tevékenység, Nagy Myrtil (Somogyi Tibor felvétele) patként emlegetnek, de ha Somorján kulturális rendezvény van, onnan nem hiányozhatunk” - jelölte ki az együt­tes helyét a város kulturális palettáján a vezető. Történetmesélés tánccal Zselízen a Betyármesét láthatja majd a közönség, gömöri táncokkal egy betyár történetét mesélik el. Ez is egyike azoknak a koreográfiák­nak, amelyek üzenetet hordoznak, egy történetet mesélnek el a tánccal a színpadon, Nagy Myrtil szívesen készít ilyen, hozzáadott értéket tar­talmazó előadásokat. „Figyelembe kell venni a közönség igényeit és szórakoztatást. Ami a színpadra megy, azzal a községnek készü­lünk, nem magunknak” - szögezte le a koreográfus. Most újra elkezdik a próbákat, felelevenítik a koreográ­fiákat, és újakat tanulnak be, a ta­gokhoz igazítják a viseleteket, hi­szen a gyerekek a lezárás ideje alatt kinőtték a csizmát, szoknyát, nad­rágot. A felnőtt csoporttal már har­madszor kezdik el az új műsor pró­báit abban bízva, hogy most végig tudják vinni a felkészülést, és de­cemberben újra bemutathatják a tu­dásukat a nagyközönségnek. Leg­utóbb két előadásra volt szükség, akkora volt az érdeklődés a gála iránt, amelyen egy kerek, nagy műsort adnak a táncosok. Élet a Covid után Somorján gyorsan megtelt a nyári kulturális naptár, a szervezők igye­keznek behozni az elmaradt progra­mokat, de az új rendezvények is gaz­dagítják a választékot. A városban a Csemadok alapszervezet is nagyon aktív, ők szervezték a jelenleg zajló Szent István-napokat. A Mozi klub is számos igényes rendezvényt kínál, ilyen volt a SamariaFolk és a közelgő SamariaJazz. Nem feledkezhetünk meg az aktív somorjai művészekről és művészetpártolókról sem. „A so­­morjaiak valóban ki vannak szolgál­va mindenféle műfajjal. Más a kíná­lat a magyar és a szlovák nézőknek. A magyar közösségnek sokkal na­gyobb a kultúra iránti igénye. A kul­túra megmaradásunk és identitásunk egyik eszköze. A szlovák lakosokra ez annyira nem jellemző. Ha valaki a kultúra iránt érdeklődik, akkor Po­zsonyban mindent megtalál” - mondta Nagy Myrtil, hozzátéve, hogy a művelődési ház közönségé­nek döntő része magyar. A hagyomány is összetartja a tej falui tűzoltókat KISS BARTALOS ÉVA Néhány hete ünnepélyesen átvehették a tejfalui önkén­tes tűzoltók az új tűzoltószer­tárat. A hagyomány és a fejlesztés mozgatja az ország egyik legrégebbi önkéntes testületét. SOMORJA Három önkéntes tűzoltószervezet működött Somorján, mára azonban csak kettő, a somoijai és a tejfalui maradt. Mindkettő közel százötven éves múltra tekint vissza. Kovács Bé­la, a Tej falui Önkéntes Tűzoltó­­testület elnöke meglepő választ ad ar­ra a kérdésre, hogy hogyan sikerült ennyi évtizeden keresztül fenntarta­ni az egyesületet. „A tejfalui kö­zösségnek köszönhető, hogy ilyen sokáig fennmaradt. Másrészt pedig a dőrejárásnak, ami a háborúk ideje alatt sem maradt el, csak idén szünetelt” - mondta Kovács Béla. A farsangi, téltemető népszokás el­terjedt volt a Csallóközben, ma azonban már csak néhány telepü­lésen, köztük Tej falun őrzik a ha­gyományt. Az ötvenhat tagú testü­letből több mint húszán aktívak. A tejfalui szervezet a „B” kategóriába tartozik, tagjai részt vesznek a be­vetéseken, ha kell, tüzet oltanak, károkat enyhítenek, segítenek a műszaki mentésben. Kovács Béla harminc éve vezeti az egyesületet, elmondta, hogy a nyolcvanas-kilencvenes években volt a legegyszerűbb utánpótlást találni, de abban bízik, hogy a mos­tani fejlesztésekkel is sikerül fenn­tartani, és felkelteni a fiatalok ér­deklődését. Modem gépparkkal, műszaki eszközökkel és ruhákkal szerelték fel a testületet, de nem csak ez számit a fennmaradásnál. „Bízom benne, hogy aki majd át­veszi az egyesület vezetését, az is összetartja majd a társaságot, és a lehetőségeket kihasználva még több fiatalt szólít meg” - mondta Kovács Béla. Júliusban ünnepélyesen átadták a felújított tűzoltószertárat (A városi hivatal felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents